Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Átadták az MVM Csoport paksi naperőművét, az ország jelenleg működő legnagyobb fotovoltaikus létesítményét - közölte az állami vállalat. A Paksi Atomerőműtől néhány kilométerre épült napelemes erőmű 51 hektáros területen fekszik, és több mint 74 ezer darab polikristályos napelemtáblából áll.

Az EU Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEOP) 35 százalékos támogatásának köszönhetően mintegy 9 milliárd forintból épült 20,6 MW beépített kapacitás azt jelenti, hogy a paksi napelemrét nagyobb mint tavaly év végén átadott százhalombattai Metes, illete az elmúlt hetekben elkészült bükkábrányi mátrai erőműves fajtárs.

A paksi napelemes erőműben megtermelt villamos energiát Paksról is az országos nagyfeszültségű elektromos átviteli hálózatba táplálják be. Úgy számolnak a cégnél, hogy évente átlagosan 22,2 gigawattóra (GWh) áramot fognak tudni termelni. Ez a mennyiség mintegy 8500 háztartás, azaz több mint 20 ezer ember éves villamosenergia-szükségletét fedezheti, illetve: évi 22 ezer tonnával csökken így Magyarország szén-dioxid-kibocsátása.

Az MVM Csoport megújulóenergia-portfolióját a paksi mellett a felsőzsolcai, 20 megawattos naperőmű is erősíti. Kóbor György, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója az átadó kapcsán azt hangsúlyozta, hogy Magyarország legnagyobb naperőművi kapacitással rendelkező energiatermelő vállalatává akarnak válni. A cégcsoport 110 naperőművet akar építeni az országban, melyek beépített teljesítménye összekapcsolva meghaladná a 100 megawattot.

A paksi napelempark ünnepélyes átadásának pillanata
Kép: MVM

Paks mától nemcsak a nukleáris, hanem a megújuló, ezen belül is a napenergia magyarországi központja - mondta az átadón Dr. Kaderják Péter energiaügyi és klímapolitikai államtitkár. Hozzátette: a jelenleg is kidolgozás alatt álló, új nemzeti energiastratégia fókuszában a tiszta, okos és megfizethető energetika áll. Szerinte ezzel összhangban áll a mostani beruházás is, mely rámutat arra, hogy a megújuló és az atomenergia nem egymást kizáró, hanem egymást kiegészítő energiatermelési módok, s hatékonyan képesek csökkenteni az éghajlatváltozás hatásait.