Nagyon válogatósak a magyar cégvezetők - egyre égetőbb a probléma

A Policy Agenda KKV Konjunktúra Indexe minimális mértékben növekedett az előző negyedévhez képest. Ugyanakkor egyre több vállalkozás érzi saját ágazatában a munkaerőhiány jeleit, miközben a pályakezdő fiatalok kivételével nem látják azt a társadalmi csoportot, amely segíthetne ezen a helyzeten.
Papp Zsolt, 2017. április 5. szerda, 09:59
Fotó: Reuters

Emelkedett a KKV index értéke, és az előző negyedévi 48,4 százalékról 48,8 százalékra növekedett. Ha távlatosabban nézzük, akkor ez az érték továbbra is a 2015 vége óta mért 45-49% közötti sávba illik, és messze van a 2014-es választások kapcsán mért 57 százalékos csúcstól.

A KKV cégvezetők 42 százaléka vár kisebb-nagyobb javulást a magyar gazdaságtól az elkövetkező félévben, míg csak 17 százalékuk gondolja azt, hogy inkább zsugorodás várható. Ugyanakkor érezhető némi bizonytalanság is, amit az mutat, hogy a cégvezetők 40 százaléka számít olyan nehézségekre az elkövetkező évben, amely alapvetően megingathatja vállalkozásának helyzetét.

A válaszadók 66 százaléka nem látja realitását annak, hogy a következő félévben bővíteni tudná vállalkozását, és 14 százalékuk is csak minimális fejlesztést lát előre.

Nagy a munkaerőhiány, mi hozhat megoldást?

A mostani kutatásban külön vizsgálták, hogy mennyire érzik a cégvezetők saját ágazatukban a munkaerő hiányát. 55 százalékuk jelentős problémának tartja, míg 22 százalékuk szerint mérsékelt gondokat okoz, hogy nem találnak elég munkaerőt. Mindössze a válaszadók 20 százaléka mondta, hogy nem jelent nehézséget a munkaerőhiány a saját területén (és 3 százalékuk nem tudta eldönteni).

Se közmunkás, se idős, se megváltozott munkaképességű nem kell?

A legkevésbé integrálhatónak a közmunkásokat tartották (1,41-es átlagérték az ötös skálán), míg őket követték a tartósan munkanélküliek (1,73). A megváltozott munkaképességűek esetében is alacsony a cégvezetők szemében a lehetséges munkaerő-piaci aktivizálás lehetősége (1,86). Nem meglepő, bár az előzetes várakozásainkhoz képest relatív jobb helyezést értek el a külföldi vendégmunkások (1,87). Az ő esetükben - bár nem választottuk külön az Európán belülről és kívülről (főleg a migrációs válsággal összefüggésben) érkezőket, de - érezhetően nagy a velük szembeni ellenérzés. Ezt mutatja az is, hogy a válaszadók 60%-a egyáltalán nem lát lehetőséget az ő bevonásukra a munka világába. A legnagyobb "támogatottsága" a pályakezdő munkanélkülieknek van, az átlagértékük 3,21.

A magyar társadalmon belül a megváltozott munkaképességűek sokkal alacsonyabb szinten vannak foglalkoztatva, mint az Európai Unió átlaga. Ez egyértelműen potenciális munkaerő tartalék. Ugyanakkor, ahogy korábban is említettük a cégvezetők nem látják bennük a lehetőséget, érezhetően félnek a foglalkoztatásuktól.

Ezt támasztja alá az is, hogy arra a kérdésre: "Alkalmazna-e a jelenleginél több megváltozott munkaképességűt saját vállalkozásánál?" a válaszadók 74 százaléka azt mondta, hogy nem, mert nincs megfelelő munkakör számukra. Ugyanakkor 17 százalékuk, ha megfelelő képzettségű alkalmazottat találna, akkor lát erre lehetőséget, míg 7 százalékuk plusz állami támogatáshoz kötötte ezt, 3 százalékuk pedig még a képzési költségeit is állná a dolgozójának.

HOZZÁSZÓLÁSOK