Privatizálják a hollóházi porcelángyártót - a vevő is megvan? (frissítve)

Az MNV Zrt. eladja a több mint 240 éves múltra visszatekintő hollóházi porcelángyárat, az erről szóló hirdetmény karácsony előtt jelent meg a vagyonkezelő e-árverési felületén. Az elmúlt csaknem tíz évben több száz millió forintot költöttek a gyártó cég talpraállítására, de nem sikerült tartós növekedési pályára állítani. A befektetőnek fenn kell tartania a háztartási kerámia gyártását.
Domokos Erika, 2020. január 6. hétfő, 07:06
Fotó: Napi.hu - hungarikum.hu

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) eladásra hirdette meg a hungarikumok gyűjteményébe sorolt hollóházi porcelánt gyártó és forgalmazó céget, a Hollóházi Porcelángyár Kft. 100 százalékos üzletrészét - derül ki az Elektronikus aukciós rendszerben 2019. december 19-én közzétett árverési hirdetményből. (A Hollóházi honlapján semmi nem árulkodik arról, hogy privatizáció előtt áll, az viszont kiderül, hogy az év végén készletkisöprést tartottak, a raktáron lévő készletekre akár 40 százalékos kedvezményt adtak.)

A 30 millió forint jegyzett tőkéjű Hollóházi Porcelángyár Kft. 100 százalékos üzletrészeinek kikiáltási ára 175 millió forint. A licitálóknak 2020. január 10-ig 43,75 milliós árverési biztosítékot kell utalniuk az MNV-nek, ezt követően tehetnek ajánlatot, amit 400 ezer forintonként lehet emelni. A licitálni január 14-16. között lehet.

Tőkeerős vevőt várnak

A vevőnek kötelezettséget kell vállalnia a hollóházi porcelángyártás hungarikumként történő megőrzésére, továbbá arra, hogy a társaság a jelenlegi főtevékenységét - a háztartási kerámia gyártását - fenntartja mindaddig, amíg az állam kizárólagossággal biztosítja részére díjfizetés ellenében a Hollóháza védjegy használatát az üzleti, piaci tevékenysége végzéséhez - olvasható az árverési portálra feltöltött dokumentumban.

A pályázónak vállalnia kell azt is, hogy a részesedését 15 éven belül kizárólag az eladó hozzájárulásával adja el. A kötelezettségek megszegése esetén kötbért kell fizetni. Tőkeerős vevőt vár az MNV: a pályázónak azt is vállalnia kell, hogy a tulajdonjog megszerzését követő három évig gondoskodik arról, a társaság ellen felszámolási eljárás ne induljon.

Mit adnak el?

Lapunk megkereste az MNV-t és a nemzeti vagyon kezelésért felelős minisztert, érdeklődtünk, miért most hirdették meg eladásra a Hollóházi Porcelángyár Kft.-t, és a céggel milyen vagyonelemeket értékesítenek.

Frissítés! Válaszolt az MNV
Az MNV Zrt. tájékoztatása szerint a Hollóházi Porcelángyár Kft. értékesítésének előkészítése az elmúlt időszakban zárult, ezért került sor a tavaly év végi meghirdetésére. A gyártáshoz szükséges ingatlanokat bérleti szerződés útján használja a cég. A Hollóháza védjegy a magyar állam tulajdonát képezi, amelynek használatára a Porcelángyár határozott időre szóló használati szerződéssel rendelkezik. A társaság 2019. évi gazdálkodási adatai az éves beszámoló elfogadását követően válnak ismertté - írta válaszában a nemzeti vagyonkezelő.

A kft. utolsó elérhető, 2018-as mérlegében a befektetett eszközök 160 millió forint értéken voltak nyilvántartva, amiből a gépek, berendezések és járművek értéke 135 millió forint, az ingatlanoké mindössze 3,8 millió forint. A forgóeszközök értékét 448 millióra tették, amiből a készleteké 307 millió volt, bankbetétben 72 milliót tartottak.

