Minden második hitelkérelem elbukik

A késedelmes fizetés - az üzleti partnereknek az államnak - a kisebb méretű, nyugat-magyarországi székhelyű, magyar tulajdonban lévő cégekre, illetve az építőiparra jellemző a leginkább.
Papp Zsolt, 2009. július 31. péntek, 08:25
Fotó:

A Kopint-Tárki és a MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet által az idén tavasszal készített vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a banki hitel megléte önmagában jelentősen befolyásolja a késedelmes fizetést. Ha ugyanis egy cég jelentősebb hitellel rendelkezik, akkor nagyobb valószínűséggel késedelmesen fizet partnereinek, mert első a bank.

A megkérdezett cégek (314 vállalat vezetője válaszolt a kérdésekre) legnagyobb arányban értelemszerűen először kiadásaikat mérsékelték, majd 36 százalékuk a beruházások elhalasztásról számolt be, közel harmaduk pedig leépített, illetve béreket csökkentett - ilyen intézkedésekre épp a bankhitelekkel rendelkező cégeknek volt elsősorban szükségük.

A válságnak nincs vége: a vállalatok 20 százaléka készül a jövőben bércsökkentésekre a felmérés szerint.

A cégek 45 százaléka kísérelte meg likviditási helyzetét javítani a kinnlevőségek behajtásával, míg hitelfelvételi szándéka a válaszadók egyharmadának volt, ám a kölcsönkérelmek közül a bankok csak minden másodikat bírálták el kedvezően, pontosabban olyan feltételekkel, amelyek vállalhatóak voltak a cégek számára. A bankok jellemzően a régi ügyfelek már meglévő hiteleit újították meg.

A hazai kis- és közepes vállalkozások óvatosabban bántak a devizahitelekkel, mindössze a vizsgált cégek 9,3 százaléka vett fel ilyen kölcsönt úgy, hogy arra nem volt exportfedezete, a túlnyomó többség nem vállalt felesleges devizakockázatot. A nem exportáló cégek esetében jellemzően a kereskedelemben érintettek csábultak el az olcsóbbnak tűnő devizahitelektől.

Tovább árnyalja a képet, hogy devizahitelt többnyire olyan cégek vettek fel, amelyeknek a tulajdonosi köre részben vagy teljesen külföldi - vagyis ezek a cégek a tulajdonosi körük révén rendelkeznek devizaforrásokkal. A devizakitettséggel bíró cégek a válságra a beruházások és a bérek befagyasztásával reagáltak.

HOZZÁSZÓLÁSOK