Egyre nagyobb probléma a munkaerőhiány Magyarországon és általánosságban Európában is. Főként a kétkezi, illetve a szakképesítéssel elvégezhető munkák esetében érezhető ez a leginkább. Idén márciusban 2017 márciusában a GKI Zrt. 1081 vállalatot kérdezett meg, hogy milyen mértékű munkaerőhiány van náluk és azt, hogy mekkora állami támogatás ellenében lennének képesek új munkaerő felvételére.

A válaszok alapján a vállalatok összesen 117 ezer főt tudtak volna azonnal alkalmazni. Ennek a létszámnak közel felét nagyvállalatok, harmadát a kisvállalatok alkalmazták volna. Ugyanakkor arányosan a kisvállalatokat sújtja leginkább a munkaerőhiány, átlagos létszámuk 23 százalékával tudták volna bővíteni a céget (támogatással). A nagyobb vállalatoknál viszont ez az arány kisebb: a 250 fő feletti cégek csupán a munkavállalók 6 százalékát hiányolták.

Kapcsolódó

Az egyes ágazatok esetében azonban jelentős eltérések mutatkoznak. Az építőiparban minden harmadik ember hiányzik, az üzleti szolgáltatásokat nyújtó vállalatok létszámuk negyedét, míg a kereskedelemben dolgozók ötödét fel tudnák venni ily módon. Területi megoszlás alapján leginkább a kelet-magyarországi megyék szembesülnek jelentősebb munkaerőhiánnyal (ami meglepetésnek számít, és részben a munkaerő-elvándorlás következménye) - derül ki a kutatásból.

Drágán termelnek többet

A megkérdezett vállalatok átlagosan 2,2 millió forint támogatást igényeltek volna egy új munkavállalóra. Ez az összeg elmarad a minimálbér egy éves költségétől, vagyis egy kisebb összeg is jelentős segítség lenne számukra. Az igényelt támogatások átlaga ágazaton belül és ágazatok között sem mutatott számottevő különbséget, az a 2,2 és 2,6 millió forint közötti sávban mozgott.

Ugyanakkor az adatok alapján az látszik, hogy a nagy multinacionális cégek 3 év alatt 80 milliárd forint állami támogatást kaptak munkahelyteremtésre. Az EU támogatások esetében átlagosan 17 millió forint eredményezett egy munkahelyet 2007-2015 között. Azonban, ha beleszámítjuk, hogy a kormány sok esetben jelentős támogatással, akár adókedvezménnyel vonzotta ide a külföldi vállalatokat az elmúlt években, esetenként egy új munkahelyre átlagosan 15-40 millió forint jutott.

A GKI szerint így felvethető, hogy nem lenne-e erre egy másik, költséghatékonyabb megoldás. A munkaerőhiányt egy átgondolt koncepció alapján kellene minél hatékonyabb módon megoldani. Valószínűleg a magyar vállalatok átmeneti munkahelyteremtő támogatása ezt a problémát enyhíteni tudja.