Hiába állítja vissza azonban a kormány a céges telefonok áfájának levonhatóságára vonatkozó 2004-es szabályozást, az idei évre vonatkozóan akkor is eséllyel indíthatnak adójogi eljárást a magyarországi társaságok – vélekedik Demetrovics Gergely, a KPMG menedzsere. Az uniós áfairányelvből ugyanis levezethető, hogy az EU-csatlakozást követően nem lehet szigorítani a szabályozást. A tanácsadó társaság még az év elején bejelentette a jogellenes szabályozást az Európai Bizottságnak, amely egyeztetést kezdeményezett a Pénzügyminisztériummal (NAPI Gazdaság, 2005. április 28., 1. oldal). Demetrovics szerint ennek folyománya lehet a jelenlegi módosítási szándék. A szakértő elmondta, hogy az érintett cégek kétféleképpen próbálhatják meg visszaigényelni, illetve perelni a telefonáfa idén elveszett 20 százalékát. Önellenőrzés formájában visszakérhetik azt az adóhatóságtól, s ha ezt az APEH elutasítja, akkor bírósághoz fordulhatnak. Egy másik lehetőség az állam beperelése arra hivatkozva, hogy nem megfelelően alkalmazta az uniós szabályozást; ebben az esetben is magyar bíróságon indulhat az ügy, mielőtt magyar bírói kérésre az Európai Bíróság foglalkozna vele. A szakértő egyébként úgy véli, hogy voltaképpen a magyar bíróság is megítélhetné a visszatérítést. Demetrovics Gergely szerint azoknak a cégeknek biztosan megérné a peres út, ahol komoly összegről van szó, mivel jogi szempontból egyértelműnek tűnik a helyzet. Becslése szerint a költségvetésnek 10–20 milliárd forintba kerülhet az ügy. A lapunk által megkeresett cégek vegyesen nyilatkoztak: egyesek számára nem volt számottevő a kiesett összeg, másokat már komolyan érintett a döntés. Közös azonban, hogy egyelőre homályos számukra, miként tudnák érvényesíteni követelésüket, nem világos az esetleges kereset jogi megalapozottsága, ráadásul azon társaságoknak, amelyeknél a kiesés nem jelentős nem éri meg drága jogi procedúrába bonyolódniuk. Morva Gábor, a Kész Kft. sajtószóvivője lapunknak elmondta, hogy cégének tavaly 7,6 millió forint, az idei félévben pedig 4,7 millió forint veszteséget okozott a telefonáfa változása. Bár ez érzékenyen érintette a vállalatot, jelenleg nem látnak jogi utat arra, hogy az eredeti állapot visszaállítása esetén a közbeeső időszak veszteségét visszaigényeljék. Hasonlóan nyilatkozott egy a saját és reklám-marketinggel foglalkozó cége nevének elhallgatását kérő menedzser is: a vállalkozásnak éves szinten 1,5 millió forintos többletköltséget jelent a jelenlegi rendszer. Az egyik legnagyobb hazai közvélemény-kutató cégnél lapunknak elmondták, hogy a módosítás milliós nagyságrendű kiesést jelent, ami viszont a vállalat szempontjából nem annyira jelentős, hogy emiatt jogi útra lépjenek.