Napelemet szereltetne föl? Ezt jó, ha tudja!

Ha valaki eldöntötte, hogy házának energiaszükségletét részben vagy egészben napenergiából szeretné fedezni, nem árt tisztában lennie azokkal a technikai részletekkel, amelyek az optimális termeléshez szükségesek. Ebben segít Korda László, az Ép-Gépész Holding Kft. napelemes ágazatának termékmenedzsere.
Szász Péter, 2020. december 23. szerda, 08:00
Fotó: Getty Images

A múlt héten az épületgépészeti cég szakértője a napelemek költségeiről, megtérüléséről, támogatási lehetőségeiről, illetve a garanciáról adtak felvilágosítást. Ebben a részben azokra a technikai kérdésekre kaphatunk választ, amelyek felmerülhetnek a panelek felszerelésénél.

Talán a legtöbb kérdés a kihasználtsággal kapcsolatban merül fel: milyen a nyári és a téli termelés?

A napelemek teljesítményét három tényező határozza meg:

  • a besugárzási érték (azaz milyen erővel süt a nap),
  • a környezeti hőmérséklet,
  • és a légszennyezettségi érték.

A gyártó úgy adja meg az adatlapon a teljesítményt, hogy 1000 W/m2 besugárzási értéken, 25 Celsius-fok hőmérsékleten és 1.5 AM (AirMass) légszennyezettségi értéket számol. Ezek folyamatosan változnak az évszakok és az időjárás miatt.

Kétféle szilíciumcellás napelem van:

  • a monokristályos
  • és a polikristályos.

A monokristályos jobban szereti a direkt fényt, ezért ezek inkább a délebbi országokban teljesítenek jobban. Nálunk inkább a polikristályos terjedt el. Olcsóbb és jobban szereti a felhős időt, a szórt fényt, így az éves hozama kedvezőbb - mondja Korda László.

Ami a telet illeti, ilyenkor is süt a nap, bár jóval kevesebbet és alacsonyabban is jár, de a termelés nem áll le. Ilyenkor hidegebb van, ez jó hatással van a modulokra. Egy átlagos panel télen hozza az egész éves termelés 9.1 százalékát, ezt egy júliusi hónap lefölözi.

A tetőn kívül hova érdemes tenni a napelemeket?

A napelemeket szinte bárhová fel lehet szerelni a megfelelő rögzítő szerkezetekkel. Lehet talajra, lapostetőre, mindenféle fedésű tetőre, oszlopokra, járművekre, műholdakra, de akár a tengerre is.

Egy napelem súlya 19-20 kilogramm között van és ez több mint 1,6 négyzetméter felületű. Ezt a tetők általában elbírják, ha azonban kétségeink támadnak, akkor kérjük ács, vagy statikus segítségét.

Szükség van villámhárítóra?
Bár ebben a kérdésben megoszlik a szakemberek véleménye, a jogszabály nem teszi kötelezővé. A gyakorlat az, hogy lakossági rendszerekre (10 KW alatt) nem szoktak feltenni, mert jelentősen megnöveli a beruházás költségét. A nagyobb rendszereknél viszont már meggondolandó, hogy pár százezer forintból megvédjünk egy több milliós beruházást.

A társasházak problémája, hogy nincs elég felület ahhoz, hogy mindenki napenergiát használjon egyéni fogyasztása kielégítésére, de a közös költség csökkenthető.

A napelemes rendszereket mindig az éves fogyasztásra kell tervezni, akkor a leggazdaságosabb: ezt egy szaldós szerződéssel lehet megvalósítani, az ad-vesz órán keresztül. Az éves elszámolásnál megnézik, hogy mennyi a visszatáplált és mennyi a fogyasztott energia és a különbözet lesz a villanyszámla. Egy jól méretezett rendszernél csak a villanyóra havi - 200 forintnál is kevesebb - alapdíját kell fizetni, ezt ugyanis nem lehet elszámolni.

Fontos a tájolás?

A napelem bármilyen égtáj felé nézve működik, csak nem mindegy, hogy milyen hatásfokkal, a legjobb természetesen a déli tájolás.

  • A délkeleti és délnyugati tájolással 5 százalékos,
  • keleti és nyugati tájolással 18-20 százalékos veszteséggel lehet számolni.

Az ideális dőlésszög 30-35 fok, de ha ez nem megoldható 10 foknál akkor se legyen kisebb, mert akkor már nem tisztul megfelelően a modul.

Forrás: Getty Images

A paneleket egyébként lehet mozgatni, akár költöztetni is, de a szakember szerint mivel ez integráns része lesz az ingatlannak, nem biztos, hogy megéri.

Milyen anyagból készülnek a panelek?

A gyártók a panelekhez igyekeznek olyan anyagokat használni, amelyeket később is újra tudnak hasznosítani. Ilyenek az alumínium, az üveg, a szilícium, a réz, és az újrahasznosítható műanyag. (2004-ben nyílt meg Freiburgban az első napelem újrahasznosítható üzem, ahol a napelemek 96 százalékát újra tudják hasznosítani. Az is figyelemre méltó, hogy egy ilyen újrahasznosított szilíciumcella előállítási energiája 30 százalékkal kevesebb, mint egy új celláé.). A napelemek árába be van építve egy termékdíj, ami már hozzájárul a leendő újrahasznosításhoz.

A napelemek olyan anyagból készülnek, hogy minél jobban ellenálljanak a körülményeknek. Ez az UV sugárzás, a jégeső, a madárürülék, a szél, a csapadék, a hideg és a meleg. Ezen a földrajzi szélességen előforduló jégesőknek ellenáll, de ha lenne egy szélsőséges időjárás alma nagyságú jéggel, azt már valószínűleg nem bírná ki.

A napelemekről és a hozzá kapcsolódó termékekről a Gépész Holding oldalán talál bővebb információt.

A cikk megjelenését a Gépész Holding támogatta.

HOZZÁSZÓLÁSOK