Nyugdíjasok miatt váltott a BKV

A budapesti közösségi közlekedés (leánykori nevén: tömegközlekedés) folyamatosan képes témát biztosítani az újságírónak, a kérdések és válaszok pedig - már csak a használók nagy száma miatt is, széles körben érdeklődésre tartanak számot. Csokorba gyűjtöttünk néhány ilyen, az utazóközönséget foglalkoztató ügyet, és kérdéseinkkel megkerestük a Budapesti Közlekedési Központot (BKK).
Major András, 2013. október 29. kedd, 09:20
Fotó: Napi.hu

Nem lehetett másra költeni

Nem szükséges különösebben éles megfigyelőképesség ahhoz, hogy észrevegyük, új információs és forgalomirányító rendszer épül ki a fővárosban. A Futár névre keresztelt, összességében 6,7 milliárd forintos projekt leglátványosabb elemei a megállókban elhelyezett digitális tájékoztató oszlopok, amelyek egyelőre többnyire csak a közlekedési társaság, illetve a BKK honlapjára irányítanak további információért. Ezen túl a projekt keretében valamennyi járművet helyzetmeghatározó egységgel és az utastájékoztatást vezérlő fedélzeti számítógéppel szereltek fel, kicserélődött a járművek és a központ közötti beszédkommunikációs rendszer, új forgalomirányító központ és rendszer épült ki. A BKK diszpécsereinek korábban nem volt információjuk arról, melyik busz vagy villamos hol tartózkodik, erről csak a járművezetőtől kaphatott tájékoztatást, egy mára már igen elavult, alacsony megbízhatóságú rádiórendszer segítségével. A fejlesztéssel a diszpécserközpontban a buszok és trolibuszok esetében hatékonyabban tudják biztosítani az egyenletes, menetrend szerinti járműkövetést, váratlan esemény bekövetkeztekor pedig gyorsabban és eredményesebben tudnak közbeavatkozni.

A Futár megvalósítására a BKK és a BKV mintegy 4 milliárd forintos támogatást nyert az Új Széchenyi Tervből, az Európai Unió fejlesztési forrásaiból. A Közép-Magyarországi Operatív Program keretében meghirdetett pályázat - és az így nyújtott támogatás - kifejezetten a forgalomirányítás és az utastájékoztatás fejlesztéséről szól, így annak összege más, szintén fontos fejlesztésre nem csoportosítható át - közölte a BKK kérdésünkre. Autóbusz beszerzésre uniós támogatás jelenleg nem áll rendelkezésre. (A pozitív hírekről, vagyis a buszbeszerzésekről egy későbbi cikkben számolunk be).

Bajszos bácsi, görnyedt néni

Nem anyagi kérdés, de ugyancsak feltűnő volt a bérleteken alkalmazott vizuális elemek, a piktogramok év eleji megváltoztatása. Az elemek tervezésénél a BKK-nak nyilvánvalóan nem állt szándékában megsérteni ügyfeleit, félő azonban, hogy ez akaratlanul is sikerült bizonyos esetekben - a nyugdíjasbérletre például egy görnyedt hátú anyóka képe került a korábbi NY-jelzés helyett. Visszajelzések szerint a mai hatvanasok zöme (65 év alatt) nem feltétlenül azonosul ezzel a képpel, egyikük megfogalmazás szerint "szíven ütötte" a módosítás. Azzal együtt, hogy a szimbólum Budapesten nem számít újdonságnak, hiszen a BKV járművein évtizedek óta hasonló, botos figura jelzi a nyugdíjasok számára fenntartott, úgynevezett elsőbbségi üléseket.

 


A piktogramok tervezésében grafikai szakemberek vettek részt, akik állítólag alaposan tanulmányozták más európai közlekedési társaságok jelképrendszerét is, nemzetközileg elterjedt mintákat alapul véve alkottuk meg a rendszert. A jelrendszerben a kedvezményezett csoportot megillető támogatás szimbólumaként vezette be a BKK hónapokkal ezelőtt a nemzetközi sztenderdekben is szereplő, nyugdíjasokat jelölő botos piktogramot. A változtatás védelmében megemlíthető, hogy egy diverzifikált fogyasztói, bérlethasználói csoport esetében minden esetben kompromisszumokkal járó feladat értéksemleges, azonban egyszerű és felismerhető jelképet találni. A nyugdíjas bérletre jogosultak köre kiterjed az előnyugdíjazási, nyugellátási és rokkantsági támogatás kedvezményezettjeire. A közlekedési központ az új vizuális elemek kapcsán érkezett észrevételeket feldolgozza, melyek alapján a teljes rendszert felülvizsgálják, indokolt esetben pedig változtatnak azon, ha bármely piktogramot az utasok sértőnek találják, ahogy ez a "bajuszos bácsi" esetében is történt - tudtuk meg a társaságtól.

Napokon belül indul a mozgólépcső

Az annak idején nagyrészt három mozgólépcsővel ("mozgólépcső kar") megépített metróállomások többségében az elmúlt években, évtizedekben négypályásra bővítették a rendszert, azonban több állomáson még csúcsidőben is legfeljebb három működik egy időben, kisebb torlódásokat okozva a le vagy fölfelé igyekvő emberfolyamban. Nem végeztünk ilyen irányú számításokat, de nyilvánvaló, hogy ez hónapok, évek alatt sok-sok órával megnöveli az utazási időt, kiváltképp, ha az ügyfél csak több átszállással tud eljutni céljához.