Az MNV most azt az állami tulajdonú vállalkozást adja el, amelyet 2013-ban azzal a céllal alapítottak - 5 millió forint jegyzett tőkével és 70 milliós tőketartalékkal -, hogy nyereségessé tegyék a hollóházi porcelángyárat, miután az ágazatot érintő termelési és értékesítési gondok miatt megrendült, a gazdasági válság éveiben további tartozásokat felhalmozó, támogatás nélkül működésképtelen korábbi gyártócéget, a többségi állami tulajdonú Hollóházi Porcelán Manufaktúra (HPM) Zrt.-t felszámolással megszüntették (a felszámolási eljárás 2011 júniusában indult el.) A HPM eszközeit, készleteit és dolgozóinak egy részét előbb a Hollóházi Hungarikum Nonprofit Kft. vette át (ezt a céget 2009 végén eredetileg azzal a céllal alapította az MNV, hogy működtesse a hollóházi porcelánmúzeumot; a műgyűjteményt 2010-ben 90 millió forintért meg is vásárolták), majd az bérbe adta a gyártáshoz szükséges ingatlanokat és eszközöket a 2013 végén háztartási kerámia gyártására létrehozott, állami Hollóházi Porcelángyár Kft.-nek. (Az utóbbi társaságot Magyar Porcelánmanufaktúra Kft. néven jegyezték be, 2016 végén váltott Hollóházi Porcelángyár névre.) A Hollóházi Hungaricum Nonprofit Kft. hivatalosan 2012 márciusában a HPM felszámolási eljárásának keretében kiírt pályázaton vette meg egyedüli ajánlattevőként, 239 millió forintért a porcelánmanufaktúra teljes eszközállományát - derül ki a cégek éves beszámolóiból.

A gyártás és kereskedelmi tevékenység a Hollóházi Porcelángyár Kft.-hez került, míg az ingatlanok egy része és a porcelánmúzeum a Hollóházi Hungaricum Nonprofit Kft.-nél maradt - az utóbbi cég főtevékenysége a porcelánmúzeum működtetése, e mellett bevétele van a múzeumi áru kiskereskedelmi értékesítéséből, a múzeumi kávézó üzemeltetéséből, valamint a tulajdonában lévő eszközök és ingatlanok bérbeadásából - áll a cég 2018-as beszámolójának kiegészítő mellékletében. Eredményesen működik, 2017-ben és 2018-ban 45 millió, illetve 47 millió forint nettó árbevételt ért el, az éveket 5 millió, illetve 4 millió forint adózott eredménnyel zárta.

Állami támogatás nélkül nem ment

A Hollóházi Porcelángyár Kft. létrehozásának célja az volt, hogy tovább folytassák a hollóházi porcelángyártást, egyben visszanyúljanak a hagyományokhoz, vagyis a kőedény- és finomkerámia gyártáshoz. A cég nagyrészt belföldön értékesít, étkészleteket és edényeket, kisebb részben dísztárgyakat. Keresett termékük lett a pálinkás butykos és poharak, valamint elkezdtek női ékszereket is gyártatni - írta 2016-ban a cég ügyvezetőjére hivatkozva a Magyar Hírlap. A kivitelt azonban tartósan nem sikerült növelni, az elmúlt évek cégbeszámolóiból kiderül, hogy az exportértékesítés évről-évre több tízmilliós kilengést mutatott. Gyártottak megrendelésre a német Kahla porcelángyárnak és a svéd SAS légitársaságnak is.

A kft. 2014 és 2017 kivételével veszteséggel zárta az üzleti éveket. (2014-ben mintegy 100 milliós, 2016-ban 200 milliós tulajdonosi tőkeemelésben részesült.) A 2018-as beszámoló szerint közel ötvenmillióval 608 millió forintra csökkent a nettó árbevétele az előző évihez képest, ennek fő oka az exportékesítés visszaesése volt. A németországi értékesítés szinte teljesen megszűnt 2018-ban, míg az előző évben még 60 millió forintot tett ki, a 40 milliós svéd eladás megmaradt, s új piacként megjelent egy közel tízmilliós koreai tétel. Az anyagjellegű ráfordítások 23 millióval, a személyi ráfordítások 33 millió forinttal nőttek egy év alatt. A 2017-es 31 millió forintos adózott eredmény után 2018-at már 28 milliós veszteséggel zárták. Az állam évente több tízmilliós felújítási és bérfejlesztési támogatást nyújtott a cégnek.

Hollóházi Porcelángyár Kft.-adatok (millió Ft)
Megnevezés
20142015201620172018
Saját tőke248,6313,3489,6520,5492,2
Jegyzett tőke5,021,030,030,030,0
Kötelezettségek286,7262,395,579,5117,6
Értékesítés nettó árbevétele595,6569,9611,3654,5608,3
- ebből export153,868,080,4111,358,9
Anyagjellegű ráfordítások437,0314,2275,3275,0298,6
Személyi ráfordítások317,5347,2320,7334,0369,1
Egyéb ráfordítások6,419,230,031,451,8
Üzemi eredmény23,0-41,2-22,334,3-25,9
Adózott eredmény21,1-46,3-23,630,8-28,3
Forrás: E-beszámoló, Napi-gyűjtés

A Hollóházi Porcelángyár Kft. a székhelye, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hollóháza mellett hét városban üzemeltet márkaboltot (Budapest, Győr, Hévíz, Miskolc, Nyíregyháza, Szeged, Debrecen), továbbá online értékesít, valamint viszonteladók forgalmazzák termékeit. A közelmúltban Kecskeméten, tavalyelőtt Gyulán zártak be üzletet.

