Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Bő egy év alatt meglett a kitűzött cél: elfogyott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Kötvényprogramjának (NKP) eredetileg tervezett 300 milliárd forintos keretösszege. A jegybank frissen kiadott adatai szerint július végéig az elsődleges piacon bő 232 milliárd, a másodlagos piacon pedig több mint 62 milliárd forintnyi vállalati kötvényt vásárolt. Augusztusban is megtörtént már egy újabb nagy kibocsátás az NKP keretében, amely során a CPI Property Group vont be 30 milliárd forintnyi forrást, ráadásul az MNB által oly nagyon szeretett zöldkötvény formájában. Ha ebből is vásárolt a jegybank, akkor mostanra a 300 milliárdos eredeti terv biztosan kipipáhatóvá vált.

Halott piacot élesztett fel a jegybank

Az NKP hivatalos rajtja 2019. július 1. volt, az első kibocsátásra azonban szeptemberig várni kellett. A legelső résztvevő a programban a Pannonia Bio volt, amely 15 milliárd forintnyi kötvényt dobott a piacra. Azóta már 27 cég van túl a sikeres kibocsátáson (a Cordia kettőn is), a piacon lévő vállalati kötvényállomány pedig (csak a nem pénzügyi vállalatokról van szó). A vállalati kötvényállomány Magyarországon 2019 közepén nem érte el a 400 milliárd forintot, az idén június végén, egy évvel később már megközelítette a 890 milliárdot. A piac sohasem volt igazán nagy, 650-700 milliárd forintosnál nem nőtt nagyobbra, és egy-egy nagyobb lejárat - például a Molnál - azonnal meglátszott a statisztikákon.

Az NKP azonban a tetszhalott piacot jól felrázta, 2019 június 30. után eltelt egy évben a nettó kibocsátások értéke lassan meghaladta a 450 milliárd forintot, vagyis ennyivel több hitelpapírt dobtak a piacra a cégek annál, mint amennyi lejárt. Az MNB ennek a mennyiségnek több mint a felét, 251 milliárd forintot szívott fel ez idő alatt az NKP-programmal.

Ezt a befektetést nem a lakosságnak szánták

A kötvények lejegyzői az MKB mellett a pénzügyi cégek, elsősorban a bankok, emellett olyan intézményi befektetők, mint a biztosítók, nyugdíjpénztárak, vagy a befektetési alapok is vásároltak a hitelpapírokból. A lakossági befektetőket már a feltételrendszer megalkotásakor kizárta a jegybank a vásárlói körből. A kötvények névértéke ugyanis minimum 100 ezer euró, vagyis egyetlen értékpapírért is több mint 35 millió forintot kell fizetni. Kiszállni pedig nehéz a többnyire tízéves kötvényekből, hiába vezetik be őket a Budapesti Értéktőzsde XBond piacára, a másodpiacuk nem likvid, kötések ezen a platformon nem születtek eddig.

Az MNB-s programja így is nagyon jó a résztvevő cégeknek. A kötvények hosszú lejáratú stabil forrást biztosítanak nekik, amelynek éveken át (többnyire tíz évig) csak a kamatát kell fizetni, a tőkét többnyire a futamidő végén kell törleszteni egy összegben. Sok cég persze a törlesztést nem a saját készpénztartalékából oldja meg ilyenkor, hanem újabb kötvénykibocsátásból refinanszírozza a hitelt. Az NKP-s kötvények kamata ráadásul alacsony, a jegybank aukciós és másodpiaci vásárlásai ugyanis lenyomják a kamatszintet, vagyis a cégek a piacinál olcsóbban jutnak így forráshoz.

Kormányközeli cégek a fő haszonélvezők

A páratlan lehetőséggel élő 29 cég között eddig feltűnően sok volt kormányközelinek mondott társaság. Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. például 20 milliárd forint értékben bocsátott ki hitelpapírokat, ebből 13,92 milliárd forintnyi van az MNB-nél. A szintén kormányközelinek tartott Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt Zrt. 30 milliárdos kötvénypakettjéből 18,312 milliárd került a jegybankhoz.

A Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó cégbirodalmát összefogó Opus Global Nyrt. is túlesett októberben egy 28,6 milliárd forintos kötvénykibocsátáson, a tízéves hitelpapírokból 17,3 milliárdnyit vásárolt meg a jegybank. Az Appeninn Nyrt. ingatlanos cég legnagyobb tulajdonosa a kibocsátás idején a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető BDPST Zrt. volt. Az éppen csak B+ minősítésű Appeninn 20 milliárdos kibocsátásából 13,95 milliárdnyi van a jegybanknál.

