A mai bejelentés szerint 25 éves története legsikeresebb évét zárta a magyarországi UniCredit. Az egy évvel korábbi 16 milliárd után tavaly 38,7 milliárd forint lett a bank nettó eredménye.

Az IFRS szerint készült beszámolók alapján

  • a bank mérlegfőösszege történelmi csúcsra, 2710 milliárd forintra emelkedett, ami évi 21 százalékos emelkedést jelent, és a magyar számvitel alapján azt jelenti, hogy az OTP után a legnagyobb magyar bank lett,
  • az ügyfeleknek nyújtott hitelek állománya közel 8 százalékkal 1057 milliárd forintra emelkedett, betétállománya pedig 25 százalékkal 1505 milliárd forintra bővült, miközben a befektetési termékeinek is nőtt az állománya,
  • az UniCredit hitel/betét mutatója az egy évvel korábbi 81 százalékról 2015 végére 70 százalékra csökkent, költség/jövedelem mutatója pedig minimálisan, a 2014-es 49,3 százalékról 50,57 százalékra nőtt (utóbbi alapján az egyik legköltséghatékonyabb magyar bank),
  • az ügyfélállományok növekedése jórészt kompenzálta a csökkenő kamatkörnyezetből és a fair banki szabályokból fakadó bevételcsökkenést, az értékpapír-tranzakciók számának és volumenének növekedése pedig a díj- és jutalékeredményre volt kedvező hatással,
  • az üzleti aktivitás fokozódása mellett a céltartalék-képzés 9 százalékot csökkent,
  • a bank 38,7 milliárd forintos adózott eredményt ért el 2015-ben,
  • összesen 43 milliárd forint adó- és illetékutalást teljesített az államnak 2015-ös működése alapján.

A csütörtöki Világgazdaságnak Patai Mihály elnök-vezérigazgató többek között az alábbiakat is ismertette:

  • a piacon szinte egyedülálló módon 7 százalékkal növelték tavaly vállalati hitelállományukat, idén pedig 5 százalék körüli növekedést terveznek,
  • jelentősen nőtt a pénzügyi szervezetek - bankok, biztosítók - náluk elhelyezett állománya,
  • a vállalati hitelportfóliójukban 40-40 százalék körüli a multinacionális vállalatok és a magyarországi középvállalatok aránya, utóbbiak közé a 20 milliárd forint alatti árbevételű cégeket sorolják,
  • további 15 százalékot a pénzügyi szervezetek képeznek, a maradék 5 százalékon pedig a magyar nagyvállalatok osztoznak,
  • a nem teljesítő hitelek aránya 2015 végén bőven a piaci átlag alatti, 9 százalék volt a banknál, év végére 8 százalékot vár Patai, a bankszektorban pedig a jelenlegi 13-14 százalékkal szemben 11-12 százalékot,
  • az UniCredit "bejelentkezik" a Mark Zrt. programjába, de vélhetően nem ő lesz az első számú ügyfele,
  • a jelenlegi, 55-60 fiókból álló hálózatot megfelelőnek tartja az UniCredit a tavalyi jelentős fiókszámcsökkentést követően, és ehhez 5-10 évig nem szeretnének hozzányúlni,
  • az elmúlt időszakban megerősítették digitális banki csatornáikat, és hangsúlyosan a magasabb jövedelmű ügyfélcsoport felé fordultak, ezen sem kívánnak változtatni a következő 5-10 évben,
  • a csokot támogatandó kezdeményezésnek tartja, "ám fontos, hogy elkerüljük egy olyan hitelpiaci buborék kialakulását, amely a devizahitelek idejében jelentkezett",
  • kockázat a bankok számára, hogy ha egy átlagos méretű ház építéséhez nem kell engedély, az nehézzé tudja tenni a jelzálogjog érvényesítését,
  • a banki különadó további csökkenésére számít, jövőjéről tovább tárgyalnak, további stratégiai jellegű kezdeményezésre pedig nem számítanak a jegybanktól,
  • 2016-tól azt várják, hogy megáll a vállalati hitelállomány csökkenése Magyarországon, ami óriási eredmény lesz.