A vétlen kocsiba belehajtott egy IFA, a vezető elismerte a felelősségét, de a biztosító nem fizette az 5,7 millió forintra rúgó kárt - így kezdődik a Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogeset.

A vétlen autó lízingelt jármű volt, de nem itthonról, hanem német cégtől lízingelték azt. A lízing futamideje lejárt, de törzskönyve nem volt a kocsinak, mindössze a forgalmi engedélyben szerepelt a magyar cég üzembentartóként, de a forgalmi is német nyelvű volt. A vétkes kötelező gépjármű felelősség-biztosítója (kgfb) csak akkor akart fizetni, ha a vétlen kocsi tulajdonosa igazolja, hogy valóban övé az autó. Így a vétlen tulajdonos a bíróságtól várta az igazát, de csak jogot kapott cserébe.

Az elsőfokú bíróság ugyanis elutasította a keresetét. A bíróság hiába szólította fel a vétlen tulajdonost, hogy igazolja a tulajdonosi mivoltát, erre képtelen volt. A lízingcégtől kapott ugyan egy német nyelvű levelet, amely arról szólt, hogy a cég kapott tőle egy levelet korábban arról, hogy ő a tulajdonos, de a levél mégis üzembentartónak nevezi a volt lízingbe vevőt.

A vétlen fél fellebbezett, de a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet emelte jogerőre. Részlet az indoklásból: "Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a (vétlen) felperes a gépjármű szerzésének időpontjára vonatkozóan sem tényelőadást nem tett, sem okirati bizonyítékot nem mutatott be. Helytálló volt az a következtetés is, miszerint a becsatolt német forgalmi engedély, valamint a német tartományi nyilvántartóval folytatott levelezés nem bizonyítja a felperes tulajdonjogát."

Ezt követte a Kúrián a felülvizsgálat, de a vétlen járműtulajdonos itt sem járt jobban, a legfőbb bírói fórum jóvá hagyta a jogerős ítéletet. "Téves a felperesnek az hivatkozása, hogy igénye megalapozottságához elegendő annak igazolása, hogy a keresetlevél benyújtásakor ő minősült a jármű tulajdonosának. Ehhez ugyanis szükséges annak is az ismerete, hogy a felperes milyen feltételekkel szerzett tulajdonjogot, és ebből eredően megállapítható-e, hogy a tulajdonszerzését megelőzően bekövetkezett káresemény folytán az ő vagyonában állt-e be az értékcsökkenés" - áll a Kúria ítéletében.