Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Ez azzal jár, hogy egy átlagos istállóban, ahol most 70-72 ezer tojót tartanak, 2012 után már csak mintegy 28 ezer állat tartható. Az istállók állatbarát ketrecekkel való felszerelése több milliárd forintos beruházást kíván a hazai termelőktől, arról nem is beszélve, hogy az üzemeltetés során nőnek a fajlagos munkabér- és energiaköltségek is. Ezek már most is versenyhátrányt jelentenek a hazai baromfiiparnak. A KSH 2008-as adatai szerint egyébként a hazai tojótyúkállomány több mint felét még mindig ház körüli baromfiudvarban tartják. Ekkora beruházásra azonban a forráshiányos és jövedelmezőségét épp csak visszanyerő ágazat aligha lesz képes. A tojóhibrid-tenyésztők szakmai szervezetének becslése szerint Magyarországon az árutojás-termelő vállalkozások legfeljebb 40 százaléka eléggé tőkeerős ehhez, a többiek abbahagyhatják a termelést, ha nem születik valamilyen megoldás a problémára. Ez pedig azzal járhat, hogy a tojásárak elérik majd a német és osztrák árakat, vagyis a mostani 25-28 forint helyett 30-40 forint körül alakulnak majd. Mivel a probléma az egész unió baromfiiparát érinti, és a teljesítéssel ott is vannak - igaz, arányaiban kisebb - problémák, ezért lényegében az import sem kínál majd alternatívát a fogyasztóknak - állítja Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke. Információi szerint Nyugat-Európában csak a termelők 15-20 százaléka hagyhat fel a termeléssel, míg a többi vállalkozás apránként átáll az új előírásoknak megfelelő termelésre. Terjed a mélyalmos termelés is, amely tyúkonként egy négyzetméteres helyet és kifutóztatást is biztosít a klimatizált istállóban. Ez azonban még költségesebb beruházást igényel, és bár Nyugat-Európában megfizetik a filozófiáját, itthon árérzékenyebbek a fogyasztók.