Nagyon elpáholták a Suzukit a magyar piacon (bővített)

Februárban több autó kelt el Magyarországon, mint januárban, de az egy évvel korábbihoz képest nagyobb lett az elmaradás.
Ádám Viktor, 2010. március 1. hétfő, 11:40
Fotó:

Az év második hónapjában alig több mint három és félezer új személygépkocsit és kishaszonjárművet helyeztek forgalomba Magyarországon - derül ki a Datahouse Kft. adataiból. (A három és félezerből a kishaszonjárművek bő ötszáz darabbal képviseltették magukat.)

Januárhoz képest a februári adat némi javulást jelez, ám az egy évvel korábbihoz viszonyított visszaesés gyorsult, a mínusz immár meghaladja az 58 százalékot az év eleji 55 százalékot követően.

Hozzá kell tenni, hogy a 2009-es bázisadaton már jócskán éreztette a hatását a válság, hiszen a tavaly februári 8,5 ezres adat 36 százalékkal múlta alul a 2008 februári 13,3 ezres szintet. A két év alatt bekövetkezett visszaesés meghaladja a 73 százalékot.

Fej-fej mellett a Skoda és a Ford

Az év első két hónapjában a piacrészesedést tekintve a Ford áll az élen, 11 százalék feletti súllyal, majd kevéssel lemaradva a Skoda következik. Csak a személygépkocsikat tekintve fordított a helyzet, ráadásul itt a februári adatok alapján viszont nőtt is a cseh márka előnye. A korábbi évek listavezetője, a Suzuki csak a 8. helyre futott be a személygépkocsi-piacon, mindössze 255 autóval.



Maradva a személyautóknál, a modellek listáját 392 darabbal a Skoda Octavia vezeti, majd a Ford Focus és a Volkswagen Golf következik. A Skoda a Fabiával is szerepel a top 10-ben, méghozzá az 4. helyen, megelőzve a Renault Megane-t, az Opel Astrát és a Ford Fiestát is. A Suzuki SX4-ből két hónap alatt eladott 134 autó csak a 8. helyre volt elég. Az esztergomi gyártó a jelek szerint csak ebben a modellben bízhat a magyar piacon, hiszen a Swiftekből mindössze 59 darab talált gazdára, ami a 27. helyre volt elég, míg Splashből 38 kelt el.

A Suzuki gyenge szereplését, illetve a Skoda és a Ford előretörését részben az magyarázhatja, hogy a japán márka nem tartozik a céges (flotta)vásárlók kedvencei közé. Márpedig a hazai piacon épp ez - az átlagnál kisebb visszaesést mutató - szegmens vált a legmeghatározóbbá. A tavalyi, mintegy hatvanezer eladott gépkocsiból negyvenezret ugyanis nem magánszemélyek vettek meg, és valószínűleg ez év elején is hasonló volt ez az arány.


Rosszabb lesz a március

Vélhetően a március további visszaesést hoz majd a hazai újautó-piacon, a hitelezési feltételek szigorodása miatt. Amint arról beszámoltunk, Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára szerint a legkeresettebb kis- és alsóközép-kategóriás autók esetében eddig több mint 50 százalékban olyan finanszírozási ügyletek köttettek, ahol a vásárló által vállalt önrész mértéke alacsonyabb volt a most forintalapú hitelkonstrukció esetén meghatározott 20, illetve forintalapú pénzügyi lízing esetében előírt 25 százalékos minimális szintnél.

Szakértők szerint az ilyen vevők zöme számára lényegében kigazdálkodhatatlan az euróalapú kölcsön/pénzügyi lízing 35-40 százalékos szintje. Az autót vásárolni akarók egy része vélhetően vállalja a drágább finanszírozást nyújtó forinthiteleket, ám az optimista piaci szereplők is úgy vélik, hogy legalább 20 százalékkal esik majd vissza ebben a szegmensben a hitelkereslet - az átlag inkább 40 százalék körüli visszaesést prognosztizál.

Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) társelnöke úgy véli, hogy a devizahitelekhez rendelt magasabb önerő ez kedvezőtlenül hat az alacsonyabb kategóriájú gépjárművek eladására, miközben a valódi vásárlóerő nemzetközi viszonylatban is ezen a területen van jelen a legerőteljesebben. A pénzügyi felügyelet emellett elfeledkezett azokról a potenciális ügyfelekről - tette hozzá Erdélyi -, akik magyar állampolgárok, de devizában veszik fel a fizetésüket és egyébként rendkívül jó adósnak számítanának az autópiacon. Ők jó eséllyel külföldön vásárolhatják és finanszíroztathatják majd autóikat.

HOZZÁSZÓLÁSOK