A közlemény szerint 111 hitelintézetből 76 hitelintézet 527,2 milliárd forint nyereséget, 35 pedig 17 milliárd forint veszteséget könyvelt el 2016-ban, ezen belül a hitelintézeti fióktelepeknél 46,7 milliárd forint adózás előtti nyereség keletkezett.

A szektor mérlegfőösszege 2014 utolsó negyedévében 2,6 százalékkal bővült, így az év végén 34 185,1 milliárd forintot tett ki, ami 4 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál.

Kapcsolódó

A bruttó hitelállomány 2016 negyedik negyedévében 1 százalékkal, az előző év végéhez képest 9,2 százalékkal emelkedett, és elérte a 17 841,5 milliárd forintot. Az utolsó negyedévi növekedés főként a külföldre nyújtott hitelek 17 százalékos, 403,7 milliárd forintos bővülésének volt köszönhető, amelyeknek aránya a 2015. év végi 9 százalékról 15,5 százalékra emelkedett.

A vállalati hitelállomány 0,6 százalékkal nőtt a negyedik negyedévben, miközben a háztartásoké 1,5 százalékkal csökkent. A 2015. év végihez képest a vállalati hitelállomány 0,2, a háztartási hitelállomány 3,2 százalékkal mérséklődött.

Kevesebb a rizikó

A hitelintézetek mérlegben szereplő kitettségeinek hitelkockázati megítélése a negyedik negyedévben tovább javult, a nemteljesítő kitettségek aránya 7,6-ról 6,3 százalékra csökkent. Ezen belül a nemteljesítő hitelek aránya 12,8-ról 10,8 százalékra javult. A nemteljesítő vállalati hitelek aránya 14-ről 13 százalékra, a háztartásoké 19,6-ról 16,7 százalékra csökkent a negyedik negyedévben.

A belföldi háztartási hitelállományon belül a késedelmes hitelek állománya a negyedik negyedévben 15, 2016 egészében pedig 21,5 százalékkal, 1284,9 milliárd forintra mérséklődött, ezen belül a 90 napon túl késedelmes hitelállomány a negyedik negyedévben 20,4, éves szinten pedig 30,1 százalékkal, 725,3 milliárd forintra csökkent.

A késedelmes vállalati hitelek állománya 2016 végén 541 milliárd forint volt, 12,3 százalékkal volt alacsonyabb a szeptember véginél, éves szinten pedig 31,7 százalékkal csökkent, elsősorban a leírt tőkekövetelések, illetve a nemteljesítő követelések eladása miatt. A 90 napon túl késedelmes vállalati hitelállomány a negyedik negyedévben 20,8, 2016 egészében pedig 43,6 százalékkal mérséklődött, és 2016 végén 320,6 milliárd forintot tett ki.

A teljes hitelállományon belül a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya a negyedik negyedévben 8,1 százalékról 6,4 százalékra csökkent (2015 végén 10,6 százalék volt). A háztartási hiteleken belül a negyedik negyedévben 15,8-ról 12,7 százalékra (2015 végén 17,6 százalék), a vállalati hitelállományon belül pedig 6,9-ről 5,4 százalékra (2015 végén 9,6 százalék) mérséklődött a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya.

Az átstrukturált hitelállomány a negyedik negyedévben 13,7 százalékkal, 1697,7 milliárd forintra csökkent (ehhez egy jelentős mértékű állományátruházás is hozzájárult, ami a korábbi átstrukturált minősítés megszüntetésével járt), arányuk a teljes hitelállományban a szeptember végi 11,1 százalékról 9,5 százalékra mérséklődött. Az átstrukturált hitelállományon belül az újra késedelmes hitelek állománya 20,3 százalékkal csökkent, arányuk az átstrukturált hiteleken belül 41,2-ről 38,4 százalékra mérséklődött.

Így állt össze a növekvő eredmény

A hitelintézetek 2016-ban az előzetes adatok alapján összesen 510,2 milliárd forint adózás előtti profitot értek el, ami jóval meghaladja a 2015. évi 34,3 milliárd forintot. A jövedelmezőségi mutatók jelentősen javultak: az éves átlagos eszközjövedelmezőség (ROA) a 2015. évi 0,1-ről 1,5 százalékra, az átlagos tőkejövedelmezőség (ROE) pedig az előző évi 1,1-ről 15,4 százalékra emelkedett.

Az eredmény összetevői közül a nettó kamateredmény 5,7 százalékkal, a jutalékeredmény pedig 0,6 százalékkal emelkedett az előző évihez képest. A ráfordítások terhére elszámolt adók 61,1 százalékkal, a működési költségek pedig 2,1 százalékkal csökkentek.

A kockázati költségek és a rendkívüli eredmény összevont egyenlege 2015-ben 110,2 milliárd forinttal mérsékelte a hitelintézetek eredményét, míg 2016-ban 93,2 milliárd forinttal növelte. Az értékvesztés-képzés 2016. évi eredményjavító hatása részint az új képzési szükségletek csökkenésének, részint a portfoliótisztításhoz kapcsolódó visszaírásoknak tulajdonítható.

A hitelintézeti szektor tőkeellátottsága nem változott érdemben a negyedik negyedévben: az átlagos teljes tőkemegfelelési mutató 20,4 százalékról 20,1 százalékra csökkent (2015 végén 19,9 százalék volt), az elsődleges alapvető tőkével számított pedig 18,4 százalékról 18,2 százalékra (2015 végén 16,75 százalék volt).

A belföldi irányítású hitelintézetek mérlegfőösszeg alapú piaci részaránya 2016 végén 54,7 százalék volt az előzetes adatok alapján, míg egy évvel korábban 55,5 százalék.