Nagy bajba kerülnek a hitelezők - itt a kormány javaslata

Nem lesz a csődvagyon része az a pénz, illetve befektetés, amelyet a csődbe jutott cég állami, európai uniós vagy más nemzetközi forrásból épül - egyebek mellett ezt tartalmazza a csődtörvény módosítási tervezete.
Németh Géza, 2016. november 22. kedd, 18:48

A kormány honlapján megjelent tervezet a jelenlegi szöveget egészíti ki azzal, hogy nem tartozik a gazdálkodó szervezet vagyonába az államháztartási, európai uniós vagy más nemzetközi forrásból elszámolási kötelezettséggel átvett támogatási
célú pénzeszköz, valamint az, amit abból finanszírozott. Így nem lesz a csődvagyon része egy másik cégbe történt bevásárlás (az ottani tulajdoni részesedés),a lízingelt eszköz, az értékpapír, illetve az egyéb befektetési eszköz.

A szöveg azért tartalmaz egy megszorítást: csak akkor kerülnek ki a csődvagyonból a felsoroltak, ha a csődbe jutott cégnek azt - a támogatás nyújtójával, jogszabály alapján kötött szerződés alapján - elkülönítetten kellett kezelnie. Az indoklás ezt még megtoldja azzal, hogy a cégnek a támogatást meghatározott befektetésekre kellett fordítania. Egy másik előírás szerint a csődvagyonba nem tartozó eszközöket a felszámoló 30 napon belül köteles kiadni a jogszabályban vagy szerződésben meghatározott jogosultnak.

Egy másik kiegészítés kimondja, hogy a felszámoló az adós iratanyagának rendezésével, kezelésével, tárolásával és elhelyezésével, valamint a vagyontárgyak őrzésével, állagmegóvásával kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele érdekében nyilvános versenyeztetéssel választja ki a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot tevő szolgáltatót. A versenyeztetésben nem vehetnek részt a felszámoló, a felszámolóbiztos, illetve ezek közeli hozzátartozói többségi részesedésével működő vállalkozások. A versenyeztetés lefolytatását a felszámoló dokumentálni köteles. A versenyeztetés eljárásrendét a felszámoló szervezet köteles a honlapján is közzétenni.

A felszámolókhoz is szigorúbb lett a jogalkotó. A bíróság, a felszámolóval szemben bírságot kiszabó határozatát - a jogerőre
emelkedését követő 8 napon belül - köteles lesz megküldeni a felszámolók névjegyzékét vezető, illetve a felszámoló szervezetet nyilvántartó hatóságnak. Az indoklás ehhez azt fűzi hozzá, hogy a felszámoló szervezet többszöri bírságolása a felszámolók névjegyzékéből történő törlést, illetve más jogkövetkezményt vonhat maga után.

HOZZÁSZÓLÁSOK