A pandémia előtti utolsó évben, 2019-ben a Külgazdasági és Külügyminisztérium összesen 105 milliárd forintot osztott szét a magyar és a külföldi befektetőknek munkahelyteremtési és/vagy beruházásfejlesztési támogatás címen. Akkor egyetlen új munkahely létrehozása 15,9 millió forintba került az adófizetőknek, ami egy szakmunkás legalább három évi nettó bére - írja a Népszava.

Az egy új munkahelyre jutó támogatás 2020-ban 132,9 millió forintra nőtt, ez az összeg a közel 400 ezer forintos bruttó átlagfizetéssel számolva, egy alkalmazott 27 évi bére. A külügy egy-egy beruházást átlagosan 1,1-1,2 milliárd forinttal segített, a támogatási intenzitás 10-50 százalék a tárca egyedi beruházással kapcsolatos közleményei szerint. A cégek az állami támogatásért cserébe vállalták, hogy nem csökkentik a statisztikai létszámot. Arról nem készült valódi felmérés, hogy a "megvédett" 264 ezer munkahelyből a támogatást megítélése előtt hány ember elbocsátását tervezték.

Idén a magyar kormány  270 millió forint állami apanázst adott a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. soproni, 540 millió forintos beruházásához. Vagyis a magyar adófizetők a beruházás költségeinek felét kifizetik a világ egyik legnagyobb sörmultijának. A Heineken dotálását a cég versenypiaci pozíciójának megerősítésével indokolták, kérdés, hogy ez miért a magyar adófizetők feladata.

A Pénzügyminisztérium Nagyvállalati Beruházási Programja keretében tavaly 70 milliárd forintot fizetettek ki a cégeknek, ebből közel 700 új munkahelyet teremtenek a beruházók, vagyis egyetlen új munkahely 100 millió forintjába fájt az adófizetőknek - derül ki egy a pénzügyminiszter oldalára feltöltött Facebook-videóból. A 70 milliárd forintos támogatásból fajlagosan 155 milliárd forintnyi fejlesztés jött létre, vagyis az adófizetők állták a támogatott beruházások 45 százalékát.