Bárány László debreceni élelmiszeripari vállalkozó is jó viszonyt ápol a kormányzattal, az érdekeltségébe tartozó Baromfi-Coop Zrt. összesen 28,5 milliárd forintnyi kötvénykibocsátáson van túl, ebből 17,7 milliárdot vett meg az MNB. A B+N Referencia Zrt. is kormányközelinek tartott vállalkozás, amelyet Rogán Antal miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszterhez és Tombor András vállalkozóhoz kötnek. A B+N is éppen csak elérte a Scope-nál a minimális, B+-os szintet, a jegybank mégis úgy döntött, hogy a 10 milliárdos kibocsátásából a maximális 7 milliárdot betárazza.

Az MNB megvásárolt 4 milliárd forintnyit annak a DVM csoportnak a 8 milliárd forint értékben piacra dobott kötvényeiből is, amelytől annak idején az Eiffel Palace-t is vette. A luxus irodaházat a jegybank azóta eladta.

Csányi Sándor, Mol, Wallis, Cordia

Több már jónevű magyar cég is részt vett persze a programban. Csányi Sándor, OTP-s elnök-vezérigazgató élelmiszeripari érdekeltségei is ott vannak a programban. A Pick Szeged Zrt. már sikeresen kibocsátott 27 milliárd forintnyi hitelpapírt, amiből az 17,75 milliárdot vásárolt meg. Az ország egyik leggazdagabb emberének másik cége, a Bonafarm Zrt. is jelentkezett a programba, de eddig még nem értékesített kötvényeket.

Az első kibocsátók között volt a Mol, amely nem most debütált a kötvénypiacon, 28,4 milliárdos kötvénypakettjének a fele került az MNB-hez még tavaly szeptemberben. Az egyik legnagyobb kibocsátó a program során a Cordia volt, a Futó család érdekeltségébe tartozó építőipari cég már két NKP-s kötvénykibocsátáson is túl van, az első 44 milliárdosból szokatlanul keveset, csupán 18,05 milliárdnyit vitt el a jegybank, amely általában legalább a felét, de sokszor a pakettek 70 százalékát is lejegyzi. Igaz viszont az is, hogy az első kibocsátás idején még 20 milliárd forint volt a plafont, amit egy cég kötvényeiből az MNB megvásárolhatott. A második, július végi cordiás kibocsátáskor annál nagyvonalúbb volt a jegybank, a 36 milliárd forintos pakettből 25,15 milliárdot vett meg, ezzel már több mint 43 milliárd forinttal finanszírozhatja a cég projektjeit.

Az elsősorban az energiaitalairól ismert, mostanában viszont a hírekben a tatai Öreg-tó mellé tervezett szállodája miatt is gyakran felbukkanó Hell Energy több mint 29 milliárd forintos kötvénykibocsátásának a felét is lejegyezte tavaly decemberben az MNB.

A Wallis csoport több cégén keresztül is bent van a programban. A Wingholding ingatlanfejlesztő társaság rutinos kötvénykibocsátónak számít, de korábban elsősorban eurós hitelpapírokat bocsátott ki, nemrég viszont az NKP keretében forintkötvényekkel is megjelent a piacon, a csaknem 55 milliárdos pakettből 38 milliárd van az MNB-nél. Az AutoWallis ennél jóval kisebb összegű, 3 milliárd forintnyi forrást vont be, így alig 2 milliárd forintnyi kötvénye van az MNB-nél.

Kellett a könnyítés

Az MNB a koronavírus-járvány idején beharangozott intézkedéscsomagja keretében könnyített az NKP feltételein olyan értelemben, hogy az egy kibocsátótól megvásárolható hitelpapír mennyiségét a korábbi 20 milliárd forintról 50 milliárdra emelte. Ezzel a változtatással a nagy ingatlanfejlesztők jártak jól, a Cordia és a Wingholding tudtak a legtöbb forrást bevonni így.

A keretösszeget már korábban megemelte a jegybank 300 milliárdról 450 milliárd forintra, de a maradék 150 milliárd is gyorsan elfogyhat, ha további cégek is igénybe veszik a lehetőséget. Eddig a programba jelentkezők kétharmada hirdette meg a kötvényeit, olyan cégek állnak még sorban, mint a Duna House, a West Hungaria Bau, a BIF vagy a Tigáz.

Érdekesség, hogy vannak olyan társaságok is, amelyek annak idején jelezték, hogy szeretnének részt venni az NKP-ban, mostanra viszont eltűntek a jegybank felsorolásából. Az egyik komoly aspiráns a 4iG volt, a Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó informatikai cég azonban, úgy tűnik, miután meghiúsultak a T-Systems felvásárlásával kapcsolatos tervei, lemondott erről a forrásbevonásról, jelenleg ugyanis nincs már ott a listán. A Tv2 csoport is lekerült a felsorolásból, náluk valószínűleg az ennek az oka, hogy a hitelminősítést végző Scope Rating visszavonta a cég B+ besorolását, ami a minimális feltétele volt a programban való részvételnek. A Tv2 egyébként viszonylag nagy összeget, 30 milliárd forintot akart a program keretein belül bevonni.