A BKK szerint a mozgólépcsők üzemeltetése - a forgalmi igények és a gazdaságos működtetés követelményeinek megfelelően - az egyenletes futásteljesítményt is biztosítva, menetrend szerint történik. Forgalmi szempontból elsőrendű cél, hogy az utasperon és az elosztócsarnok minél előbb kiürüljön, a leszálló utasok minél hamarabb elhagyhassák az állomást, és így minél kisebb legyen a torlódás. A bejövő, lefelé utazók esetében álláspontjuk szerint csak azt kell figyelembe venni, hogy egyenletes legyen a peronok és a vonatok terhelése, a bejövő szerelvények el tudják szállítani az utasokat, ne történjen lemaradás, ezért a legtöbb állomáson csúcsidőben is csak hegymenetben üzemel két lépcső. A rendelkezésre álló szállítóképességet a rendszeres főjavítások - lépcsőkaronként, futásteljesítménytől függően 4,5-5 évenként - és az esetenkénti meghibásodások csökkentik.

A hosszabb ideje üzemen kívül lévő Batthyány téri és Széll Kálmán téri mozgólépcsők hajtásszabályzó elektronika hiba miatt állnak, mivel a kiszerelt hibás alkatrész Magyarországon nem javítható. A Batthyány téren a javított alkatrész visszaszerelése és a lépcső újbóli üzembe helyezése napokon belül megtörténik - tájékoztatott a társaság. Ezek a lépcsők a beépítésük idején gépészeti és elektromos szempontból egyaránt a mozgólépcsőgyártás élvonalát képviselték anno - a berendezéseket 1989. augusztus 8. és december 1. között adták át a forgalomnak.

Bosszantó apróságok?

Tapasztalatok szerint a modern, az M2-es vonalon nemrég csatasorba állított Alstom metrókocsikban nagyobb forgalom esetén mintha a kívánatosnál szerényebb mértékben cserélődne a levegő. Csúcsidőben azonban jóval kellemetlenebb a helyzet - erről az utazóközönség október végén is gyöngyöző homlokai tanúskodnak. Máskor - különösen hűvösebb hónapokban viszont épp ellenkezőleg: erős huzat okoz kellemetlenséget. (Korábban a Combino villamosok kapcsán vetült föl hasonló probléma, valamint a buszok téli fűtésére - pontosabban annak hiányára - is érkeztek panaszok: 2010 telén a fűtéssel való spórolással vádolták meg a BKV-t, amit a társaság visszautasított, az öreg járművekbe épített berendezések rossz hatékonyságára hivatkozva.) Érdeklődésünkre a közlekedési központnál azt közölték, hogy a vonatonként 10 darab légkondicionáló berendezés meghatározott hőmérsékletkülönbség esetén lép működésbe - hogy ki, és mi által, azt egyelőre nem tudtuk meg. Egyébként a szellőztető rendszer üzemel.

Noha látszólag egy viszonylag egyszerű digitális szerkezetről van szó, mégis, hónapok óta ugyancsak üzemen kívül van a gödöllői hév Örs vezér téri végállomásán található információs panel és óra. A felületen a javításra utaló felirat olvasható egy papírlapra nyomtatva, miközben a mozgólépcsőkhöz hasonlóan itt sem igazán látszanak a munkálkodás konkrét nyomai. Az Örs vezér téri hév végállomás peron végi összesítő vizuális utastájékoztató táblájának karbantartása a Hév Infrastruktúra Főmérnökség Jelző- és Biztosítóberendezési Szolgálat feladata. A berendezés a rendszeres karbantartás ellenére meghibásodott, amivel kapcsolatosan a BKK már 2013. július 15-én megkereste a szerződéses partnert, aki arról tájékoztatta, hogy az alkatrészek egy részének legyártatása csak külföldön lehetséges. Az utastájékoztató tábla várhatóan 2013. november közepén újból üzemképes lesz - tudtuk meg.

 

Betelt a pohár a buszvezetőknél
Hogy az élet alkalmazottként sem habos torta a budapesti tömegközlekedésben, arról a szakszervezet közleménye tanúskodik. Azonnali vizsgálatot követelnek ugyanis a BKV járművezetők az első ajtós felszállás kapcsán rájuk háruló pluszfeladatok miatt. A szakszervezet szerint a rendszert átgondolatlanul, elhamarkodottan és egyeztetés nélkül erőltették rá a járművezetőkre, akiket nem is képeztek ki megfelelően a feladatra. Ráadásul a Budapesti Közlekedési Központ ellenőrei hamis jegyekkel és bérletekkel folyamatosan tesztelik a járművezetőket - a Közösségi Közlekedési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) szerint arra kényszerítik a járművezetőket, hogy a biztonságos közlekedés és a menetrend pontos betartása mellett a jegyeket, bérleteket is ellenőrizzék, s az ő felelősségük legyen kiszűrni a hamisakat is a mintegy ötvenféle legális utazási okmányból. Ha nem ismerik fel a hamis igazolványt, megbüntetik őket, de ugyanez történik akkor is, ha alaposan, ezért lassan végzik az új feladatot, s "a gépjármű vezetőjén töltik ki a mérgüket". A járművezetőket csak egy gyorstalpalón képezték ki olyan jegyellenőri feladatra, amelyre a főállásúakat hetekig oktatják, vizsgáztatják - sorolja érveiket Nemes Gábor, a KKDSZ elnöke. A KKDSZ közlése szerint korábban konzultációt is kezdeményezett a kérdésben, de a BKK érdemi reagálás nélkül a BKV Zrt vezetésére hárítja a probléma kezelését.

HOZZÁSZÓLÁSOK