Még több embert ért el a nyugdíjfrász - itt az eredmény

Egyre fiatalabb korban kezdenek nyugdíjra megtakarítani a magyarok a Groupama Biztosító új, reprezentatív kutatása szerint. Az is kiderült, hogy mekkora a jövő álomnyugdíja.
Domokos László, 2019. szeptember 30. hétfő, 14:29
Fotó: Unsplash

A nyugdíj-megtakarítási piacon új belépőként évtizedeken át a 40 év fölöttiek domináltak, azonban mára az esetek több mint felében már a harmincas évek derekán elkezdik a takarékoskodást. A megtakarítással rendelkezők közül legtöbben 36 éves korukban vágtak bele nyugdíjas éveik jobb anyagi hátterének megteremtésébe. Az utolsó nagyobb fellángolás 45 évesen jön el, az életkor előrehaladtával pedig egyre kevesebben döntenek úgy, hogy belefognak valamilyen öngondoskodásba - derül ki a a Groupama Biztosító Zrt új, ezer ember megkérdezésén alapuló reprezentatív felméréséből.

A jelek szerint a takarékoskodás megkezdését leginkább az a sok helyről hallott vélemény motiválta, hogy "nekünk már nem lesz nyugdíjunk", de sok ember számára ugyanilyen jelentős tényező volt az is, hogy betöltöttek egy bizonyos életkort. Sokakat ösztönzött még, hogy találkoztak valamilyen kedvező ajánlattal, vagy kiderült, hogy állami kedvezmény jár a megtakarításra.

A legfontosabb a rendszeres jövedelem

A harmincas évek közepe vízválasztónak számít abból a szempontból is, hogy mi motiválja a takarékoskodás megkezdését. Fiatalabb korban, a pálya elején az anyagi feltételek még nagyobb eséllyel javulnak, ami óriási motivációs tényező, így azok körében, akik 36 éves korukig elkezdtek magukról előre gondoskodni, a biztosabbá, rendszeresebbé váló jövedelem jelentette a legnagyobb lökést a pénz félretételére: 62 százalékuk vallotta ezt.

Azok esetében viszont eddig a korig nem vágtak bele a takarékoskodásba, már a betöltött életkoruk volt az az ösztönző erő, ami miatt mégis elkezdték pénzüket félrerakni valamilyen formában - 75 százalékuk adta ezt a választ.

Az anyagi helyzet javulása döntő tényező a nyugdíjcélú megtakarítások indításában, a megkérdezettek 73 százaléka hozta ezzel összefüggésbe döntést, azaz például biztosabbá, rendszeressé vált a jövedelmük, emelkedett a fizetésük vagy lejárt egy hitelük. Érdekes azonban, hogy nem feltétlenül kell nagyon nagy összegekre gondolni: a megkérdezettek többségének emlékei szerint havi 20 ezer forint többlet elég volt ahhoz, hogy a megtakarítás mellett döntsenek - mondta Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója.

Mi számít jó nyugdíjnak?

Az eredmények alapján az aktív korú lakosság 95 százaléka úgy gondolja, hogy ki kell majd egészítenie havi nyugdíját ahhoz, hogy gondtalanul tölthesse idősebb éveit. A magyarok mai értéken átlagosan 238 ezer forintban határozzák meg azt az összeget, amely mellett szerintük nem lennének anyagi gondjaik idős korukban. Ugyanakkor mindössze átlagosan 107 ezer forintos állami nyugdíjra számítanak reálisan, azaz várakozásaik szerint havonta 131 ezer forint hiányzik majd az anyagi szempontból stabilnak mondható nyugdíjas évekhez.

A hiányzó összeg pótlásáról jelenleg az aktív korú lakosság mindössze 29 százaléka gondoskodik előre: a megkérdezettek többségének ugyanis még nincs nyugdíjcélú megtakarítása, Közülük többen gondolkodnak azonban rajta: 12 százalékuk valószínűnek, 33 százalékuk pedig lehetségesnek tartja, hogy 5 éven belül elkezd nyugdíjcélra takarékoskodni.

Az emberek 89 százaléka a jó nyugdíjat a boldog időskor zálogának is tartja, ez a harmadik legfontosabb szempont, amit megjelöltek - a jó egészség, valamint a szellemi frissesség után. Ugyanakkor jóval kevesebben vannak, akik szerint ezek meg is valósulhatnak - különösen a jó nyugdíj az, amit sokkal többen szeretnének, mint ahányan számítanak rá: mindössze a válaszadók 28 százaléka tartja reálisnak. Egészségük és szellemi frissességük tekintetében már derűlátóbbak: a jó egészségi állapotra 48, a szellemi frissességre pedig 43 százalékuk szerint jók a kilátásaik.

HOZZÁSZÓLÁSOK