Négy ábra, ami bemutatja, mennyire veszélyesek a magyar munkahelyek

A legtöbb munkahelyi baleset Budapesten és a középvállalatoknál történt az első negyedévben. Amennyiben viszont egy zalai kiscégnél dolgozik, nagy esélye volt, hogy megúszta sérülés nélkül az év első három hónapját.
Dzindzisz Sztefan, Kristóf Réka, 2016. június 13. hétfő, 18:03
Fotó: Napi.hu

Ahogy mindig, úgy az NGM Munkafelügyeleti Főosztálya ismét összeszedte, hogy az idei első negyedévben mennyi és milyen típusú munkabalesetek történtek hazánkban. A statisztika azt veszi munkahelyi balesetnek, ha annak következtében valaki legalább három munkanapig nem tud dolgozni.


Az első ábrán jól látszik, hogy az évek során folyamatosan nőtt a munkabalesetek száma, az idei első félévben már 4600-nál több esetet regisztrált a hatóság. Szerencsére a halálos kimenetelű szerencsétlenségek számánál nem látunk hasonló növekvő trendet, de a 16 így is kiemelkedő szám az elmúlt öt évet nézve. Ráadásul ki tudja, hogy ez e a végleges szám, hiszen a hatóság szerint a halálos munkabalesetek esetén akár 30 százalékos különbség is lehet a munkabaleseti jegyzőkönyvek feldolgozása szerint és a munkabaleset bekövetkezésének ideje szerint kimutatott munkabaleseti adatok között.

A részleteket nézve azt láthatjuk, hogy a 4633 balesetből 9 volt súlyos csonkulásos kimenetelű, 16 egyéb súlyos kimenetelű, 41 súlyos kimenetelű és 42 csonkulásos. Az előző évhez képest a statisztika szinte minden területen romlott, kivételt szinte csak a csonkulásos kimenetelű munkabaleseteknél mért az NGM.


A területi eloszlásnál nem okoz meglepetést, hogy Budapest magasan vezeti a statisztikát, a listán következő Pest megyében kevesebb mint feleannyi baleset történt. A megyék versenyét egyébként Zala nyerte, ahol mindössze 104 balesetet regisztráltak, amiből nem volt egy halálos sem. Amennyiben csak a halálos baleseteket nézzük, úgy Hajdú-Biharban a legrosszabb a helyzet, ott ugyanis három ilyen eset is történt. A megye egyébként több statisztikában is a legrosszabbak között van, így itt történt a legtöbb csonkulásos baleset is, szám szerint 5. A súlyos sérüléssel végződő esetekből Budapesten (6) volt a legtöbb.


Jól látszik, hogy a legtöbb baleset a kis és középméretű vállalkozásoknál történik, a mikró, vagy nagyvállalatoknál már nagyságrendekkel csökken a sérülések száma. Az esetek többségében férfiak sérültek meg (2966 vs 1667 nő), ennek megfelelően a halálos kimenetelű baleseteknél is csak egy nőt regisztráltak. Az esetek többségében - már ahol ismerni lehet a pontos adatokat - 7-13 napra esik ki a dolgozó a baleset után (1119 darab ilyen eset van az adatbázisaban), de igen jelentős még a 14-21 nap között munkaképtelenek száma is (711). Fél évnél nagyobb időre csak 10 magyar esett ki a munkahelyéről. Amennyiben a korosztályokat nézzük, úgy azt látjuk, hogy a 35-44 közöttiek a legveszélyeztetettebbek (1186), de nem sokkal vannak lemaradva a 45-54 évesen sem (1084). Érdekesség, hogy a 65 évnél idősebbek közül csak 8-an sérültek meg, míg a 0-17 évesek között 21 baleset került a jegyzőkönyvekbe.


A táblázat önmagáért beszél, néhány részletet azonban még elárulnánk: egy-egy halálos baleset volt a szálláshely-szolgáltatás és a távközlési szektorban, a többi jellemzően építőipar és mezőgazdaság. Érdekesség, hogy amíg a "háztartási alkalmazottat foglalkoztató magánháztartás" kategóriában is történt egy munkabaleset, addig a szerencsejáték szektor és a filmipar megúszta az idei első negyedévet. A "Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység" során 10-en is megsérültek, míg az oktatásügyben már 206 sérülés volt.

Mindezek következtében a hatóság egyébként több száz határozatot hozott, míg munkavédelmi bírságokból 40-et szabtak ki, összesen 21,2 millió forint értékben.

HOZZÁSZÓLÁSOK