Jövőre is számos problémával kell szembenéznie a magyar gazdaságnak. A legnagyobb gondot a mindössze 56 százalékos foglalkoztatás jelenti, ami igen jelentős lemaradás a közel tíz százalékkal magasabb arányszámot produkáló EU-tól, arról nem is beszélve, hogy az Egyesült Államokban, Japánban és Kínában még ennél is jobb statisztikákat látunk − nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke, a Magyar Iparszövetség ügyvezető elnöke. A probléma gyökere, hogy a rendszerváltás óta rossz a foglalkoztatási szerkezet, hiszen az átalakulás során, miközben a külföldi tőkét próbálták az országba csábítani az akkori vezetők, eltűnt mintegy másfél millió munkahely, amit azóta sem sikerült visszaszerezni.

Ezen változtatni kell − hangsúlyozta Vadász, majd hozzátette, hogy ez láthatólag a jelenlegi kormányzatban is tudatosult, hiszen egyre erőteljesebb az erre irányuló szándék. A foglalkoztatás bővítését ugyanakkor magában nem lehet végrehajtani, ehhez arra is szükség van, hogy visszaszoruljon a feketegazdaság, illetve beinduljon a gazdasági növekedés. Ez a következő nagy kihívás jövőre az iparszövetségi vezető szerint, hiszen immár közel nyolc éve nincs érzékelhető növekedés. Amikor a gazdaság lendületben volt, akkor a költségvetés rendbetétele érdekében fékezték a növekedést, így ezt később alapból is nehéz lett volna beindítani, nemhogy úgy, hogy közben beütött a globális gazdasági válság is − magyarázta a problémát Vadász. A helyzet pedig, úgy tűnik, jövőre sem lesz sokkal fényesebb, hiszen − bár a kormány 0,9 százalékos növekedéssel számol − a közgazdászok szerint inkább stagnálás közeli állapotot fogunk tudni elérni.

Aki tud, exportáljon

A magyar cégek szempontjából rossz hír, hogy továbbra sem lehet azzal számolni, hogy jelentősen nőni fog a magyar lakosság vásárlóereje: a kötelező minimálbér-emelés az inflációt jó esetben is éppen csak követheti, az ennél magasabb fizetést kapók pedig valószínűleg nem számíthatnak emelésre, így pedig nem nőnek a reálkeresetek, miközben a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások jelentős része továbbra is a hazai piacra termel. A helyzetet tovább rontja a beruházások hiánya, aminek következtében például az építőipar olyan veszteségeket szenvedett el, amelyeket nem lehet egy-két év alatt visszahozni. A nehéz helyzetben lévő ágazatok közül Vadász kiemelte még a könnyűipart, ahol legalább egy évtizedes lemaradást kell ledolgozni, és hozzátette, hogy ez a két szektor mára már annyira leépült, hogy itt emiatt már nem számít további romlásra. Mindezek következtében azok a cégek lehetnek kedvezőbb helyzetben, amelyek exportban is gondolkoznak, így Vadász minden vállalkozónak azt ajánlja, ha van lehetősége, lépjen ki a határon túli területekre is. A hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) az összes exportnak mindössze 20 százalékát adják, így vannak még kitörési pontok, itt tartós növekedést lehet elérni − véli a BKIK általános alelnöke.

A szakember fontosnak nevezte a bürokrácia csökkentését is: amíg az EU−27-ek a GDP 3,7 százalékát költik adminisztrációs terhekre, ez itthon 10 százalék körül van. A feladat tehát adott Vadász szerint, főleg azután, hogy az unió is úgy döntött, hogy a 3,7 százalékot további 20-25 százalékkal csökkenteni kell. Ez nagy terhet ró ránk, aminek következtében jelentős erőfeszítéseket kell tenni − fogalmazott a vezető, majd hozzátette, hogy bár az elmúlt időszakban születtek már eredmények, ilyen például a 180 milliárdos bürokráciacsökkentő csomag, de voltak ezzel szembemenő intézkedések is, így véleménye szerint összességében nem sikerült előrelépni ezen a területen.

