Mit akar a magyar valójában: költeni vagy félretetenni?

Vége a szűk esztendőknek: a magyarok évek óta nem látott mértékben optimisták a pénzügyeikkel kapcsolatban, egyszerre akarnak megtakarítani és fogyasztani egyaránt, miközben a hitelfelvételi kedv is fokozatosan, de emelkedik.
Napi.hu, 2016. november 18. péntek, 15:52

A magyar lakosság régen látott mértékben optimista a pénzügyeivel kapcsolatban. A félévente elkészülő Deloitte-Scale BankIndex friss értékei alapján ugyanis már a szezonálisan jellemzően erős év végi adatok előtt új csúcsok láthatóak: új csúcsot döntött ugyanis a hitelfelvétellel kapcsolatos optimizmus, kiemelkedő lett a fogyasztási várakozás index, továbbá négyéves csúcsra jutott a megtakarítással kapcsolatos lakossági optimizmus.

Egyre többet akarnak félretenni

Ez azt jelenti, hogy - az egyes értékeket hőmérő értékeként aggregáló -  mutatók szerint a megtakarítási kedv értéke négyéves csúcsértékre, 22,8 fokra nőtt, szemben a 2015 végi 21,8 fokkal - míg a legalacsonyabb érték 2012 végén alakult ki, amikor a "hőmérő" csupán 12,5 Celsius-foknál járt. Igaz, ez az optimista szint még mindig igen messze jár - az utólag kikalkulált - a 2008-as 30-33 Celsius-fokos értékektől.

A hitelfelvételi kedv mutatója - a hőmérőn ábrázolva - most 14,1 fok lett, szemben a 2015 végi 12,9 fokkal, itt a 2012 közepi 7,2 fok jelenti az eddigi mélypontot. A bankok számára rossz hír lehet viszont, hogy fogyasztói költéssel kapcsolatos optimizmust leíró mutató értéke most csupán 22,9 fok lett, míg 2015 végén már kissé magasabban, 23,8 Celsius-foknál is járt - miközben itt az eddigi legrosszabb értéket a 2012 végi 12,5 fok jelentette. Ez a kis romlás a szezonalitással magyarázható, év/év alapon ugyanis emelkedett az index.

Újra vennének fel hitelt

A felmérés górcső alá veszi a hitelezéssel kapcsolatos lakossági várakozásokat is. A feltett kérdés így hangzik: "Ön mit vár a következő egy évtől? A jelenlegi helyzethez képest egy év múlva Ön szerint mennyire valószínű, hogy bátrabban foghat hitelfelvételbe?" Az eredmények alapján az idei második félévben a hitelfelvétellel kapcsolatos pozitív hozzáállás erősödött.

A hitelezési index a felmérés kezdete, 2012 márciusa óta a legjobb értéket ért el. Tovább enyhült a hitelfelvétellel szembeni a szélsőségesen negatív, elutasító attitűd, a tavalyi 67 százalék után most már "csak" 65,3 százalék mondta azt: egyáltalán nem valószínű, hogy hitel vesz fel.Az összes negatív hozzáállás aránya viszont 85 százalékon maradt, míg a semleges vélemények aránya egy százalékponttal, 9,8 százalékra csökkent. Az igazán jó hír az, hogy a hitelfelvételre hajlandó, pozitív attitűdű magyarok aránya érdemben, 3,4 százalékról 3,9 százalékra emelkedett.

Ezen belül a budapestiek hitelfelvételi hozzáállása szignifikánsan eltér (jóval nagyobb) az ország többi részén tapasztalhatótól. A hitelfelvétel pozitív megítélése négy éve nem látott magas szinten van. A korosztályok közül a 25-29-es évesek körében a legnagyobb a hitelfelvételi hajlandóság, illetve a legalacsonyabb a hitelekkel szembeni ellenérzés.

A fogyasztás és megtakarítás kéz a kézben jár

Eközben a fogyasztási hajlandóság is növekvő, ami a fogyasztási hitelezésre is hatással lehet. Itt a kérdés így fest: "Ön mit vár a következő egy évtől? A jelenlegi helyzethez képest egy év múlva Ön szerint mennyire valószínű, hogy többet engedhet meg magának a mindennapi kiadásokat illetően?"

A válaszok alapján a fogyasztás és megtakarítás kéz a kézben jár, ugyanis akik tudnak a havi jövedelmükből félretenni, azok több mint 21 százalékának várakozása alapján többet is fogyasztanak majd. Itt a 2015. második félévhez képest a negatív hozzáállásúak aránya 75 százalék körül maradt, míg a pozitívak aránya 6,3 százalékról 6,8 százalékra nőtt. Itt is látható, hogy a közép-magyarországi régióban szignifikánsan jobbak a fogyasztási várakozások.

A megtakarítási várakozások vizsgálatakor a kérdést így tették fel: "Ön mit vár a következő egy évtől? A jelenlegi helyzethez képest egy év múlva Ön szerint mennyire valószínű, hogy többet tud megtakarítani?"

A rossz hír az, hogy a teljes mintán 13,4 százalék a megtakarításokkal rendelkező háztartások aránya - azaz csupán minden hetedik tud félretenni. Diverzifikáltak viszont a megtakarítási formák: a válaszok alapján 26,8 százalék lekötött forintbetéttel, 22,1 százalék pedig megtakarítási számlával rendelkezik  - derül ki a felmérésből.

Mindezek alapján megállapítható, hogy lakossági hitelezési folyamatokat a keresleti, fogyasztói oldal is támogatja, ugyanis 2016 első félévben tovább javult a bankrendszerrel és a banki szolgáltatásokkal kapcsolatos attitűd - állapította meg az elemzés eredményeit értékelve Demeter Ákos, a Deloitte Zrt. partnere.

(Képünk illusztráció.)

HOZZÁSZÓLÁSOK