Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Ideális esetben a BKV változatlan működés mellett négy-hatévenkénti adósságkonszolidáció révén működtethető. Ez ugyanakkor csak a mellett a két feltételezés mellett igaz, hogy a bankok továbbra is hajlandóak hitelt nyújtani a vállalatnak, miközben lényegében állami kockázatúként kezelnék azt. Az is elengedhetetlen ráadásul, hogy kritikus időpontban az állam át is vállalja az adósságot. Jelenleg azonban ezek megvalósulása megkérdőjelezhető - derül ki a Boston Consulting Group (BCG) tavaly készült felméréséből, amelyet most tett hozzáférhetővé a főváros.

A bankok számára ugyanis aggasztó lehet, hogy a BKV bankképességi mutatója - ez az adósságállomány és az üzemi eredmény hányadosa - már tavaly is meghaladta az elfogadható szintet. Elfogadható, ha ez az arány öt alatt van, ehhez képest tavaly 12-re becsülte a BCG, az idén pedig húsz lehet. Ezen az is csak időlegesen változtatna, ha a BKV megkapná a remélt 30 milliárd forint pótlólagos állami juttatást: ez egy-másfél évvel odázná el a bankképesség elvesztését.

A BCG szerint szintén rövid távú probléma, hogy a cégen belül folyamatosan emelkedik a teljesítménytől független költség aránya. Az üzemeltetés költsége reálértéken tízéves időszakban évente 2,7 milliárd forinttal emelkedik, ez a szükségszerűen bekövetkező járműcsere és a béremelkedés miatt elkerülhetetlen. Annak semmi értelme, hogy például a HÉV eladásával egy veszteséges üzletágtól megszabaduljanak, mert ez a problémát nem oldaná meg.

A megoldás így nem lehet más, csak a teljes és strukturális átalakítás. Ennek révén ideális esetben az állam, a főváros és a BKV megfelelő arányban járuljon hozzá a működtetéshez. A BKV felelőssége abban áll, hogy végrehajtsák a hatékonyabb működéshez szükséges intézkedéseket. Ennek révén a vállalat a potenciális megtakarításnak - ezt korábban 11 milliárd forintra tette a BKV - legalább 70 százalékát realizálja. Itt a kollektív szerződés racionalizálására, a központi létszám 300 fős csökkentésére vagy a hatékonyabb munkaszervezésre kell gondolni. A fővárosnak a paraméterkönyv felülvizsgálata mellett tízmilliárd forinttal kellene javítania a közösségi közlekedés finanszírozásának egyenlegét. Az államnak pedig együtt kellene működnie a fővárossal és formálisan is felelősséget kellene vállalnia a finanszírozásért.