Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az anyag szerint már a kezdeti lépésekben segíteni kell a leendő cégvezetőket, mert bár a vállalkozáskezdés folyamata jelentősen egyszerűsödött az elmúlt időszakban, egy már létrehozott cég igazi beindítása kevesebb figyelmet kap. Ennek támogatására már csak azért is szükség lenne, mert az sok költségekkel jár, ennek fedezésére pedig - a crowd fundig, azaz közösségi finanszírozás mellett - a diákhitelhez hasonló konstrukciójú vállalkozáskezdési támogatás bevezetését látnák ildomosnak.

A támogatások azonban itt sem állnának le, hiszen a növekedési szakaszt is támogatni kell a dokumentum szerint, mondván, előfordult, hogy amikor egy üzlet gyors növekedésnek indult, akkor azt a kis cég vezetésére és működtetésére bevált módszerekkel és folyamatokkal nem lehetett kezelni. Éppen ezért erősítenék a vállalkozásfejlesztési intézményrendszer szerepét, de egykapus hozzáféréssel könnyítenék a minősített cégekhez és tanácsadókhoz való hozzáférést.

Kötelezettség-vállalás a költségvetés forrásaiból a mikro-, kis- és középvállalkozások javára 2000 és 2010 között (GDP százalékban)
Kép: Forrás: Jelentés a kis- és középvállalkozások 2009-2010. évi helyzetéről...

A stratégia szerint a vállalkozások átalakulásának - beolvadás, vétel, eladás - egyszerűsítése még nem tekinthető befejezettnek, ezért tanácsadókkal segítenék az utódlást a családi vállalkozásoknál, de felvetették egy internetes platform létrehozásának szükségességét, ahol a kkv-k adásvétele biztonságosan zajlana. Ide kapcsolódóan segítenék az egyszer már megbukott vállalkozókat is, hiszen mint írják kutatási eredmények mutatják, hogy a második vállalkozások általában sikeresebbek, hosszabb életűek, ezért nagyon fontos, hogy a csődbe jutott vállalkozók kedve ne menjen el a folytatástól. Ennek érdekében értékelési módszereket dolgoznának ki a csődhelyzet "tisztességességének" megállapítására, és ezen esetek számára a lezárást, adósságrendezést, stb. jelentősen fel is gyorsítanák.

Akar-e nőni a vállalkozás?

A kkv-k támogatás szempontjából sokféleképpen csoportosíthatók - olvasható az anyagban, mely így folytatódik: "egy lehetséges megkülönböztetés a növekedési hajlandóság és képesség alapján való szegmentálás: szándékozik-e növekedni, illetve rendelkezik-e az ehhez szükséges képességekkel. A növekedni szándékozó és növekedésre képes kkv-k képezik azt a kiemelt célcsoportot, amelynek eredményességétől az egész szektor dinamizálása várható. A növekedni akaró, de képességek hiányában lévő kkv-k számára a fókuszált képességfejlesztés (export, beszállító, innováció, stb.), a képességek birtokában lévő, de növekedni nem szándékozó kkv-knak viszont elsősorban a piacfejlesztés, marketing és kommunikáció lehet a legjobb támogatás. Az elmaradó, ambíciók és képességek hiányától szenvedő - sokszor "kényszervállalkozások" - sem maradhatnak stratégiai cél és eszköz nélkül, hiszen foglalkoztatási szempontból komoly lehetőséget képviselnek. Itt elsősorban a képzés jelentheti a gazdaságba való bekapcsolódás útját, ami támogatott informatikai eszközökkel és infrastruktúrával elmaradott térségekben is célravezető lehet. Infokommunikációs tudással felvértezve már képesek lehetnek egyszerűbb, távolról is végezhető - esetleg beszállítói - feladatok ellátására, vállalkozásaik beindítására. A kataszternek valamennyi, a támogatás szempontjából lényeges jellemzőt tartalmaznia kell."

A megfelelő szintű oktatás fontossága többször visszaköszön az anyagban, mint írják, hosszú távon a kkv-k versenyképességét alapvetően befolyásolja a képzettség, felkészültség. A készítők szerint ennek egyik fontos forrása lehetne az iskolarendszerű (elsősorban felsőoktatási) képzés, ahol olyan ismereteket szerezhetnek a leendő vállalkozók és menedzserek, amelyek elsajátítása később már jóval nehezebb lenne. Azt ugyan elismerik, hogy Magyarországon már folyik vállalkozói képzés, de egyre nagyobb az igény, főleg a műszaki oktatásban tanulók részéről eziránt.

Legalább ennyire fontos lehetne a támogató vállalati környezet létrehozása, amely részben tanácsadói tevékenység által, részben pedig a vállalkozásokra nehezedő adó -, járulék- és adminisztrációs terhek további csökkentésén és a kkv intézményi koordinációjának egységesítésén keresztül valósulhat meg. Ehhez kapcsolódik, hogy a tervezet szerint a közigazgatási rendszereket a kkv-k szükségleteihez kell hangolni, emellett pedig szükség van egy egységes kkv-koordináció kiépítésére, azaz a különböző állami szervezetek közötti hatékonyabb együttműködésre a kiscégeket befolyásoló stratégiai kérdéseknél. Ezen intézményrendszer kialakításához egy olyan fejlesztési térkép létrehozását javasolják az alkotók, amely megfelelően szemlélteti az egyes szervezetek közötti kapcsolatokat, átfedéseket, ezáltal elősegítve az esetleges beavatkozási pontok meghatározását.

