Nem ütközik a jóerkölcsbe az, ha a vevő nem tud fizetni

Az eladó több mint hatvanmillió forint értékű káposztarepcét szállított be - a vevővel kötött szerződés alapján - egy közraktárba, de a vevő nem fizetett, mivel csődhelyzetbe került. Miután az eladó több mint egy évet várt a pénzre, megtévesztés miatt már nem perelhetett, így kitalálta, hogy az ügylet a jóerkölcsbe ütközött, mivel a vevő eleve tudta, hogy nem tud fizetni. Három bírói fórum mondta ki azt, hogy szó sincs itt jóerkölcsbe ütközésről, az utolsó ez év tavaszán tette ezt.
Németh Géza, 2016. december 30. péntek, 11:45

Az eladó 2008 augusztusában kötött szerződést ezer tonna káposztarepcére a vevővel, tonnánként nettó 89,2 ezer forintos áron. Két hét múlva be is szállított a közraktárba 548 tonna árut, 62 millió 244 ezer forint értékben, de a vevő a kikötött 30 napon belül nem fizetett, így a többi káposztarepcét már nem szállította le az eladó.

Utóbb kiderült, hogy a vevő már 2008 elejétől fizetésképtelenséggel fenyegető vagyoni és pénzügyi helyzetben volt. Az év tavaszára elvesztette a saját tőkéjét, likvid pénzeszközzel nem rendelkezett, a tulajdonosai pedig nem vállaltak részt a társaság finanszírozásában. Végleg fizetésképtelenné 2008. augusztus 30-tól vált, amikor egy hitelezője 2008. augusztus 14-i fizetési határidejű számláját, a határidő lejárta után sem tudta kiegyenlíteni. A következő év áprilisában rendelte el a bíróság a vevő cég felszámolását.

Az eladó is beállt a hitelezők sorába, de próbált kitalálni valamit, hogy előnyösebb helyzetbe kerüljön. Ez lett a jóerkölcsbe ütközés. Vagyis aki tudja, hogy nem tud fizetni, mégis szerződik, az a társadalmi felfogás szerint nem cselekszik erkölcsösen. A jóerkölcsbe ütköző szerződés pedig semmis, így helyre kell állítani az eredeti állapotot, vagyis visszajár a káposztarepce (adja azt ki a közraktár) vagy pedig az árát kéri.

Az első fokú bíróság úgy vélte, hogy a "jóerkölcsbe ütközés miatti érvénytelenségi ok szabályozásának célja nem lehet a szerződés más címen elmulasztott megtámadásának pótlása. Ha a szerződéskötésnél a kötelezett már eleve nem akarta megfizetni a tartozását, büntetőjogi szempontból megvalósíthatja a csalás tényállását, polgári jogi szempontból ugyanez a körülmény a szerződés semmisségét nem eredményezi, mert e magatartást a polgári jog önálló tényállásként, tévedésbe ejtésként szabályozza."

A másodfokú bíróság megállapította, hogy megtévesztés címén perelhetett volna az eladó, de a megtévesztés felismerésére irányadó egy éves megtámadási határidőt lekéste. Kitért arra is ez a bírói fórum, hogy a szállítási szerződés érvénytelenségének megállapítása esetén sem lenne alapos az eladónak a közraktárral szembeni keresete.

Ezek után a vevő felülvizsgálatot kért a Kúriától, de ott sem járt jobban. Idézet az indoklásból: "Önmagában az a tény, hogy egy gazdasági társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben vállal új szerződéses kötelezettséget, nem feltétlenül jelenti azt, hogy biztosan nem lesz képes kötelezettségét teljesíteni - a perbeli esetben a vételárat megfizetni -, mivel ez a helyzete megváltozhat. Ehhez képest más esetnek minősül az, ha egy vevő már a szerződés megkötésekor teljes bizonyossággal tudja, hogy a vételár megfizetésére nem lesz képes, vagy azt nem is akarja majd megfizetni. Ez utóbbi esetben - ahogy arra a másodfokú bíróság is helyesen mutatott rá - megtévesztésre kerül sor -, amely a Ptk. szerinti megtámadási ok." Erről azonban a vevő lecsúszott (lekéste azt).

A közraktárról pedig úgy vélekedett a Kúria, az eljárt bíróságok helyesen mutattak rá, hogy a közraktár az áru kiadására nem lenne kötelezhető még akkor sem, ha a vevővel szembeni érvénytelenség megállapítása iránti kereset alapos lett volna.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

szalapala, 2016.12.30 21:47

Mégis ki írogatja ezeket a cikkeket, hogy nem tud különbséget tenni eladó és vevő között ??
Kétszer vagy háromszor is vevőt ír eladót helyett
- "Ezek után a vevő felülvizsgálatot kért" - pedig nyilván az eladó kért
"Erről azonban a vevő lecsúszott (lekéste azt)." Pedig az eladó csúszott le..

Akinek ennyire nem megy gazdasági cikkek írása, hogy nem tud különbséget tenni, az miért nem próbálkozik inkább egyszerűbb dologgal - utcaseprés, vécépucolás ??
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

George Lukacs, 2016.12.30 19:36

Ez már döfi - az eladó elvesztette a pereit, perköltséget kellett fizetni három bíróságnak is, és a tulajdonjogát is elvesztette.
Az áru megrohadt, a pénz az ablakban.
Talán a vevő ügyvezetőjének az egyéni felelősségét kellene firtatni, ott meglelhetné a lehetőségét annak, hogy kimondják, ez a vezető nem a hitelezők érdekében járt el, ezért felelősséggel tartozik - és fizetheti élete végéig a hetven milliót.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html