Négy sokatmondó ábra a magyar cégekről

A prosperáló hazai vállalkozásokat leginkább az amerikai és német vetélytársaik vásárolják fel, miközben a magyar cégek alig terjeszkednek külföldön.
Dzindzisz Sztefan, 2016. június 1. szerda, 18:06
Fotó: Napi.hu

A fenti ábrából jól látszik, hogy a magyar piac enyhe lemaradással, úgy 1-1,5 évvel követi a nemzetközi eseményeket - kommentálta az adatokat Bányai András, az EY M&A-menedzsere. Mint mondta, 2012-ben gyűrűződött be a görög válság hatása, de az akkori rossz eredményben komoly szerepe volt az akkoriban igen gyenge forintnak is. Jól jött viszont a Jeremie-program, hiszen az így 2010-től piacra szabaduló összesen 130 milliárd forintnyi kockázati tőkének sok tranzakciót köszönhet a magyar piac. Az is elképzelhető, hogy a program sokat segített abban, hogy kiemelkedő 2015-ös évet zárhasson a hazai piac, hiszen sokáig úgy volt, tavaly december végéig kell megkötni a szerződéseket. Ez végül áttolódott 2016 közepéig, így Bányai szerint jó esély van arra, hogy idén tovább nőjön a magyar M&A piac.


A piac további növekedését prognosztizálja az is, hogy idén már két fontos 100 millió dollár érték feletti üzletet is megkötöttek már. Ennek fontosságát az adja, hogy ilyenből évente viszonylag kevés van (tavaly összesen volt 3, előtte 2), a tranzakciók 90 százaléka 100 millió dollár alatt van, de összességében 80 százalék felett van a kicsi, 0-5 millió dollár közötti üzletek aránya, azaz kifejezetten kevés a közepes méretű felvásárlás - mondta Nagy Ferenc, az EY szakértője. Ennek egyébként több oka van. Egyrészt a Jeremie-program során megvalósuló befektetések is ebben az irányba húzzák a statisztikát, másrészt pedig főképp kis méretű vállalatok vannak eladósorban. Nagy ugyanakkor hozzátette, hogy a fenti számok becsült értékek, hiszen nem minden tranzakciót és értéket közölnek az érintettek.


Az EY statisztikája szerint főképp magyar cég vesz magyar céget, ám ezt az adatot kicsit torzítja, hogy ha egy külföldi cég, magyar leányvállalata vásárol magyar céget, akkor azt helyi tranzakciónak veszik a tanulmány szerzői. A külföldi vevők között igen jelentős az amerikai és német befektetők aránya, de egyre több cseh és lengyel üzletember is lát lehetőséget a magyar vállalatokban. Az amerikai befektetők magas számát azzal magyarázta Bányai, hogy itthon jóval olcsóbb egy ugyanolyan fejlődési lehetőséggel rendelkező céget megvenni, mint az Egyesült Államokban. Ezek általában jól felépített vállalkozások, amire azt tudja mondani a befektető, hogy "good enough". A magyar cégek külföldi terjeszkedése azonban egyelőre elég gyér, tavaly az összes tranzakció 6 százalékát hozták csak. Ennek oka Bányai szerint, hogy csak a nagy magyar cégeknek (pl., Mol, Richter, OTP) van erejük ilyen üzletekre, ilyenből pedig egyelőre kevés van.


Az iparági megoszlás egyenletes, az jól látszik, hogy az IT-szektor kinőtte magát - kommentálta a fenti adatokat Bányai, aki szerint ezen a területen nemzetközileg is versenyképesek a magyar cégek, ráadásul a Jeremie-program hatásai is megjelenik itt.

A legnagyobb tranzakciók évente
Év201020112012201320142015
Cégnév (ország)Preglem SA (CH)BorsodChem (HU)Le Meridien Budapest (HU)Wintershall Continental (NO)ENI Gas stations (CZ)Partner in Pet Food (HU)
A tranzakció értéke (millió dollár)44293080375633343
Szektoregészségügyvegyiparszolgáltatásokenergetikaenergetikafeldolgozóipar
Forrás: EY, A magyar M&A piac 2010-2015

Dezse Margaret, az EY Tranzakciós üzletágának vezető partnere szerint idén további növekedés várható a magyar M&A piacon. Ennek több oka van: egyrészt sok cégnek, aki a válság alatt spórolt, hogy felgyűlt egy bizonyos mennyiségű tartaléka, amit elkölthet, másrészt manapság már van finanszírozási lehetőség is a piacon. Segíthet a piac fejlődésében az is, hogy az árak is közelíteni kezdtek egymáshoz, azaz nincs már akkora eltérés a vevők és az eladók között.

HOZZÁSZÓLÁSOK