Módosul a csődtörvény - kedvezőbb helyzetbe jut az uniós támogatások közvetítője

Nem tartoznak az uniós, vagy más nemzetközi támogatás közvetítésével megbízott gazdálkodó szervezet vagyonába az elkülönítetten kezelendő eszközök, változik a fizetésképtelenségi helyzet időpontja és bizonyos helyzetben készfizető kezesek lesznek a csődbe jutott cégek többségi tulajdonosai - egyebek mellett ezt tartalmazza a csődtörvény módosítása.
Németh Géza, 2017. április 13. csütörtök, 15:21

A parlament honlapjára felkerült törvényjavaslat azzal indít, hogy nem tartozik a támogatás közvetítésével megbízott gazdálkodó szervezet vagyonába az államháztartási, európai uniós vagy más nemzetközi forrásból elszámolási kötelezettséggel átvett - támogatási célú - pénzeszköz, valamint az abból finanszírozott befektetések.

Ezt követően a javaslat részletezi, hogy mi kerül ki a csődvagyonból. Ezek a következők: a tulajdoni részesedést megtestesítő befektetés, valamint a lízingszerződésből, hitelszerződésből, pénzkölcsön nyújtásából, kockázati tőke vagy más kockázatmegosztási eszközök nyújtásából származó, a támogatott harmadik személlyel szemben fennálló követelések. Ide tartozik az értékpapír és a más befektetési eszköz is.

Valamennyinél feltétel, hogy a támogatás közvetítésével megbízott szervezetnek azokat a saját tulajdonú eszközeitől elkülönítetten kellett kezelnie. Szintén nem lesznek részei a csődvagyonnak, a biztosítékul adott - előbb felsorolt - eszközök. Ehhez azonban az ingóságokat a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, míg az ingatlanokat az ingatlan-nyilvántartásba kell bejegyeztetni.

Jelenleg legalább 100 ezer forintot kell tartalékolni a felszámolási költségekre, ez 150 ezer forintra emelkedik és bejön egy új felelősségi szabály is. A 150 ezer forintért a csődbe jutott cég többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja - egyéni cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás -
készfizető kezesként köteles helytállni.

A cégtörvény jelenleg úgy határozza meg a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztének az időpontját, hogy a akkortól a cég vezetői ésszerűen előre láthatták azt, a cég nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. A módosítás az ésszerű előrelátás követelményét az elvárható gondosságra változtatta.

HOZZÁSZÓLÁSOK