Majdnem teljesen leállította az Európai Unióba irányuló behozatalt az európai napelemimportőrök nagy része a kínai napelemekre kivetendő dömpingvám lehetséges bevezetésének márciusi bejelentésére (lásd a keretes írást), a már vámkezelt, készleten lévő árukat pedig a piac gyakorlatilag felszippantotta. Az első ijedtséget követően azonban a legnagyobb kínai gyártók 10 százalék alatti, jellemzően 6-8 százalékos felárért cserében vállalták a vámkezelést és a kockázatokat, így - ha a korábbinál kevesebb áru is jut be - ismét érkeznek szállítmányok az EU-ba - mondta el Szolnoki Ádám, a működő magyarországi fotovoltaikus kapacitások legalább 60 százalékát telepítő cégeket tömörítő MANAP Iparági Egyesület elnöke. Ennek megfelelően 6-8 százalékos áremelkedés tapasztalható az európai, így a magyar piacon is. Az ügy korai stádiumára való tekintettel azonban az ügyfelek még nem igazán érzik a bőrükön a hatásokat, az áprilisban a nagyobb szereplők által újraindított kínai behozatal révén nem kell például többet várniuk a korábbiaknál.

Ezzel együtt az ágazatban óriási a ma még kiszámíthatatlan hatásoktól való félelem Magyarországon, az Európai Bizottság által javasolt 37,2 és 67,9 százalék közötti dömpingvám bevezetése nagy érvágást jelentene a szakember szerint. A cégeket már így is érzékenyen érinti az ügy; a vizsgálat, a regisztráció, a kilátásba helyezett büntetővám. A kieső olcsó import ráadásul sok másod- és harmadvonalbeli kínai gyártót kirostál a piacról - mondja Szolnoki Ádám. Ezek a cégek azonban eleve, már az ügy kirobbanása előtt bizonytalanabb kilátásokkal rendelkeztek, gyakran kétes minőségű termékeket kínálva. Az elmúlt években végbement árcsökkenés miatt amúgy is intenzíven tisztult a piac.

Made in Hungary

Globálisan a napelempanel-gyártók száma meredeken esett, a pár évvel ezelőtti körülbelül 800 gyátónak ma körülbelül az 50-60 százaléka lehet aktív, míg Magyarországon három összeszerelő cég tevékenykedik, amelyeknek ugyancsak nincs bebetonozva pozíciójuk - a nagy nemzetközi gyártókkal, azok nyomott áraival csak nehezen versenyezhetnek. Emellett itthon összesen 15-20 cég van, amely (fotovoltaikus) napelemek telepítésével üzletszerű főtevékenységként foglalkozik és több éves tapasztalattal rendelkezik. Mellettük már több százra tehető azon cégek száma, amelyek melléktevékenységként szerencsét próbálnak ezen a piacon is. Ennek oka, hogy a kitörési, növekedési lehetőség reményét látja sok cég és vállalkozó a napelemes piacban, ami a közelmúltban meredeken csökkenő áraknak, az építőipar kilátástalan helyzetének, illetve a tavaly lezárt használati melegvíz előállítását célzó napkollektoros pályázatnak is betudható - noha ez utóbbi folytatása bizonytalan.

 

Kép: fotó: Reuters

A meredek árcsökkenés korszaka egyelőre véget érhetett a szakember szerint. Jelenlegi fázisában a technológia elérte a határát, a gyártási folyamatnak már minden szakasza veszteséges. Az elmúlt 2-3 évben 60-70 százalékkal estek az árak, a többletet nagyrészt a szilíciumgyártók nyelték le, akik számára első számú piaccá vált a napelemgyártók ellátása. A következő években a fotovoltaikus panelek ára éves szinten várhatóan már csak átlagosan 5 százalékos ütemben csökkenhet tovább. Valami hasonló történik, mint korábban az LCD-televíziók esetében - jelentősebb árcsökkenés már csak a mai technológiát alapjaiban megváltoztató  újdonságok felbukkanásától remélhető ezután, amire az elmúlt 50 évben nem volt példa. Márpedig a hazai, jelentős részben kínai gyártók uralta piac igencsak árérzékeny, amit a kisebb, minőségre kevesebbet adó, gyártók silány minőségű termékeinek magas aránya is jelez. Hosszú távon a piactisztulás a nagy és jó minőségű produktumot előállító gyártóknak kedvez majd - véli Szolnoki.

Tavaly ősszel kezdődött

Az Európai Bizottság március 5-én rendelte el azon napelem modulok és az azok előállításához szükséges cellák és waferek (szilícium ostya) importregisztrációját, melyek többségében, vagy egészben kínai gyártásból kerülnek az EU-ba. A döntés egy iparági kezdeményezésre tavaly ősszel indított vizsgálat része, amely az esetleges tiltott kínai kormányzati támogatásokat és a kínai termékek dömpingáron, előállítási ár alatt való értékesítésének gyakorlatát ellenőrzi, és amely az európai napelem iparág több mint negyedét képviselő EU ProSun egyesüléshez köthető. A vizsgálat eredményeként előzetes intézkedés a dömpingvámok bevezetéséről legkésőbb június 6-ig várható. Ebben az esetben várhatóan 90 napos visszamenőleges hatállyal vetik ki a vámot, melynek alapját a regisztráció képezné, és a még az év vége előtt meghozandó végső döntés függvényében 5 évig maradhat érvényben.

Az EU ProSun szerint a kínai gyártók több mint 80 százalékos részesedést szereztek az EU napelemes piacából nyolc év alatt, nulláról indulva. Az egyesület szerint Kína így monopólium kiépítése felé haladt, ami sok európai gyártó és piaci szereplő számára tragikus hatásokat és hosszú távon a monopóliumból kifolyólag magasabb árakat eredményez. A másik oldalt képviseli az Alliance for Affordable Solar Energy (Egyesülés a Megfizethető Szolár Energiáért), amely szerint az esetleges visszamenőleges vámkivetés uniós jogba ütközik és a kiszámíthatatlan bizonytalansággal a piacnak jelentős károkat okoz. A vám bevezetésének egyik leghatározottabb ellenzője Berlin, ami már csak azért is pikáns, mert a vizsgálat elindításában oroszlánrészt vállalt a német napelemgyártó lobbi, elsősorban a Solarworld AG, az ország legnagyobb napelemgyártója."

Bizonytalan a vita vége

Amennyiben bevezetik a vámot, az további áremelkedést és a kereslet visszaesését okozhatja. A gyártás Európában is megoldható, ám az Európai Unióban a kínainál 15-25 százalékkal magasabb költségen állítják elő a paneleket. Ráadásul, egy ilyen értelmű döntés esetén Kína kapacitásai áttelepítésével, például Indonéziába, Tajvanra vagy Malajziába való "kiszervezésével" meg is kerülheti a szabályozást.

Az elmúlt hetekben mindenesetre új, magas szintű tárgyalások indultak az Európai Unió és Kína között, amelyeken akár olyan döntés is születhet, hogy nem vezetik be a dömpingvámot. Jelen állás szerint azonban prognosztizálhatatlan a komoly kereskedelmi vita kimenetele az egyesület elnöke szerint. Előfordulhat, hogy a 2012-ben a kínai importot büntetővámmal sújtó Egyesült Államok is beszáll a disputába, háromoldalúvá bővítve azt.