A cég alkalmazottainak száma a 2014-es 132 főről 2016-ra 146-ra nőtt, azóta viszont 100 fő körülire csökkent a létszám.

Szász Endre tervezte porcelán a múzeumban.
Pixabay

Kevés marketing, több selejt

A Hollóházi hagyományos termékeinek stagnáló-csökkenő piaca van, az egyedi, felső kategóriás, valamint speciális (például ipari porcelán) szegmenseiben növekvő tendenciákat mutat - írta a cégvezetés a 2017-es és a 2018-as üzleti beszámolókban. Ugyanakkor megállapították, hogy "a márka mára megkopott, termékfejlesztés évek óta nincs, klasszikus, sikeres termékeit, művészeit (mint egykor Szász Endre) elveszítette. A társaság kereskedelmi és marketingstratégiával egészen 2016 végéig nem rendelkezett, kereskedelmi szervezete gyakorlatilag hiányzik."

A gyártásban minőségi problémák is jelentkeztek, az értékesítés és a gyártás összhangja megbomlott. Hatalmas készletszintek mellett sorozatos hiányok léptek fel. A menedzsment ezért a vállalat üzleti tervében fő célként jelölte meg az értékesítés és a marketing tevékenységek erősítésével az árbevétel növelését, ennek alapja a termékválaszték további szélesítése, megújítása lenne részben a luxus szegmens felfuttatásával, részben a fiatalok felé nyitó új termékcsaládokkal. Az exportpiacok felé nyitást, a kereskedelmi kondíciók javítását (áremelés, engedmények csökkentése, ösztönző célú átstrukturálása) is tervezték.

A hollóházi porcelángyárat 1992-ben már egyszer privatizálták, a Corvinbank, Ibusz bank, önkormányzatok és dolgozók lettek a tulajdonosai, de a bankok részesedése később visszakerült az államhoz - írta a HVG.

A gyár 1777 óta ipari terület

A gyár több mint 240 éves története és a termékek egyedisége, illetve sokszínűsége miatt a hollóházi porcelánt, mint kiemelkedő nemzeti érték, 2017 decemberében felvették a hungarikumok gyűjteményébe. A manufaktúra története 1777-ben üveggyártással kezdődött, majd 1831-től a környékbeli bányákban talált kaolin kőedények gyártását tette lehetővé.

A Károlyi grófok birtokán egymást váltották a gyár bérlői, 1939-től Szakmáry Károly kassai kereskedő bérelte, aki modernizálta és gazdaságilag is sikeressé tette a kerámiagyárat. Az 1948-as államosítást követően azonban a gyár áttért a villamosításhoz használt porcelán szigetelőanyagok gyártására. Az ipari porcelángyártás után 1957-ben kezdődött el és a mai napig tart a használati porcelánok, edények és dísztárgyak gyártása Hollóházán.

A Zsolnay-trükk
Egy kormányhoz közel álló befektetői kör 2016-ban meg akarta szerezni a magántulajdonban lévő pécsi porcelángyárat, amely sokat profitálhatna a nagy értékű állami műemlék-felújításokból. Egy trükkös adósságfelvásárlási és -követelési manőverrel felszámolásba akarták sodorni a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-t, eközben Pécs önkormányzata létrehozott egy "ellen-kerámia" céget, a Ledina Kft.-t, ahová átcsalták a Zsolnay dolgozóinak 80 százalékát, 112 embert - írta korábbi cikkében a Népszava. A gyár pert indított volt dolgozói ellen, mivel az azonnali kilépésük kárt okozott a vállalkozásnak. A manufaktúra a pert első- és másodfokon is megnyerte, a bíróság nem találta megalapozottnak a dolgozók rendkívüli felmondásának indokát.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Madotati, 2020.01.06 12:07

Europeer, az elég tág fogalom, hogy elismertek voltak.és hogy prosperáltak.. akkor még egy teljesen más fogyasztói kultúra mellett nagyobb piacuk volt, és nem volt jelen a kínai dömpingáru. KGST-ben meg mindent elsóztak valós verseny nélkül. Ezek a porcelángyárak a rendszerváltás óta nem találták meg a fenntartható működés helyes modelljét, egy nem létező piacon próbáltak, próbálnak túlélni..
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

europeer, 2020.01.06 09:24

Érdekes, a zelmúlt 40 éveben, ezek a porcelános cégeink elismertek voltak, s régi fényükhöz hasonlóan prosperáltak
Oszt gyütt a kamu rendszerváltás, majd a rablásnak nevezett privatizáció, amely 30 év után még mindig tart.
qrvaország
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html