Meglepődhet, ha bankba megy - másképp hiteleznek

Nem számít a moratórium a hitelbírálatnál - állítják a bankok. A feltételek mégis szigorodtak a hitelfelvételnél, és kevesebb a folyósítás is.
Herman Bernadett, 2020. augusztus 27. csütörtök, 07:06
Fotó: Getty Images

Nem érheti hátrány azokat az adósokat, akik a moratóriumban maradtak, ha hitelfelvételről van szó - írta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) körlevelében. Ebben a jegybank egyértelműen leírta, hogy elvárja, az adósok hitelképességének megítélése önmagában a moratórium miatt ne romoljon, emiatt ne zárják ki őket a hitelezésből. Az MNB álláspontja az ugyanis, hogy az érintett adósokat csak a moratóriumra vonatkozó információ alapján nem lehet rossz adósként elkönyvelni, helyzetük minden esetben egyedileg vizsgálandó.

A jegybank azt is kilátásba helyezte, hogy helyszíni vizsgálatai és helyszínen kívüli felügyelési tevékenysége során kiemelten fogja figyelni ezen elvárások teljesítését. Ha olyan magatartást tapasztal, mely kizárólag a moratóriumban való részvétel miatti hitelkérelem elutasításra, illetve a moratóriumra vonatkozó információk KHR felé való hibás vagy hiányos lejelentésére irányul, a jogszabály által biztosított lehetőségével élve meg fogja tenni az általa szükségesnek tartott intézkedéseket.

Nem kizáró ok

A Napi.hu-nak nyilatkozó hitelintézetek szerint nem kizáró ok a moratórium hitelfelvételnél, van is rá példa a gyakorlatban, hogy megkapja a moratóriumos ügyfél a kölcsönt. Az MKB Bank hitellel rendelkező lakossági, valamint vállalati ügyfeleinek közel kétharmada élt a törlesztési moratórium lehetőségével, igaz közöttük csak elenyésző azok aránya, akik újabb hitelt igényeltek. Akik így döntöttek, jellemzően babaváró kölcsön, jelzáloghitel és fedezetlen hitel iránt nyújtják be a kérelmüket.

A vállalatok közül húsz olyan MKB-s ügyfél igényelt hitelt, akik 2020. július 31-én éltek a moratórium lehetőségével. Ezek az ügyfelek az MKB termékpalettájáról főleg a napi likviditást segítő konstrukciókat igényelték, tehát forgóeszköz és folyószámla típusú termékeket vettek igénybe. A hitelintézet közlése szerint a megfelelő hitelképességgel rendelkező ügyfelek számára az eddigi gyakorlatnak megfelelően biztosítják a szükséges forrásokat. Önmagában az a tény, hogy a hiteligénylő él a moratórium lehetőségével vagy sem, nem határozza meg döntés kimenetelét.

A K&H-nál is van példa arra, hogy kapnak hitelt a moratóriumos ügyfelek is. Náluk jelenleg a lakossági ügyfelek hitelvolumenének nem egészen a fele esik a moratóriumban hatálya alá, vállalati ügyfeleiknél ez az arány 39 százalékos. A K&H eddig körülbelül 2000 sikeres hitelügyletet bonyolított le moratóriumban résztvevő ügyfelekkel, amelyek nagy része személyi kölcsön és lakáshitel igénylés volt. "A hitelbírálat során a bank folyamatosan figyelemmel kíséri a moratóriumban lévő ügyfelek helyzetét, és elemzi a várható törlesztési képességüket a moratórium lejárta utáni időszakra vonatkozóan, így hitelképességük elbírálása azonos azokéval, akik nem élnek a moratórium által nyújtott lehetőséggel" - nyilatkozták a Napi.hu-nak.

Az Erste Bank céges hitelügyleteinek közel 40 százaléka maradt bent a moratórium rendelet hatálya alatt, és a lakossági főadós ügyfelek közel 31 százaléka érintett a moratóriumban legalább egy ügylettel. A vállalati ügyfélkört jobban érintette a moratóriumos hitelfelvétel, az Erste a moratóriumban maradt ügyfelek közel felével tárgyalt a moratórium rendelet kihirdetése óta új finanszírozásról vagy a meglévő finanszírozásuk kiváltásáról/átstrukturálásáról. A lakosságnál viszont a moratórium márciusi indulása óta a moratórium által érintett ügyfelek alig több mint 4 százaléka adott be új hiteligénylést.

A vállalatok az esetek döntő többségében a meglévő finanszírozásaik kedvezőbb, támogatott konstrukcióba történő átforgatása iránt érdeklődnek, a lakosság jellemzően a személyi kölcsönt kér, de jelzáloghitelt és babaváró hitelt is igényeltek moratóriumban részt vevő ügyfelek. A hitelbírálatnál nincs különbség a moratóriumban maradt és a tovább törlesztő ügyfelek között, a megfelelő hitelképességgel rendelkező ügyfelek részére továbbra is biztosított a hitelfelvétel.

