Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Nem lehetett másra költeni

Nem szükséges különösebben éles megfigyelőképesség ahhoz, hogy észrevegyük, új információs és forgalomirányító rendszer épül ki a fővárosban. A Futár névre keresztelt, összességében 6,7 milliárd forintos projekt leglátványosabb elemei a megállókban elhelyezett digitális tájékoztató oszlopok, amelyek egyelőre többnyire csak a közlekedési társaság, illetve a BKK honlapjára irányítanak további információért. Ezen túl a projekt keretében valamennyi járművet helyzetmeghatározó egységgel és az utastájékoztatást vezérlő fedélzeti számítógéppel szereltek fel, kicserélődött a járművek és a központ közötti beszédkommunikációs rendszer, új forgalomirányító központ és rendszer épült ki. A BKK diszpécsereinek korábban nem volt információjuk arról, melyik busz vagy villamos hol tartózkodik, erről csak a járművezetőtől kaphatott tájékoztatást, egy mára már igen elavult, alacsony megbízhatóságú rádiórendszer segítségével. A fejlesztéssel a diszpécserközpontban a buszok és trolibuszok esetében hatékonyabban tudják biztosítani az egyenletes, menetrend szerinti járműkövetést, váratlan esemény bekövetkeztekor pedig gyorsabban és eredményesebben tudnak közbeavatkozni.

A Futár megvalósítására a BKK és a BKV mintegy 4 milliárd forintos támogatást nyert az Új Széchenyi Tervből, az Európai Unió fejlesztési forrásaiból. A Közép-Magyarországi Operatív Program keretében meghirdetett pályázat - és az így nyújtott támogatás - kifejezetten a forgalomirányítás és az utastájékoztatás fejlesztéséről szól, így annak összege más, szintén fontos fejlesztésre nem csoportosítható át - közölte a BKK kérdésünkre. Autóbusz beszerzésre uniós támogatás jelenleg nem áll rendelkezésre. (A pozitív hírekről, vagyis a buszbeszerzésekről egy későbbi cikkben számolunk be).

Bajszos bácsi, görnyedt néni

Nem anyagi kérdés, de ugyancsak feltűnő volt a bérleteken alkalmazott vizuális elemek, a piktogramok év eleji megváltoztatása. Az elemek tervezésénél a BKK-nak nyilvánvalóan nem állt szándékában megsérteni ügyfeleit, félő azonban, hogy ez akaratlanul is sikerült bizonyos esetekben - a nyugdíjasbérletre például egy görnyedt hátú anyóka képe került a korábbi NY-jelzés helyett. Visszajelzések szerint a mai hatvanasok zöme (65 év alatt) nem feltétlenül azonosul ezzel a képpel, egyikük megfogalmazás szerint "szíven ütötte" a módosítás. Azzal együtt, hogy a szimbólum Budapesten nem számít újdonságnak, hiszen a BKV járművein évtizedek óta hasonló, botos figura jelzi a nyugdíjasok számára fenntartott, úgynevezett elsőbbségi üléseket.

 

A piktogramok tervezésében grafikai szakemberek vettek részt, akik állítólag alaposan tanulmányozták más európai közlekedési társaságok jelképrendszerét is, nemzetközileg elterjedt mintákat alapul véve alkottuk meg a rendszert. A jelrendszerben a kedvezményezett csoportot megillető támogatás szimbólumaként vezette be a BKK hónapokkal ezelőtt a nemzetközi sztenderdekben is szereplő, nyugdíjasokat jelölő botos piktogramot. A változtatás védelmében megemlíthető, hogy egy diverzifikált fogyasztói, bérlethasználói csoport esetében minden esetben kompromisszumokkal járó feladat értéksemleges, azonban egyszerű és felismerhető jelképet találni. A nyugdíjas bérletre jogosultak köre kiterjed az előnyugdíjazási, nyugellátási és rokkantsági támogatás kedvezményezettjeire. A közlekedési központ az új vizuális elemek kapcsán érkezett észrevételeket feldolgozza, melyek alapján a teljes rendszert felülvizsgálják, indokolt esetben pedig változtatnak azon, ha bármely piktogramot az utasok sértőnek találják, ahogy ez a "bajuszos bácsi" esetében is történt - tudtuk meg a társaságtól.

Napokon belül indul a mozgólépcső

Az annak idején nagyrészt három mozgólépcsővel ("mozgólépcső kar") megépített metróállomások többségében az elmúlt években, évtizedekben négypályásra bővítették a rendszert, azonban több állomáson még csúcsidőben is legfeljebb három működik egy időben, kisebb torlódásokat okozva a le vagy fölfelé igyekvő emberfolyamban. Nem végeztünk ilyen irányú számításokat, de nyilvánvaló, hogy ez hónapok, évek alatt sok-sok órával megnöveli az utazási időt, kiváltképp, ha az ügyfél csak több átszállással tud eljutni céljához.

