Az évtized lakáspiaci és egyéb statisztikai adatait az IBM mesterséges intelligenciával támogatott kognitív elemzőszoftvere vette górcső alá, azt kutatva, hogy milyen trendek rajzolhatók fel a magyar lakáspiacon. A cikkben szereplő grafikonokat is a Watson Analytics-szel készítettük.

A lakóingatlanok vásárlási tranzakciói a hitelekkel szemben már 2006-ban elérték maximumukat, hogy aztán 3 év mélyrepüléssel több mint 50 százalékkal zuhanjon ez a szám. A padlóról aztán négy évig gyakorlatilag meg sem próbált felállni a szektor, az első, igaz már 10 százalék körüli növekedést 2013-ról 2014-re regisztrálták. De 2006-ban még ennek is több mint kétszeresét tette ki a tranzakciók mennyisége.

Az újépítésű ingatlanok legendás csökkenését az építési engedélyek számának alakulása is visszaigazolja. Ez a mutató sosem látott mélységben található, az elmúlt négy évben ebből a szempontból alig történt változás a magyarországi piacon. Tavaly összesen a 2004-es engedélyek ötödét regisztrálták, igaz, a tendencia már javuló irányba mutatott 2013-hoz képest, de nagyon messze van még a válság előtti állapot.

Az elmúlt években ennek megfelelően egyre kevesebb lakás vagy lakóház épült, az egy ilyen ingatlanra jutó alapterület azonban egyre nagyobb, azaz inkább a nagyobb alapterületű lakások befejezésében láttak fantáziát a kivitelezők. A 2012-es csúcspontról tavalyelőtt és tavaly már csökkenő irányba mozdult a mutató. A 100 négyzetméteres átlagot 2011-ben lépte át ez a mutató, míg 2005-ben 87 négyzetméteren állt, tavaly pedig éppen 100 négyzetméteres átlag adódott országos és minden típusú lakóépületre érvényes átlagként. A nagyobb lakóterületen ugyanakkor egyre kevesebben élnek, tíz év alatt átlagosan 8 százalékkal csökkent az egy lakásban élők száma: 2004-ben még száz átlagos lakóingatlannak 245 lakosa volt, tavaly azonban már csak 224 - és a csökkenő tendencia egyértelmű.

Nagyot nyert, aki lakótelepi lakásba fektetett

És hogy milyen eredményeket ért el, aki befektetési céllal vásárolt lakást? A KSH 2007 és 2015 első féléve közötti átlagos négyzetméterárai alapján a kép vegyes. Átlagosan a legnagyobbat a családi házakon lehetett veszíteni nyolc év alatt, az ilyen ingatlanba fektetők pénzük több mint ötödének mondhattak búcsút.

A legkisebb négyzetméterár-csökkenést, 9 százalékkal a Nyugat-Dunántúlon regisztrálták, az Észak-Alföld kertes házai azonban átlagosan közel 40 százalékot veszítettek árukból. A társasházi lakások ára ennél kisebb mértékben, átlagosan 5,4 százalékkal csökkent, Közép-Magyarországon 1,5, a Dél-Dunántúlon pedig valamivel több mint 15 százalékkal.

A Nyugat-Dunántúl településein ugyanakkor átlagosan közel 5 százalékkal nőttek az árak 2007 és 2015 első fele között. A vizsgált nyolc évben igazán jó üzletet azonban az csinált, aki lakótelepi lakást vásárolt Közép-Magyarországon (plusz 5 százalék), Nyugat-Dunántúlon (plusz 18 százalék) vagy az Észak-Alföldön (plusz 14 százalék).

A lakótelepi lakások négyzetméterárának súlyozott átlaga 12 százalék feletti növekedést jelez országosan.