A Budapest Banknál a lakossági ügyfelek csaknem 60 százaléka, a vállalatiaknak pedig több mint a fele jelezte, hogy kész az eredeti szerződése szerint tovább törleszteni. A Budapest Lízing ügyfeleinek közel 60 százaléka lépett ki a moratóriumból. A bank moratóriummal élő lakossági ügyfeleinek csupán nagyon kis része igényelt újabb hitelt. A hiteltípusok közül a személyi kölcsön körükben a legnépszerűbb. A vállalati ügyfelek esetében hasonló a tapasztalat, a moratóriumot választó ügyfeleink valamivel több mint 10 százalékával kötöttek új hitelszerződést. Ezek harmadát az NHP Hajrá konstrukciói adják, de más gazdaságélénkítő programok is népszerűek.

A Budapest Bank az olyan lakossági és vállalati ügyfelei kérelmét, akik éltek a moratórium adta lehetőséggel, és szeretnének új hitelt felvenni, minden esetben egyedileg mérlegeli. Ha indokoltnak és méltányolhatónak látja a hitelkérelmet, akkor a korábbi moratóriumban való részvétel nem szempont a bírálat során.

Elvileg nincs különbség

Az OTP-nél is azt állítják, nincs különbség hitelbírálat terén a moratóriumos és törlesztő ügyfelek között. A vezető magyarországi hitelintézetnél a moratóriumot választók aránya (azaz, akik nem nyilatkoztak a kilépésről) a lakosság körében több mint 60 százalékos. Közülük elenyésző azok aránya, akik újabb hitelt kértek a moratóriumba lépés óta. Az igényelt szolgáltatások lefedik a teljes lakossági hitelpalettát, de a nagy részük személyi kölcsön igénylés.

"A vállalkozói ügyfelek többsége kezdetben csak nehezen tudta megjósolni a járvány okozta krízis hosszát, illetve lehetséges hatásait, így élt a lehetőséggel, de mára már az is elmondható, hogy az ügyfelek fokozatosan lépnek ki a moratórium hatálya alól, mely nagyban köszönhető a gazdaságélénkítő hitelprogramok bevezetésének. Ezek közül egyelőre a legnépszerűbbek a likviditástámogató konstrukciók" - mondják az OTP szakértői. A céges ügyfeleknél az OTP a hitelbírálat során önmagában nem vizsgálja, hogy egy ügyfél igénybe vette-e a moratóriumot vagy sem, a hitelek bírálata, ahogy korábban is hitelképesség alapon történik.

A Takarékbanknál a lakossági ügyfelek 37 százaléka lépett ki a moratóriumból. Azok a családok, amelyek bankszámláján nem tapasztalható jövedelem-csökkenés, mégis élnek a moratórium nyújtotta lehetőséggel, az eddig hiteltörlesztésre szánt összeget inkább félreteszik megtakarítás céljából. A pandémiás időszak alatt rendkívül sok váratlan helyzet következhet be, amikor szükség lehet egy nagyobb pénzügyi tartalékra. A vállalati oldalon is vannak hasonló tapasztalatok, hogy a bejövő forgalom nem csökkent, mégis éltek a moratóriummal. A céges ügyfelek 30 százaléka lépett ki a moratóriumból. A Takarékbank nem vizsgálja a hiteligénylés során, hogy moratóriumban van-e az ügyfél, így ez a tény nem is befolyásolja a hitelfelvételt.

A CIB Banknál a lakossági hitelállomány 47, a kisvállalati hitelek 77, a kkv és nagyvállalati hitelállomány 49 százaléka nem lépett ki a moratórium alól. A lakossági kliensek közül csak néhány olyan akadt, aki moratóriumban maradva újabb hitelt kért, a vállalati oldalon viszont vannak olyan ügyfelek, akik kihasználva elsődlegesen az NHP Hajrá vagy az Exim termékkonstrukciókat, illetve a Garantiqua, Avgha által kínált kedvező fedezetei lehetőségeket, a moratórium mellett, vagy meglévő moratóriumban lévő hitelük kiváltására hitelt igényeltek. Maga a moratórium a CIB-nél sem jelent automatikus kizárást a hitelezhetőség alól. Az elbírálás ezekben az esetekben is az ügyfél jelenlegi és jövőbeli pénzügyi helyzetén alapul.

A Cofidisnél a lakossági ügyfeleinek nagyságrendileg harmada vette igénybe a moratóriumot, és az ügyfélkör kétharmada fizeti folyamatosan a törlesztőrészleteket a moratórium életbe lépése óta. Arról statisztika sincs a cégnél, hányan kértek hitelt úgy, hogy közben moratóriumban voltak, önmagában a moratórium igénybe vétele nem kizáró tényező egy további hitelfelvétel esetén, de vizsgálják, hogy az igénylő rendelkezik-e más hitelintézetnél is hitelekkel, és kaphat hitelt, ha az egyéb összetett bírálati és kockázat megelőzési szabályainknak megfelelt.

