Kijött az új jelentés Magyarországról - ezt nem tesszük ki az ablakba

Az első félévben ellenőrzött cégek háromnegyedénél talált munkavédelmi hiányosságokat a hatóság, ez javulást jelent az egy évvel korábbihoz képest. A jobb adatok ellenére 35 halálos munkahelyi baleset történt. A kiszabott bírságok ehhez képest eltörpülnek.
Dzindzisz Sztefan, 2018. augusztus 15. szerda, 07:13

Ahogy minden évben, úgy idén is közzétette a munkavédelmi hatóság (ahogy most hívják: a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztálya), hogy milyen eredménnyel zárultak a magyar cégek körében végzett ellenőrzéseik.

Az eredményre sajnos továbbra sem lehetünk büszkék, hiszen a 7098 vizsgált cégből 5305-nél találtak valamilyen szabálytalanságot, ami 74,7 százalékos aránynak felel meg. Azaz négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát. A jó hír, hogy egy évvel ezelőtt még ennél is magasabb, 78,3 százalék volt azon vállalkozások aránya, ahol szabálytalanságot talált a hatóság. Két éve pedig 81,2 százalék.

A dolgozóknál minimálisan jobb a helyzet: az ellenőrzések során ugyanis 161 375 munkavállaló munkavégzési körülményeit vizsgálták, ebből 108 467 főnél (az összes ellenőrzött 67,2 százaléka) találtak valamilyen szabálytalanságot. Rossz hír ugyanakkor, hogy a szabálytalan körülmények között foglalkoztatott munkavállalók 28,5 százaléka volt súlyos szabálytalanságnak kitéve.

A rossz számokra némi magyarázattal ugyan szolgálhat az, hogy a hatóság emberei direkt az utóbbi években rosszul szereplő szektorokat (építő-, feldolgozó- és gépipar, mezőgazdaság, egészségügy) ellenőrizték, ám a végeredmény így is, úgy is lesújtó.

Mi okozza a problémát?

A hatóság természetesen azt is összegyűjtötte, hogy mivel volt a legtöbb probléma: eszerint a legtöbb intézkedés a nem megfelelő munkaeszközök (az összes intézkedés 9,9 százaléka) miatt történt, amit a villamosbiztonsági hiányosságokra (9,7 százalék) született intézkedések követnek.


Forrás: Pénzügyminisztérium

Amint látható, ma is sokszor előfordul, hogy a cégek a legalapvetőbb feladataikat sem végzik el, így figyelmeztető jelzéseket sem rakják ki, miközben a karbantartások elmaradása miatt gyakran a munkaeszközök sincsenek a megfelelő állapotban.

Az összefoglalóból kiderül, hogy számos, 11 195 úgynevezett kiemelt munkavédelmi intézkedést is hozott a hatóság. Ezek azok az esetek, amelyek a munkavállalók életét, testi épségét, egészségét jelentősen veszélyeztető munkáltatói szabályszegésekre utalnak. Ezek egyébként az összes intézkedés 58,8 százalékát teszik ki. A legtöbb problémát a veszélyes anyagok okozzák, de máig gyakori a munkavédelmi ismeretek hiánya is.

Ezen felül 9189 úgynevezett kiemelt munkabiztonsági intézkedést is tettek - itt a fő gondot a villamosbiztonsági hiányosságok, a nem megfelelő munkaeszköz használata, illetve a be- és leesés veszélye jelenti.

A 4077 munkaegészségügyi intézkedés közül a legtöbbször azért kellett intézkednie a hatóságnak, mert hiányzott a "Munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásának írásban dokumentált vizsgálata", azaz a cégek nem kérték fel a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot a munkahigiénés szemle (avagy más nevén üzemhigiénés vizsgálat) elvégzésére, amellyel számos szabálytalanságot megelőzhettek volna.

Mindez a gyakorlatban

A hatóság konkrét példákat is hozott a szabálytalanságokra, így például gyakran előfordul, hogy a magasban végzett munkáknál nincs vagy nem megfelelő a leesés elleni védelem. Amennyiben pedig van, úgy sokszor a dolgozók egyszerűen nem használják őket.

A mélyépítési, közműépítési földmunkáknál sok esetben elmaradt a munkagödrök, illetve a munkaárkok dúcolása, illetve elkerítése. Ez azért is veszélyes, mert a közúti forgalom sokszor közvetlenül a munkagödör mellett halad, jelentősen megnövelve ezzel a föld beomlásának veszélyét.

Természetesen nemcsak az építkezéseknél van gond: a feldolgozóipar, gépipar, illetve a mezőgazdaság területén használt gépek, berendezések gyakran idéztek elő súlyos baleseteket a veszélyes tér lehatárolására szolgáló védőburkolatok, biztonsági berendezések hiánya, illetve azok használatának kiiktatása, elmulasztása miatt. Ugyanitt továbbra is gyakori, hogy az emelőgépeket, illetve targoncákat olyanok használják, akiknek ehhez nincs képesítése.

A hatósági összefoglaló szerint a magyar cégek egy része máig nem szeret orvosi alkalmassági vizsgálatot végezni.

Betegség miatt panaszkodunk

A munkavédelmi hatósághoz az első félévben 692 közérdekű bejelentés és 67 panasz érkezett az elégedetlen dolgozóktól.

A legtöbb közérdekű bejelentés (359) a munkahely kialakítása, a munkavégzés körülményei, az általános higiénés, valamint munkaszervezés témakörében érkezett, majd ezt követik az egyéni védőeszközökkel (196) és a személyi feltételekkel (64) kapcsolatos bejelentések.

A legtöbb panasz - a közérdekű bejelentésektől eltérően - a balesetek, foglalkozási megbetegedés témakörben érkezett be a hatósághoz. Ennek oka, hogy leggyakrabban a balesetet szenvedett vagy a foglalkozási betegséggel érintett munkavállaló élt panasszal, mert a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, továbbá a foglalkozási megbetegedés, ill. fokozott expozíciós eset bejelentésének elmaradását sérelmezte - írja a hatóság.

A legtöbb panasz egyébként a feldolgozóiparból, az építőiparból, a kereskedelemből és a mezőgazdaságból jött. Ugyanakkor a hatóság azt is kiemeli, hogy a megkeresések általában csak részben voltak megalapozottak, kevés volt az olyan eset, amikor teljes mértékben megalapozott volt bejelentés. Igaz, olyan megkeresés is kevés volt, amely szinte teljesen megalapozatlan volt - ezek többsége pedig a sértődött (például kirúgott) dolgozókhoz köthető, akik csak be akarták sározni volt cégüket.

A hatóság szerint az ilyen ellenőrzések során az esetek többségében találtak más, a bejelentésben nem jelzett munkavédelmi hiányosságot is. Ez persze csak azokra az esetekre igaz, amikor tudtak ellenőrizni, mivel a névtelen bejelentők sokszor elfelejtik megnevezni a céget vagy akár a munkavégzés helyszínét.

Bírságoltak is

Mindezek miatt a hatóság 8727 úgynevezett munkavédelmi döntést hozott, mégpedig az alábbi eredménnyel:

Mindez azt jelenti, hogy a döntéseknek mindössze 2,5 százaléka vont maga után - figyelmeztetést követően - pénzbeli szankciót. Az idei első félévben munkavédelmi bírságot 52 962 400 forint, közigazgatási bírságot 1 358 000 forint, míg eljárási bírságot 1 870 000 forint értékben szabtak ki.

Nyitókép forrása: Pixabay

HOZZÁSZÓLÁSOK