Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Mivel a korábbi egyeztetések meghiúsultak, a helyi vezetésnek pár napra be kellett zárnia a lapot, hogy az alkalmazottakat tárgyalóasztalhoz ültesse. Az újságot újra akarták indítani a szerkesztőség bevonásával, azonban a lap munkatársai "inkább a fizetésük, mintsem az újság jövője miatt aggódtak".

Felidézte, hogy 2014-ben a Ringier és az Axel Springer kelet-európai tevékenységének összevonását követően a piaci felügyelet szerint túl nagy lett volna ezek magyarországi piaci részesedése, így régi üzleti partnerként őt kérték meg a portfólió egy részének átvételére. Ennek feltétele volt, hogy a csomagban lévő regionális lapok és országos média mellett az 1956-ban az MSZMP által alapított, majd a rendszerváltozás után az utódpárt MSZP által tovább irányított "kényes" lapot, a Népszabadságot is átvegye.

Kifogásolta, hogy a Népszabadság meg akarta tartani a korábbi privilégiumokat, például azt, hogy írhassanak a lapba a szocialista párt régi, kiérdemesült funkcionáriusai, akiket azután mint szerzőket fizettek ki.

Nem teljesültek a várakozások

Úgy képzelte, hogy fel lehet fejleszteni a lapot, mert becslései szerint a magyar lakosság 40-50 százaléka kormánykritikus, "az öreg posztkommunistáktól a fiatal baloldali liberálisokig", akiket "az Orbán elleni gyűlölet tart össze". Őket kellett volna a lapnak megszólítania, de várakozásai nem teljesültek. Elmondása szerint az újságíróknak szabad kezet adott, csupán az volt a kérése, hogy olyan témákról írjanak, amelyek érdeklik az embereket.

Az osztrák üzletember szerint a történteknek csak gazdasági okai vannak, az elmúlt években a lap működési vesztesége egymillió euró volt évente. Mint fogalmazott: boldog lenne, ha valaki levenné róla a Népszabadság "koloncát", azonban nincs senki, aki ezt megtenné.

Heinrich Pecina 2015-ben a lapot rendkívül jutányosan a szocialista pártnak akarta eladni, de a pártnak, mint fogalmazott, "nem volt bátorsága", hogy átvegye az újságot.

Elege lett

A Mediaworks sikertörténet - jelentette ki. Elmondása szerint már régóta több ajánlat érkezett be hozzá, kormányközeli és ellenzéki oldalról egyaránt. A történtek után még inkább megnőtt az érdeklődés a cég iránt, de neki elege lett belőle mára, így megfontolja, hogy az egész Mediaworksből kivonul.

Arról is beszélt, hogy felbosszantotta Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének kiállása a Népszabadság mellett. A politikus Twitter-bejegyzésében magyarul fejezte ki szolidaritását. Pecina szerint az elnök a "mi pénzünkből él", nem vállalkozó, így nem kell törődnie azzal, hogy munkahelyeket biztosítson.

A Népszabi szerkesztősége is reagált

"Ha a Népszabadság "felfüggesztésének" valóban gazdasági okai voltak, akkor a Mediaworks menedzsmentjének mindenekelőtt jeleznie kellett volna, hogy a gazdaságos működtetés megteremtése érdekében korrigálni kell, illetve újratervezésre van szükség. Ez azonban nem történt meg, mi több, a Mediaworks a nyáron 8 új munkatárs felvételét engedélyezte a lapvezetésnek. Pénzügyi korrekcióra egyébként legutóbb 2015 őszén kérték a lapvezetést, amely ennek eleget tett" - írták hétfőn a Népszabadság felfüggesztett újságírói Facebook-oldalukon.

"A tulajdonos azon kijelentése, amely szerint a Népszabadság "nem érdekelte az embereket", fura akusztikát kap annak tükrében, hogy az újság múlt szombatig Magyarország legnagyobb példányszámú közéleti napilapja volt; tájékozódási pont, amely híreivel, információval, riportjaival, tudósításaival, publicisztikáival, tényfeltáráson alapuló szakszerű anyagival mindennapos, idézett és megkerülhetetlen hírforrásként működött.

Fontos megemlíteni, hogy az elmúlt években a magyar közéleti napilappiacon a Népszabadság példányszáma esett a legkisebb mértékben.

A Mediaworks tulajdonosának a Népszabadság veszteségességéről szóló információját is fenntartásokkal kezelnénk. Egyrészt: a lap a Mediaworks előtti nyolc évben a Ringier tulajdonában volt. Másrészt: a Ringier - a lap korábbi vezetőinek beszámolója szerint - nyomdai és terjesztési akvizíciókhoz is felhasználta a Népszabadság 2004-ig képzett, 2,4 milliárd forintos eredménytartalékát. Nem utolsósorban: mint minden napilap, a Népszabadság eredménye is nagyban függ a hirdetési bevételektől, ám azok mennyisége - elég csak az idei állami reklámköltésekre gondolni, amelyekből egy százalékban részesült a Népszabadság - jócskán hagyott kívánni valót maga után. A lap vesztesége aligha évi egymillió euró.

Felelős döntést akkor hozhatott volna a lap jövőjéről a tulajdonos és a menedzsment, ha előre közli a lapvezetéssel: milyen működés szerint képzeli el a folytatást és mennyi időt ad az új konstrukció kidolgozására. Ez nem történt meg: a lap munkatársai csak múlt szombaton, a "felfüggesztés" napján értesültek arról, hogy baj lenne a működéssel.

A Népszabadság munkatársai határozottan visszautasítják azt a kijelentést, amely szerint a múlt hétvégi tárgyalások során 'inkább fizetésük, mintsem az újság jövője miatt aggódtak'. Ez már csak azért sem igaz, mert a Népszabadság szerkesztősége az újraindulással kapcsolatos tárgyalások során - egyéb pénzügyi korrekciók felajánlása mellett - lemondott októberi járandóságának jelentős részéről annak érdekében, hogy a lap folyamatosan a piacon legyen, s hogy október végéig kidolgozza tervét egy másfajta működésre. Az ajánlatra azonban nem volt a válasz" - reagált a Pecina-interjúra a lap szerkesztősége.