A BKK szerint a mozgólépcsők üzemeltetése - a forgalmi igények és a gazdaságos működtetés követelményeinek megfelelően - az egyenletes futásteljesítményt is biztosítva, menetrend szerint történik. Forgalmi szempontból elsőrendű cél, hogy az utasperon és az elosztócsarnok minél előbb kiürüljön, a leszálló utasok minél hamarabb elhagyhassák az állomást, és így minél kisebb legyen a torlódás. A bejövő, lefelé utazók esetében álláspontjuk szerint csak azt kell figyelembe venni, hogy egyenletes legyen a peronok és a vonatok terhelése, a bejövő szerelvények el tudják szállítani az utasokat, ne történjen lemaradás, ezért a legtöbb állomáson csúcsidőben is csak hegymenetben üzemel két lépcső. A rendelkezésre álló szállítóképességet a rendszeres főjavítások - lépcsőkaronként, futásteljesítménytől függően 4,5-5 évenként - és az esetenkénti meghibásodások csökkentik.

A hosszabb ideje üzemen kívül lévő Batthyány téri és Széll Kálmán téri mozgólépcsők hajtásszabályzó elektronika hiba miatt állnak, mivel a kiszerelt hibás alkatrész Magyarországon nem javítható. A Batthyány téren a javított alkatrész visszaszerelése és a lépcső újbóli üzembe helyezése napokon belül megtörténik - tájékoztatott a társaság. Ezek a lépcsők a beépítésük idején gépészeti és elektromos szempontból egyaránt a mozgólépcsőgyártás élvonalát képviselték anno - a berendezéseket 1989. augusztus 8. és december 1. között adták át a forgalomnak.

Bosszantó apróságok?

Tapasztalatok szerint a modern, az M2-es vonalon nemrég csatasorba állított Alstom metrókocsikban nagyobb forgalom esetén mintha a kívánatosnál szerényebb mértékben cserélődne a levegő. Csúcsidőben azonban jóval kellemetlenebb a helyzet - erről az utazóközönség október végén is gyöngyöző homlokai tanúskodnak. Máskor - különösen hűvösebb hónapokban viszont épp ellenkezőleg: erős huzat okoz kellemetlenséget. (Korábban a Combino villamosok kapcsán vetült föl hasonló probléma, valamint a buszok téli fűtésére - pontosabban annak hiányára - is érkeztek panaszok: 2010 telén a fűtéssel való spórolással vádolták meg a BKV-t, amit a társaság visszautasított, az öreg járművekbe épített berendezések rossz hatékonyságára hivatkozva.) Érdeklődésünkre a közlekedési központnál azt közölték, hogy a vonatonként 10 darab légkondicionáló berendezés meghatározott hőmérsékletkülönbség esetén lép működésbe - hogy ki, és mi által, azt egyelőre nem tudtuk meg. Egyébként a szellőztető rendszer üzemel.

Noha látszólag egy viszonylag egyszerű digitális szerkezetről van szó, mégis, hónapok óta ugyancsak üzemen kívül van a gödöllői hév Örs vezér téri végállomásán található információs panel és óra. A felületen a javításra utaló felirat olvasható egy papírlapra nyomtatva, miközben a mozgólépcsőkhöz hasonlóan itt sem igazán látszanak a munkálkodás konkrét nyomai. Az Örs vezér téri hév végállomás peron végi összesítő vizuális utastájékoztató táblájának karbantartása a Hév Infrastruktúra Főmérnökség Jelző- és Biztosítóberendezési Szolgálat feladata. A berendezés a rendszeres karbantartás ellenére meghibásodott, amivel kapcsolatosan a BKK már 2013. július 15-én megkereste a szerződéses partnert, aki arról tájékoztatta, hogy az alkatrészek egy részének legyártatása csak külföldön lehetséges. Az utastájékoztató tábla várhatóan 2013. november közepén újból üzemképes lesz - tudtuk meg.

 

Betelt a pohár a buszvezetőknél

Hogy az élet alkalmazottként sem habos torta a budapesti tömegközlekedésben, arról a szakszervezet közleménye tanúskodik. Azonnali vizsgálatot követelnek ugyanis a BKV járművezetők az első ajtós felszállás kapcsán rájuk háruló pluszfeladatok miatt. A szakszervezet szerint a rendszert átgondolatlanul, elhamarkodottan és egyeztetés nélkül erőltették rá a járművezetőkre, akiket nem is képeztek ki megfelelően a feladatra. Ráadásul a Budapesti Közlekedési Központ ellenőrei hamis jegyekkel és bérletekkel folyamatosan tesztelik a járművezetőket - a Közösségi Közlekedési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) szerint arra kényszerítik a járművezetőket, hogy a biztonságos közlekedés és a menetrend pontos betartása mellett a jegyeket, bérleteket is ellenőrizzék, s az ő felelősségük legyen kiszűrni a hamisakat is a mintegy ötvenféle legális utazási okmányból. Ha nem ismerik fel a hamis igazolványt, megbüntetik őket, de ugyanez történik akkor is, ha alaposan, ezért lassan végzik az új feladatot, s "a gépjármű vezetőjén töltik ki a mérgüket". A járművezetőket csak egy gyorstalpalón képezték ki olyan jegyellenőri feladatra, amelyre a főállásúakat hetekig oktatják, vizsgáztatják - sorolja érveiket Nemes Gábor, a KKDSZ elnöke. A KKDSZ közlése szerint korábban konzultációt is kezdeményezett a kérdésben, de a BKK érdemi reagálás nélkül a BKV Zrt vezetésére hárítja a probléma kezelését.