Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az értékcsökkenést nem számítva a nagyerőművek beépített villamosenergia-kapacitásuk minden megawattjára vetítve átlagosan 9,9 millió forint veszteséget termelnek az elmúlt fűtési szezonban - derül ki a a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) tagvállalatainak adatszolgáltatása alapján készült felméréséből. Az MKET tagvállalatainak gázmotoros flottájánál a veszteség átlagosan 14-18 millió forint volt. A veszteségek oka a távhőtermelésben érdekel kapcsolt erőművek szerint, hogy a hatósági termelői hőárak alacsonyak. A változó - jellemzően a gáz árát és a napi karbantartást jelentő - költségeket még igen, a nagyjavítások, a napi üzemeltetés és munkadíjak, a biztosítások és a helyi adók költségeit azonban már nem tudják maradéktalanul fedezni a bevételek.

Az értékcsökkenés megtérülésével és a jogszabályban engedélyezett 2-4,5 százalékos profitráta elérésével az üzemeltetők pedig már nem is számolnak - fogalmazott Rudolf Viktor, a szakmai szervezet elnöke. A nagyobb erőművek a jelenlegi körülmények között csak a fűtési szezonban üzemelnek, amikor egyébként is ellátási kötelezettségük van, nyáron egyáltalán nem termelnek. A gázmotoroknál az üzemeltetők keresik annak a lehetőségét, hogy a működéssel legalább a változó költségeket kitermelhessék: figyelik az áramárakat, és amikor az eléri azt a szintet, amellyel már legalább nullszaldós lehet a termelés, akkor indítják be a berendezéseket.

Az MKET felmérése szerint a tagvállalatai mintegy tucatnyi gázmotort állítottak le - jó eséllyel - véglegesen. Mindez körülbelül 15 megawatt kapacitást jelent, ugyanakkor sok esetben a nagyerőművek kisebb 5-10 megawattos egységei is állnak, és Rudolf szerint a nyári hőigényt inkább kazánokból biztosítják az ügyfeleiknek a vállalkozások.

 

Elindultak az egyeztetések

A gázalapú, kapcsoltan hőt és áramot termelő erőművek kötelező áramátvételi (kát) támogatási rendszere tavaly szűnt meg, a támogatás hőoldalra került. Az MKET korábban azt közölte, hogy megindultak a tárgyalások a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal az ármeghatározásról, illetve egy a jövőbeni támogatási rendszerről, amely kapcsán a szervezet - nemzetközi példák alapján - továbbra is egy kapcsolt bizonyítványokra épülő rendszer kialakítását tartaná megfelelőnek.