Az export, a k+f és beszállítóvá válás támogatása

A stratégia részletesen foglalkozik az exporttevékenység támogatásával is, így például fontos szerepet szánnának a jó gyakorlatok megismerésének, mint olvasható ezek összegyűjtése multiplikátor hatással van a szektor szereplőire. (Ide kapcsolódóan kkv kiválósági programot is indítanának, a legeredményesebb vállalatokat pedig TOP 200 KKV néven gyűjtenék össze.) A tervezet szerint szükség van a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) fejlesztésére is, így például testreszabott exportlehetőségek felkutatására és realizálására nagyobb hangsúlyt fektetnének, amihez akár egy új adatbázis létrehozását is felvetik az anyag készítői.

Legalább ennyire fontos, hogy a kutatás-fejlesztés oktatását már az iskolában elkezdjék, de sokat segítene az alkotók szerint az is, hogyha a KFI tartalmat elismernék a fejlesztéspolitikai döntéseknél, a támogatások odaítélésénél, vagy éppen a közbeszerzéseknél. Az előzőekkel párhuzamosan itt is népszerűsítenék a legjobb gyakorlatokat, mint írják "gondoskodni kell a legsikeresebb KFI teljesítmények standard formában való rögzítéséről és kereshető, interaktív platformon való közreadásáról."

A főbb célok
Kép: Kattintson a nagyobb méretért!

A stratégia a beszállítóvá válást is fejlesztené, többek között egy állami beszállítófejlesztési program indításával, melynek elemei tartalmazzák a beszállítók fejlesztése mellett a piac és termékfejlesztés erősítését, a résztvevő kkv-k kutatás-fejlesztési és innovációs potenciáljának emelését, piaci lehetőségek feltárását, hálózatokba, nemzetközi programokba való bekapcsolódást, szakmunkás-és mérnökképzés aktív bevonását. Ide kapcsolódóan javítanák a magas hozzáadott értéket termelő vállalatok helyzetét, melyet például tervezői, gyártói kiválósági központok létrehozásával érnének el.

Az infrastrukturális ellátottság növelését is alapvető célként fogalmazza meg a stratégia, ahogy a kormányzati intézmények elektronizáltsági és informatizáltsági szintjének növelését is: "olyan közös információs portálra van szükség, ahol a vállalkozások részletes tájékoztatást kaphatnak a különböző közintézmények szolgáltatásairól, és lehetőségük van egyes közszolgáltatások igénybevételére, hatósági eljárások elindítására. Az internetes portál információkat tartalmaz a különböző közintézmények finanszírozási és tanácsadói szolgáltatásairól. A weboldal fontos része még egy részletes kereső, amelyben a vállalkozók cégük adatait megadva (nagyság, alapítás dátuma stb.) vállalkozásra szabott, precíz találatokat kapnak a számukra releváns lehetőségekről." - olvasható az anyagban. Ezen kívül osztrák, német és angol példára közbeszerzési portált is létrehoznának, ahol minden, az eljáráshoz szükséges információ elérhető lenne.

Pénz nélkül nem megy

A dokumentum szerint nagy szükség van arra, hogy a válság kitörése óta gyakorlatilag stagnáló kkv-hitelállomány növekedni tudjon. Ehhez a kérdéshez azonban komplex módon szabad csak közelíteni, így például szükség van arra, hogy kormány olyan megállapodásokat kössön a bankokkal és más pénzintézetekkel, amely valamennyi érdemi problémát (banki források elérhetősége, portfoliótisztítás, kockázatvállalási hajlandóság növelése) egyidejűleg kezelni tud.

Finanszírozási lehetőségekhez való hozzáférés Csehországban, Dániában és Magyarországon
Kép: Forrás: 2012. évi SBA Fact-Sheet

Ezzel párhuzamosan bevezetnének egy, a vállalkozói hitelekkel kapcsolatos mediátori intézményt, egyfajta hitelombudsmant. Az elképzelés szerint az intézményhez azok a kkv-k fordulhatnának, akiknek a hitelkérelmét egy bank teljesen, vagy részletesen elutasította. Ezután a szervezet banki kockázatkezelési tapasztalattal rendelkező szakértői megvizsgálnák a hitelkérelmet, és amennyiben azt támogatásra alkalmasnak találják - esetlegesen szükséges további információkkal történő kiegészítések után - a vállalkozás és a mediációs szakértő együtt viszi vissza a hitelkérelmet a bankhoz. Bár ennek elfogadása ezután sem lenne kötelező, de a fentebb említett bankokkal kötött megállapodás szerint, ha ezután is visszautasítanák a kérelmet, akkor azt írásban kellene megindokolnia a pénzintézetnek.

Ugyancsak létrehoznának egy úgynevezett forrástérképet is, amely aktualizáltan mutatná, hogy hova jutottak a pénzek. Erre azért lenne szükség, mert egy ilyen térkép "áttekinthetővé és jobban tervezhetővé tenné a támogatási rendszert, csökkentve az átfedéseket és a párhuzamosságokat".