Business Talks '24
Üzleti konferencia
Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!
jegyét most.
Meglepő eredményekkel jár, ha egy-egy ország polgárainak életminőségét nem a hagyományos gazdasági mutatók alapján, azaz nem csupán az anyagi javak mentén vesszük szemügyre. A londoni New Economics Foundation kutatói éppen azért hívták életre a Happy Planet Indexet (Boldog Bolygó Index - HPI), hogy egy, a GDP-nél és egyéb kemény mutatóknál a valós életviszonyokat és fenntartható, boldog életet jobban reprezentáló mutatót dolgozzanak ki.
Többdimenziós jólétet vizsgálnak
A HPI lényege, hogy megmutassa, mely országok biztosítanak hosszú, boldog és fenntartható életet polgáraiknak, alapvetően a várható élettartam, a jólét és az ökológiai lábnyom globális mutatói alapján. A HPI-adatokat a mélyebb összefüggések felfedése érdekében a mesterséges intelligenciával támogatott IBM Watson Analytics segítségével vettük górcső alá, az illusztrációk is a Watson Analytics rendszerében készültek.
A lista első tíz helyén (sorrendben) Costa Rica, Vietnám, Jamaica, Belize, Indonézia, El Salvador, Kolumbia, Banglades, Panama és Kuba állnak.
Nem minden a pénz, sőt
A sorrendből is látszik, hogy a fenntarthatóság és a boldogságban töltött évek száma, az ökológiai lábnyom vagy a várható élettartam szempontjából vizsgált jólétnek kevés köze van az adott ország (például vásárlóerő-paritáson és GDP-ben mért) fejlettségéhez. A Watson Analytics elemzése szerint a legmagasabb HPI-értéket elérő országok a GDP szempontjából leginkább a középszint alatt helyezkednek el, de természetesen az alacsony gazdasági teljesítmény sem jelent automatikusan magas szintű boldogságot, hiszen például egyes afrikai országok nagyon alacsony születéskor várható élettartamát, gazdasági fejlettségét nem kompenzálja, hogy fejletlen gazdaságuk ökológiai szempontból kedvező mutatókkal bír.
A jólét és a születéskor várható élettartam ugyanakkor már sokkal erősebb kapcsolatban áll egymással, ami jól látható a Watson Analytics ábráján is:
A boldogságban eltöltött éveket (a térképen a sötétebb részek magasabb értéket jelentik) meghatározza ugyan a gazdasági fejlettség, ám a vártnál sokkal kisebb mértékben. A legszegényebb országokban természetesen ez a mutató is alacsony szinten áll, markáns különbség azonban nem mutatkozik ebből a szempontból a - GDP-értelemben - kevésbé és a nagyon gazdag országok között. A HPI ráadásul hatékonysági mutatóként a hosszú és boldog életet még kiigazítja az adott gazdaság ökológiai hatásaival is - és ebből a szempontból a fejlődő országok már sokkal jobban teljesítenek.
A kormányzás szerepe kisebb, mint gondolnánk
A boldognak vallott évek száma jelentősen még a jó kormányzással sem függ össze, míg az - anyagi értelemben vett - jólét természetesen elsősorban a gazdasági fejlettség függvénye, mint ahogy a nagyobb ökológiai lábnyom is. A HPI szerinti fejlettséget elsősorban az ökológiai lábnyom és a boldogságban eltöltött évek együttesen határozzák meg.
A jobb kormányzás magasabb GDP-t, valamivel nagyobb ökológiai lábnyomot, eredményez, a HPI alakulásához viszont nincs sok köze (a fenti és az alábbi ábrán is az alacsonyabb vízszintes érték jelent "jobb" kormányzást).
Európán belül is nagyok az eltérések
Európában is jelentős különbségeket mutat például a születéskor várható élettartam, amely egyik meghatározója a boldogságindexnek.
A "legboldogabb", azaz legmagasabb HPI-értéket elérő Norvégia, Nagy-Britannia, Svájc, illetve Franciaország, Olaszország, Németország mögött következik Lengyelország, Románia, Spanyolország. Magyarország A legvilágosabb kékkel jelölt régióban található. A 151 ország közül elért 106. helyezés Magyarország esetében a 70,2 éves várható élettartam, a 4,3-as kiigazított jólétindex, illetve 3,6-os ökológiailábnyom-érték alapján áll össze. A legtöbb európai ország "boldogabb".
Az elemzést és a kimutatásokat az IBM Watson Analytics elemző megoldásával készítettük.