Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Január 1-től új rendszer jön a hiteleknél. Az általános törlesztési moratórium megszűnik, de a sérülékeny csoportok továbbra is élhetnek a törlesztés felfüggesztésének a lehetőségével újabb fél éven át. Sokan lesznek, akik kikerülnek a moratóriumból, és januártól fizetniük kell. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2020 közepén a háztartási ügyfélkör 60 és a vállalati állomány 44 százaléka volt moratóriumban. A vállalkozásoknál a méret meghatározó volt: a nagyvállalatok jóval kisebb arányban éltek a lehetőséggel, mint a kicsik, náluk 60 százalék körül van az arány.

Sok a kérdőjel

Január 1-től az MNB becslései szerint a lakossági hitelállomány 22-24, és a vállalati hitelállomány 14-17 százaléka maradhat jövőre is moratóriumban, vagyis a most nem fizető ügyfelek nagyjából harmadának ez az utolsó olyan hónap, hogy nem kell törlesztenie. A lakosságnál már világos, kik élhetnek jövőre is a lehetőséggel, a vállalkozásoknál viszont sok a kérdőjel, egyelőre nem jelent meg az a kormányrendelet sem még, amely tisztázná, melyek azok a nehéz helyzetbe került cégek, amelyek jogosultak a folytatásra.

A háztartásoknál az MNB adatai szerint 820-860 ezer fő maradhat a moratóriumban, nekik mintegy 1700-800 milliárd forintnyi hitelük van. A gyerekes családok közül 520-530 ezren, a nyugdíjasok közül 230-240 ezren, az álláskeresők közül 60-70 ezren, a közfoglalkoztatottak közül pedig 10-20 ezren maradhatnak bent. A cégeknél 15-20 ezres számot valószínűsít az MNB, hogy folytatják a moratóriumot.

A vállalkozások közül a jegybank Pénzügyi Stabilitási Jelentése szerint azonban a 19 százaléka néz szembe fizetési nehézségekkel jövőre még úgy is, hogy részt vesznek a moratóriumban. A kisebb, 300 millió forint alatti árbevételű vállalkozásoknál pedig ez az arány bőven 20 százalék fölött van.

Aki nem tud belépni a moratóriumba, és fizetni sem tud, annyi engedményt kap, hogy június 30-ig nem mondhatja fel a hitelét a bank. Addig azonban meg kell egyeznie a hitelintézettel a hitel átstrukturálásáról, mert a jelenlegi szabályozás szerint, ha ez nem történt meg, akkor bő fél év múlva felmondhatja a bank a szerződést, és behajthatja a követelést.

Ezt kell tenniük a lakossági ügyfeleknek

A lakossági ügyfelek még ebben a hónapban levelet kapnak majd a bankjuktól, amelyben tájékoztatják őket arról, mikor maradhatnak a moratóriumban, és mit kell tenniük, ha folytatni szeretnék a törlesztés felfüggesztését. "Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az idei és a 2021-es fizetési moratórium alapvetően két külön moratórium, működésükben nagyban eltérnek egymástól, ezért nem beszélhetünk hosszabbításról. Az új fizetési moratórium a lakossági ügyfelek körében például meghatározott jogosultsághoz és annak igazolásához kötött" - hívta fel a figyelmet lapunk kérdésére válaszolva az MKB Bank, ahol a lakossági ügyfelek 60 százaléka nem törleszt jelenleg.

Az ügyfeleknek december 31-ig kell nyilatkozniuk, és igazolniuk, hogy jogosultak a moratóriumra, ha januárban nem akarnak törleszteni. A bankok többsége szerencsére az igazolásokat nem csak a fiókokban, de a honlapján benyújtva is elfogadja. A CIB Bank, ahol a lakossági ügyfélkör fele van moratóriumban, napokon belül kiküldi a tájékoztató levelet a folytatásról. Az is benne lesz, milyen dokumentumokkal tudja az ügyfél igazolni a jogosultságát. A nyilatkozási igényt az interneten és telefonon is lehet jelezni.

Az OTP-nél is lehet elektronikus csatornákon keresztül nyilatkozni és igazolni a jogosultságot, nem kell emiatt az év végén a bankban sorban állni. Az Ersténél, ahol a lakossági főadósok harmada van moratóriumban, szintén lehetséges nem csak a fiókokban, de az interneten is nyilatkozni, illetve a dokumentumokat beadni. A K&H, ahol a lakossági ügyfelek 40 százaléka van most moratóriumban, is azt javasolja az ügyfeleknek, hogy a járványügyi helyzet miatt inkább a honlapon keresztül nyilatkozzanak, de foglalhatnak persze időpontot a fiókokban is.

Az elektronikus ügyintézést ajánlja elsősorban az UniCreditnél is, náluk a lakossági kliensek 44 százaléka élt eddig a lehetőséggel. Szintén működnek az elektronikus csatornák a személyes ügyintézés mellett a Budapest Banknál és a Takarékbanknál is. A Cetelem egészen rugalmas, náluk azok, akiknél már tudják, hogy jogosultak, automatikusan belépnek a moratóriumba, a többi ügyféltől, január 15-ig várják az igazolásokat.

Ezek az igazolások kellenek a folytatáshoz

Gyermekesek esetében:
gyermek születési anyakönyvi kivonata, vagy
gyermek személyi igazolványa és lakcímkártyája (együttesen), vagy
kormányhivatal által kiadott igazolás a családi pótlék folyósításáról, vagy
kormányhivatal által kiadott igazolás, a gyermeknevelési támogatás folyósításáról, vagy
önkormányzat jegyzője által kiadott igazolás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülésről, vagy
járási hivatal által kiadott igazolás gyermekfelügyeleti támogatásra jogosultságról.
örökbefogadott gyermek esetében az örökbefogadás tényét a gyámhatóság engedélyező határozatával kell igazolni.
vállalt gyermek esetében a várandósgondozási kiskönyv bemutatásával, vagy
orvosi igazolással kell a várandósság betöltött 12. hetét igazolni.
25 év feletti megváltozott munkaképességű gyermek esetén orvosszakértői szerv igazolásával, vagy
a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak (rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás) folyósítását igazoló határozattal kell igazolni.

Nyugdíjasoknál:
nyugellátás megállapításáról szóló határozat, vagy
nyugdíjas igazolvány, vagy
Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított igazolás (pl. az előző évben folyósított ellátás teljes összegéről küldött személyre szóló igazolás (nyugdíjértesítő)), vagy
NYUFIG tárgyévi éves értesítő, vagy
ha a tárgyévben lett nyugdíjas, akkor az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság által kiadott, ellátást megállapító határozat az elszámolással együttesen.

Munkanélkülieknél:
2020. október 1-et követően meghozott, álláskeresési járadékot megállapító határozat, vagy
2020. október 1-et követően kiállított, a kormányhivatal területileg illetékes munkaügyi kirendeltségének igazolása, hogy állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántartásba vette.

Közfoglalkoztatottak esetében:
2020. január 1-ét követően megkötött közfoglalkoztatási szerződés, vagy
2020. január 1-ét követően, a közfoglalkoztató által kiállított igazolás a közfoglalkoztatói jogviszony fennállásáról.