Mire számíthatnak a bankok? - egy friss felmérés megmutatja

A magyar bankok középtávú jövedelmezősége ugyan elmarad régiós társaikétól, azonban tovább javult a bankrendszerrel és a banki szolgáltatásokkal kapcsolatos attitűd, így a jövőbeni növekedés lakossági hitelezési folyamatai keresleti és fogyasztói oldalról is támogatottak - derül ki a Deloitte közép-európai bankpiaci kutatásából.
Napi.hu, 2016. november 8. kedd, 13:58

A Deloitte 8 közép-európai ország 2018-ig előre jelzett bankpiaci kilátásait összegezte a CE Banking Outlook felmérés során, s vizsgálta a lakossági várakozásokat a BankIndex-kutatás keretein belül.

A magyar banki folyamatok - növekvő mérlegfőösszeg és hitelezés, pozitív tartományba kerülő jövedelmezőség, javuló eszközminőség, ami a nem-teljesítő hitelek arányának csökkenését is eredményezi, illetve egy sávon belül ingadozó, de viszonylag stabil költség-jövedelem mutató - bár a korábbi évekhez képest pozitív képet mutatnak, a Deloitte CE Banking Outlook felmérése alapján a régión belül Magyarország bankpiacának teljesítménye a legtöbb területen elmarad közép-európai társaik teljesítményétől.

Magyarország ebben lemaradt

A régió egészét nézve, hitelezés terén ugyanis az alacsony kamatok következtében növekvő trendet figyelhetünk meg: a régiós hitelállomány éves növekedése 2015-ben az egész közép-európai régióban 3,4 százalékot tett ki, és 2018-ban várhatóan 5 százalékra lesz képes emelkedni.

Demeter Ákos, a Deloitte Zrt. partnere kiemelte, a régiós eredményekkel összevetve  Magyarországon 2016-ban stagnál a hitelállomány. A vállalati szektornak nyújtott hitelek változása meghaladja a lakossági hitelek alakulását, a lakossági hitelezésen belül pedig a nem jelzálog típusú hitelek növekedése a meghatározó, a portfoliótisztítást követően 2018-ig mégis folyamatosan folyamatosan emelkedő, végül 2,5 százalékot elérő lehet a növekedés.

Csökken a nem-teljesítő hitelek aránya

Említésre méltó, hogy régiós szinten nagyon ígéretes a nem-teljesítő hitelek (NPL) arányának csökkenése. A 2013-as regionális 11 százalékos csúcsról 2015-re 8,8 százalékra csökkent ez az arány, ez a tendencia 2018-ig tovább folytatódhat, és elérheti a 7 százalékot. A javulásban nagy szerepet játszik Magyarország is, ahol a 2013-as 16 százalékról mára már közel 4 százalékponttal csökkent a ráta, ez folytatódhat 2018-ig, elérve akár a 9 százalékos szintet is.

A saját tőkearányos nyereség (ROE) alapon vizsgált mutató Magyarországon csökkenő tendencia mellett, az 5-6 százalékos sávban lehet 2017-ben és 2018-ban, míg ugyanez a vizsgált közép-európai országokra várhatóan 7,8 százalékra nő 2018-ra, emelkedő tendencia mellett.

A hatékonysági mutatók vizsgálatakor egyúttal a Deloitte azt látja, hogy a kamatmarzsokon lévő nyomás és egyes országokban a banki különadó hatására emelkedett a régiós költség/jövedelmezőség (C/I) ráta. A bankok által bevezetett költségcsökkentő intézkedések hatására régiós szinten a ráta csökkenést mutat 2018-ig, 54,6 százalékra süllyedve, ami 4 százalékponttal alacsonyabb a 2015-ös értéknél.

A magyar 2015. évi 83 százalékos költség-jövedelmezőségi ráta a legmagasabb a régióban. Ez az egyszeri hatásokat is tartalmazó érték 2016-ra 63 százalékra esik, és ellentétben a közép-európai tendenciával, várhatóan 68 százalékra nő 2018-ra.

Deloitte-Scale BankIndex

A CE Banking Outlook által előrejelzett makrofolyamatokat támasztja alá a magyar lakosság várakozásairól készített Deloitte-Scale BankIndex felmérés is. Ez alapján megállapítható, hogy lakossági hitelezési folyamatok keresleti, fogyasztói oldalról is támogatottak, ugyanis 2016 első félévben tovább javult a bankrendszerrel és a banki szolgáltatásokkal kapcsolatos attitűd.

Csúcsot döntött a hitelfelvételi optimizmus

A Deloitte-Scale BankIndex legutóbbi, 2015-ös kiadásához képest a hitelfelvétellel és a megtakarítással kapcsolatos optimizmus egyértelmű növekedést mutat, egyúttal új csúcsot döntött a hitelfelvételi optimizmus, kiemelkedő a fogyasztási várakozás, illetve négy éves csúcson van a megtakarítási optimizmus.

Demeter Ákos a két kutatás eredményeit összevetve úgy véli, a felméréseik egyik fontos tanulsága, hogy, ha a magyar bankok jövedelmezőségi szempontból utol akarják érni régiós társaikat, akkor jelentősen javítaniuk kell a hatékonyságukat. Jelenleg az látszik, hogy a régió szinthez képest már jelenleg is magasabb magyar banki költség/jövedelmezőségi arány jóval a régiós szint felett marad.

Előtérben az ügyfélélmény

Ugyanakkor fogyasztói BankIndex-felmérés azt mutatja, hogy az ügyfélélmény egyre hangsúlyosabbá válik a bankolásban és a banki ügyféligényekben, így ennek felismerése és minél pontosabb azonosítása a jövőben egyre nagyobb szerepet kap, ahogy az Y-generáció egyre nagyobb tömegei lépnek az aktívan bankolók közé.  Stratégiailag a digitalizáció szerepének emelése akár egyszerre is megoldást jelenthet a jövedelmezőségi kihívásokra és a fogyasztói igényekben egyre hangsúlyosabb ügyfélélmény biztosítására.

Kiderült az is, hogy miközben nemzetközi szinten a bankok nagy része készített digitális stratégiát, a régióban sokan még mindig csak kísérleteznek az online és mobil funkciókkal, ezért a digitálisan elérhető alapfunkciók köre Közép-Európában még igencsak korlátozott.

A 76 közép-európai bank digitális csatornáiról készített elemzés szerint a pénzintézetek több mint 80 százalékában a funkcióknak csak 13 százaléka érhető el digitális formában. Magyarország digitális érettség szempontjából a 7. helyen végzett a vizsgált 8 ország közül, a legjobb magyar bank pedig a 21. helyet érte el a vizsgált 76-ból- tette hozzá Demeter Ákos.

HOZZÁSZÓLÁSOK