MNB: szinte eltűntek az euró alapú jelzáloghitelek

A devizahitelek jelzálogbejegyzési tilalmának augusztusi beveztése miatt az euróalapú szabad felhasználású jelzáloghitelek új szerződéses összértéke szinte nullára csökkent, míg a háztartások által felvett forint lakás és szabad felhasználású jelzáloghiteleké nem változott lényegesen, a hitelkamatok csekély mértékben csökkentek - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken.
MTI-Eco, 2010. október 29. péntek, 11:17
Fotó:

Az új lakáshitelek szerződéses értéke 18 milliárd forint körül volt. A háztartásoknak nyújtott forint alapú hitelek részaránya az újonnan folyósított hiteleken belül szeptemberben 98 százalék volt: a lakáshiteleken belül 98 százalék, a szabad felhasználású hiteleken belül 98 százalék, a személyi hiteleken belül pedig 100 százalék. A kamatok a lakáscélú hiteleknél csekély mértékben, 5 bázisponttal 8,50 százalékra csökkentek egy hónap alatt.

A háztartások szeptemberben az előző hónaphoz hasonlóan forintban több hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek, nettó hitelfelvevők voltak, hiszen betétkivonás forintban meghaladta az elhelyezést. Devizában viszont többet törlesztettek, mint amennyit felvettek, nettó törlesztők voltak. Ezek eredőjeként a háztartások hitelállománya összességében - az átértékelődés és egyéb változások hatásának figyelembe vétele nélkül - 10,8 milliárddal 8358 milliárdra csökkent. A háztartások forinthitel-felvétele szeptemberben 30,3 milliárd forinttal haladta meg a törlesztéseket, a devizahitelek állománya pedig a tranzakciókból eredően 41,1 milliárd forinttal csökkent.

A háztartások betétállománya 25,8 milliárddal 7151 milliárdra csökkent.

A szezonálisan igazított, árfolyamszűrt adatok szerint a forinthiteleknél a nettó hitelfelvétel 23,7 milliárd forint, devizahiteleknél a nettó hiteltörlesztés 41,5 milliárd forint volt. A betéteknél forintban 11,2 milliárd forint nettó kivonás történt, míg a devizában 7,3 milliárd forintnyi nettó elhelyezés történt.

A nem pénzügyi vállalatok forintban nettó hitelfelvevők, devizában nettó hiteltörlesztők voltak, összességében pedig kevesebb hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek. Hitelállományuk 29,9 milliárd forinttal csökkent a tranzakciók és 207 milliárddal az átértékelődés miatt, az állomány 7673 milliárd forintot tett ki. 

A vállalatok forintban kisebb betétösszeget helyeztek el, mint amennyit kivettek, viszont devizában betételhelyezésük meghaladta betétkivonásukat, összességében a vállalati betétállomány az előző hónaphoz képest a tranzakciók miatt 105 milliárddal, az átértékelődés miatt 63,6 milliárddal 4009 milliárdra csökkent.

A nem pénzügyi vállalatok szezonálisan igazított, árfolyamszűrt adatai szerint a forinthiteleknél 39,5 milliárd forint volt a nettó hitelfelvétel és forintbetéteinél 37,4 milliárd forint betétkivonás, a devizabetéteknél 73,3 milliárd forint nettó betételhelyezés történt. 

A külföldi kötelezettségek állománya szeptemberben a hitelintézetek mérlegfőösszegének 31,0 százalékát tette ki.

Az újonnan felvett lakáscélú és szabad felhasználású hitelek átlagos hitelköltség mutatói alig változtak, előbbiek valamivel 10 százalék alatt, utóbbiak pedig kissé felette voltak.

A nem pénzügyi vállalati hitelek átlagos kamatlába az 1 millió euro érték alatti, valamint az 1 millió feletti forint hiteleknél is szinte változatlan maradt, utóbbinál míg az euró hiteleknél az 1 millió euró alatti összegeknél kisebb, az 1 millió feletti hiteleknél jelentősebb volt a csökkenés volt.

A háztartások forint- és euróbetéteinek átlagos kamatlábai nem változtak. Az új szerződések értéke a forint- és euróbetéteknél egyaránt csökkent.

A nem pénzügyi vállalatok forintbetéteinek átlagos kamatlábai nem változtak, míg az euróbetéteké kisé emelkedett. Az új szerződések értéke a forint és euróbetéteknél egyaránt nőtt.

HOZZÁSZÓLÁSOK