Nagyot nyert a magyar milliárdos

Első fokon pert nyert Nobilis Kristóf az Eximbank ellen. A Lánchíd Palota tulajdonosát a bérlő, pénzintézet fogta perbe értékaránytalan szerződési feltételek miatt.
Szakonyi Péter, 2016. november 9. szerda, 17:37

Bár  szeptembertől már a Lánchíd Palotában működik az Eximbank Zrt., tovább folyik az épület bérleti díjáról folyó per. Legfrissebb fejleményként tegnap a bíróság első fokon a tulajdonos Nobilis Kristófnak adott igazat. Ezek szerint a magyar állami tulajdonban levő Eximbank és Nobilis cége között megkötött szerződés nem tartalmaz értékaránytalanságot - magyarul korrekt.

Jó vétel, feltéttel

Az évekig üresen álló  - de luxusminőségben felújított -  Lánchíd Palotát a CIB Bank workout cégétől, a Recovery Ingatlanhasznosító Kft.-től vette meg Nobilis Kristóf - aki a Napi.hu kiadásában megjelenő A 100 leggazdagabb 2016-os listáján a 100. helyen áll mintegy 6,8 milliárd forintra becsült vagyonával - cége, a Döb-68 Zrt. A vételár mintegy 10 millió euró (hárommilliárd forint) volt. A korábbi tulajdonost, a Lánchíd Palota Kft.-t. a 2008-ban kezdődő gazdasági válság  "borította be".

Nobilis cége rövid tárgyalást követően tíz évre adta bérbe az épületet az Eximbanknak, a szerződést 2014. január 17-én kötötték. A pénzintézet 2014 nyarán kérdésünkre még tagadta a bérleti szerződés létrejöttét és azt közölte, meghosszabbították az addigi székház Nagymező utcai bérleti szerződését. A költözködés pedig meghiúsult, időközben az Eximbank vezetésének egy részét is lecserélték.

A pénzintézet ezt követően pert indított  Nobilis cége ellen. Az ok: a szerződésben foglalat bérleti díj nagysága és az abban foglalt kondíciók. A per első tárgyalására 2015 márciusában került sor a Fővárosi Törvényszéken. Az Eximbank büntetőfeljelentést is tett a bank azon korábbi vezetői ellen, akik a bérleti szerződést megkötötték Nobilis cégével. (Úgy tudjuk, hogy valószínűleg ezért kellett távoznia a bank vezérigazgatói székéből Nátrán Rolandnak is.)

Mégis hurcolkodtak

A per során egy sor ingatlanpiaci szakértőt hallgattak meg és  lecserélték a tárgyalást vezető bírót is. Végül idén nyáron arról érkezett hír, hogy az Eximbank mégis átköltözik a Lánchíd Palotába. Ez megtörtént és már az állomány kétharmada ott dolgozik.

A korábbi, Nagymező utcai ingatlanban mindössze százan maradtak. A Clark Ádám téri Lánchíd Palota belső berendezését az Eximbank már két évvel ezelőtt szétverette, és ennek költségeit is a tulajdonosra igyekeztek hárítani.

Eközben többen is jelentkeztek a palota megvételére. A Napi.hu korábbi információi szerint a komoly érdeklődők között volt a kínai kormány, amely továbbra is ebben az épületbe képzeli el európai kulturális központját. Az épületet ittjártakor megnézte a kínai kulturális miniszter és magas szinten tárgyalt a Külgazdasági és Külügyminisztériumban is.

A bíróság nem jogerős ítéletében 17 millió forint perköltség megfizetésére is kötelezte a felperes Exim-cégcsoportot - közölte a Fővárosi Törvényszék. A felperes elsődlegesen annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy a felek között létrejött bérleti szerződés jó erkölcsbe ütközik és ezért semmis. Másodlagosan pedig azt, hogy a szerződés feltűnő értékaránytalanság miatt érvénytelen.

A bíróság az értékaránytalanság vizsgálatára ingatlanszakértőt rendelt ki, aki megállapította, hogy a bérleti díj összege nem volt feltűnően aránytalan, tehát nem támasztotta alá a felperes álláspontját. Emellett a bíróság tanúként hallgatta meg a szerződéskötésben közreműködő személyeket, majd megállapította, hogy a felperes korábbi tisztségviselői a bank székhelyproblémájának megoldására új bérleményt kerestek, és mindkét fél szándéka a bérleti szerződés megkötése és nem az alperes magánvagyonának a növelése volt.

A bíróság szerint a felek között létrejött szerződés egy hosszabb alkufolyamat eredményeként jött létre, a felperes akkori vezetői ismerték az ingatlant, tisztában voltak annak piaci tulajdonságaival. Az új székhely kiválasztásakor kifejezetten egy exkluzív luxusingatlant kerestek és a Lánchíd Palotát ennek az igénynek megfelelően választották ki.

A bíróság szóbeli indoklása szerint a közpénzek hanyag kezelésével elfogadott, indokolatlanul eltúlzott
bérleti díj valóban kiválthatja a társadalom rosszallását, de akkor sem eredményezi a szerződés semmisségét, hanem a feltűnő értékaránytalanság vizsgálatánál lehet csak figyelembe venni.

A szerződéskötés utáni beruházásokkal kapcsolatos panaszokat pedig a bíróság nem vizsgálta, a szerződésnek ugyanis már a szerződéskötés időpontjában a jó erkölcsbe kell ütköznie ahhoz, hogy a semmisége megállapítható legyen - közölte a Fővárosi Törvényszék.

HOZZÁSZÓLÁSOK