Kevés hitel, gondok az uniós forrásokkal

A vállalkozások finanszírozási helyzetével kapcsolatban azt emelte ki Vadász, hogy a bankszektor a rendszerváltás nagy nyertese Magyarországon, hiszen − például a korlátozás nélküli kamatmarzsnak köszönhetően − a külföldi cégek hazai leánybankjai kétszer akkora profitot termeltek, mint hazájukban. Ezt a szektort nem kell sajnálni, hiszen soha nem lesznek hosszú távon vesztesek − fogalmazott Vadász, majd hozzátette, hogy az elmúlt időszakban a pénzintézetek négyezermilliárd forintnyi összeget vontak ki a hitelezési piacról.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a válság során változások is történtek a szektorban, mivel ha nincs gazdasági növekedés, akkor más a hitelezési mérce is. Eddig elég volt egy ingatlan fedezet, ma már a piacképességet is nézik a pénzintézetek. Ennek következében a BKIK általános alelnökének tapasztalatai szerint nehezednek a tárgyalások, és még mindig jóval nehezebben jutnak hitelhez a kisvállalkozások, mint a válság előtt. Vadász egy konkrét példát is mondott: hiába van egy eredményes, exportáló cégünk, ha hitelre szorul, akkor fedezetként sokszor csak az ipari üzemét tudja felajánlani. Ilyenkor a bank azt mérlegeli, hogy egy esetleges bebukás esetén tudná-e értékesíteni az ingatlant, és mivel jelenleg kevés a fejlesztő, beruházó cég, ezért a válasz valószínűleg nem lesz, így pedig nem fognak megállapodni a felek.

A finanszírozáshoz kapcsolódó kérdés az uniós források felhasználása is, főképp miután az utóbbi időben egyre több hír jelent meg azzal kapcsolatban, hogy Magyarország nem fogja tudni felhasználni a rendelkezésére álló összes forrást a jövő év végéig. A probléma részben annak is "köszönhető", hogy a vállalkozások nem számoltak azzal, hogy leáll a növekedés az országban, így olyan vállalásokat tettek, például munkaerő-felvétel terén, amelyeket ma már lehetetlen teljesíteni. Márpedig, ha a kormányzati gyorsító programok segítségével sem sikerül minden pénzt elkölteni, akkor az komoly presztízsveszteség lenne Vadász szerint, mivel a gyengeségünket mutatná, nem beszélve arról, hogy ez akár indok is lehetne arra, hogy 2014 és 2020 között − tehát a következő uniós költségvetési időszakban − kevesebb forrás jusson hazánknak. Mindez a kár azonban tompítható lehetne, ha az összegeket nagyobb arányban lehetne a magyar gazdaság, azon belül is a kkv-k támogatására költeni. Nem szökőkutakra van szükség, hanem olyan beruházásokra, amelyek profitot, költségvetési bevételt termelnek − fogalmazott a Magyar Iparszövetség elnöke.

Az uniós forrásokkal kapcsolatban állandó kérdés, hogy kettéválasztják-e a Központi Régiót, azaz Pest megyét és Budapestet. Csepreghy Nándor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) helyettes államtitkára nemrég egy konferencián azt mondta, hogy az uniós szabályozás változása miatt 2020 előtt nincs lehetőség a kettéválasztásra, de utána is kétséges, hiszen ha ez megtörténne, akkor Pest megye más magyar területektől venne el pénzt, miközben a fővárosi cégek még kevesebbet kapnának. Ugyanakkor a BKIK általános alelnöke szerint ennek következtében az itt dolgozó vállalkozó versenyhátrányban van a többi régióval szemben: amíg az ország többi részén nem tudják felszívni az összes pénzt, addig itt "az a kicsi is gyorsan elfogy".

Ahol jobb lehet
A szakember pozitívumnak nevezte viszont azt, hogy a kormány egyre nagyobb hangsúlyt fektet a versenyszférában dolgozók 72 százalékát foglalkoztató kkv-kra, így jövőre kedvezőbb helyzet állhat elő adózási szempontból. Jelenleg bár az átlagos adóterhelés nem kiugróan magas a környező országokhoz képest, a bérek terhei azonban már azok − véli Vadász. Éppen ezért örömének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy jövőre olyan új adózási formák jelennek meg, mint a kisvállalkozók tételes adója (kata) vagy a kisvállalati adó (kiva), miközben megmarad az egyszerűsített vállalkozói adó (eva). Figyelni kell azonban arra, hogy a vállalkozásoknak minden segítségre szükségük lehet, hiszen egy cipőkészítőnek nem feltétlenül kell értenie azt, hogy milyen adó választása a legkedvezőbb számára − hívta fel a figyelmet Vadász, majd hozzátette, hogy ilyenkor egy szakmai szervezetnek − mint például a BKIK-nak is − az a feladata, hogy bemutassa a jó példákat, amelyekkel akár 20-25 százalékot is tudnak spórolni ezek a cégek. A változtatásokkal véleménye szerinte elérhető lenne, hogy csökkenjen a feketefoglalkoztatás, amire nagy szükség is lenne, hiszen jelenleg a cégek többsége inkább vállalja a rizikót és feketén alkalmaz munkaerőt, mintsem bejelenti őket, aminek következtében már veszteséget termelne.
Ugyancsak pozitívum, hogy a mindenkori kormány a választási ciklus végéhez közeledve tudat alatt is minél több réteget akar maga mellé állítani − emelte ki Vadász. Így ha a gazdasági növekedés a vártnál jobban alakul vagy beindul az uniós − azon belül is leginkább a fő exportpartnerünk, a német − piac, akkor nem fog késlekedni a kormány.

Kép: Napi Gazdaság, Pelsőczy Csaba