Az UniCreditnél a moratórium lehetőségével élő lakossági ügyfeleink aránya nem éri el az 50 százalékot (a jogosultak arányában), a jogosult vállalati és vállalkozói ügyfeleinknek pedig több mint 40 százaléka döntött úgy, hogy moratóriumban marad.

Moratóriumban lévő lakossági ügyfeleknek csupán a másfél százaléka nyújtott be hitelkérelmet időközben, ők legnagyobb arányban személyi kölcsönt igényeltek. A moratóriumot igénybe vevő vállalati és vállalkozói ügyfelek nem egészen 5 százaléka igényelt újabb hitelt, jellemzően NHP Hajrá!-t és folyószámlahiteleket. Az UniCredit is azt mondja, a hiteligénylések elbírálása során ugyanazok a standard feltételek vonatkoznak a moratóriumban lévő ügyfelekre, mint azokra, akik nem vették igénybe a fizetési haladékot.

A hitelezési felmérés mást mutat

A statisztikák és a jegybank hitelezési felmérése ugyanakkor némileg ellentmond a bankok diplomatikus válaszainak. Ha nem is a konkrétan a moratórium miatt, de kevesebb hitelt adnak a bankok, és nehezebben kapják meg az adósok a kívánt összeget. A májusban publikált hitelezési felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a hitelintézetek többsége szigorítást tervezett a hitelek elbírálásában a második negyedévben. A bankok döntő többsége azzal számolt, hogy jóval kevesebb fogyasztási hitelt helyez majd ki, mint korábban, csaknem 100 százalék nyilatkozott így, de a lakáshiteleknél is a kihelyezések csökkentését várta a piac többsége.

A hitelezési feltételek szigorítását is készpénznek lehetett venni, a fogyasztási és a lakáshiteleknél is a bankok többsége úgy számolt, jóval nehezebben adja majd meg a kívánt hitelösszeget, mint egy-két negyedévvel korábban. Az is kiderült a felmérésből, hogy a szigorítás legfőbb okai a kedvezőtlen gazdasági kilátások, ezt követi az ügyfelek hitelképességének változása és a kockázati tolerancia csökkenése. Negyedik tényezőként a lakáspiaci folyamatok romlása is hozzájárul a hitelbírálatok szigorításához. Nem csak a kínálat lesz szűkösebb, de a bankok a kereslet csökkenésével is számolnak. A válság hatására elmaradnak a nagyobb kiadások, gépjárműhitelből például egyre kevesebb fog fogyni.

A vállalati hitelpiac érdekesebben alakul, hiszen több jegybanki és állami hitelprogram is indult annak érdekében, hogy a finanszírozás ne álljon le. Ennek dacára is a kihelyezni kívánt hitelmennyiség csökkenésével számolt a bankszektor főleg az üzleti hiteleknél és a kkv-k finanszírozásában. A hitelezési feltételek is szigorodnak a bankok többségénél, főleg a gazdasági kilátások és iparág-specifikus problémák miatt eshetnek el a cégek az új hitelektől.

Nincs annyi hitel

A statisztikák eközben azt mutatják, jóval kevesebb a hitel, amit a bankok kihelyeznek - főleg a lakossági oldalon. A lakáscélú hiteleknél a júniusban kihelyezett volumen alig érte el az egy évvel korábbi 70 százalékát, és a szerződéses összeg is csupán a négyötöde volt a 2019-esnek.

A személyi hiteleknél április volt a fekete hónap, a korábban szokásos havi 45-50 milliárdos folyósítás a negyedére csökkent. Azóta megfigyelhető némi élénkülés, júniusban már csaknem 25 milliárd forintnyi hitelt folyósítottak a pénzügyi intézmények, de ez is csupán a fele a koronavírus-járvány előtt szokásos mennyiségnek. Az új szerződések összege is csökken a fogyasztási hiteleknél, amelyek feltételei az év végéig rendkívül kedvezőek, hiszen a jegybanki alapkamat plusz maximum 5 százalékpontos thm-mel lehet csak ezeket folyósítani. Igaz, jövő januártól a most akciós személyi- és áruhitelek, valamint kártyahitelek kamata megugorhat. Igaz, akkortól jöhetnek majd a minősített fogyasztóbarát személyi hitelek, amelyekre kiválthatják majd az elégedetlen ügyfelek a megdrágult moratóriumos kölcsöneiket.

A kínálati piac is szűkösebb lett a lakosságnál. Bár a kedvezményes thm-ű személyi hiteleket a legtöbb pénzügyi szolgáltató gyorsan felvette a termékpalettájára, a hitelkártyák értékesítését a legtöbb helyen megszüntették, és csak óvatosan indult újra ez a szolgáltatás néhány banknál.

HOZZÁSZÓLÁSOK