MNB: a közeljövő legnagyobb kockázata az infláció

Monetáris politikai szempontból a közeljövőben a legnagyobb kockázatot az inflációs várakozások nem kellő mértékű horgonyzottsága, az importált inflációs nyomás erősödése, valamint a szabályozott árak alakulása jelenti. Középtávon a legfőbb kihívás az euró bevezetésére vonatkozó hiteles, reális menetrend kialakítása - áll az MNB legfrissebb összefoglalójában, amelyet az új koránynak készítettek a jegybank a működéséről.
NAPI, 2010. június 17. csütörtök, 14:55

Az összefoglalót a Magyar Nemzeti Bank (MNB) május 31-én adta át az új kormánynak. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterhez eljutatott kötet áttekintést ad az MNB szerepéről, feladatairól, számba veszi a monetáris politikával és a pénzügyi stabilitással összefüggő aktuális, illetve stratégiai kérdéseket. 

A tájékoztató - "Együttműködés Könyve" - célja, hogy tájékoztassa az államháztartásért felelős minisztert a Magyar Nemzeti Bank szerepéről, feladatairól, aktuális tevékenységéről és az MNB-t érintő, jövőre vonatkozó, stratégiai kérdésekről. Bemutatja az MNB működési környezetét, a legfontosabb, a működést jelenleg leginkább befolyásoló kihívásokat, a jegybank által végzett tevékenységek mögött meghúzódó különböző gazdaságpolitikai célokat, és az MNB döntéshozatalát, irányítását és felügyeletét meghatározó intézményi környezetet.

A közleményben a jegybank hangsúlyozza, hogy a Magyar Nemzeti Bank kész a fenti aktuális és stratégiai kérdésekben, a kormányt és a jegybankot érintő ügyekben az egyeztetésre.

Az anyag hangsúlyozza, hogy a Magyar Nemzeti Bank törvényben rögzített elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a kormány gazdaságpolitikáját. A monetáris politika a hosszú távon fenntartható gazdasági növekedéshez leginkább az árstabilitás fenntartásával képes hozzájárulni.

A közlemény szerint az IMF-EU hitelcsomag lehívásával nagymértékben megemelkedett az ország devizatartaléka, amely egyrészt számottevően hozzájárult az ország külső sokkokkal szembeni ellenálló képességének erősödéséhez, másrészt pedig megnövelte a jegybank kéthetes kötvényállományát. Ez azonban nem akadályozza a bankok aktívabb hitelezési tevékenységét, és ez a hitelezési tevékenység visszafogásának jeleként sem értelmezhető.

Jelenleg a jegybanknak a pénzügyi stabilitás terén közvetlen szabályozói eszközei nincsenek. Az MNB leginkább a likviditás biztosításával, továbbá a rendszerszintű kockázatok feltárásával és elemzésével, valamint az ezekből következő javaslatok megfogalmazásával tud leginkább hozzájárulni a pénzügyi stabilitás fenntartásához.

HOZZÁSZÓLÁSOK