Jó hírt kaptak a leendő nyugdíjasok - minden munkavállalót érint

A cafeteria-változások miatt csökkentek a tagdíjak, ezért egyre nehezebben működnek a nyugdíj- és egészségpénztárak. A hozamok viszont kiválóak, a pénztártagok az idén is jól jártak.
Herman Bernadett, 2019. augusztus 23. péntek, 14:21
Fotó: Shutterstock

Keményen odacsapott az új cafeteria-rendszer a pénztáraknak. Az idéntől a munkáltatói befizetések kedvezményes adózása megszűnt, annyi engedményt azonban kaptak a pénztártagok, hogy ha mégis fizet utánuk a munkáltató, akkor arra is igénybe vehetik majd a 20 százalékos, évente maximum 150 ezer forintos személyi-jövedelemadó-visszatérítést.

Kifaroltak a munkáltatók

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a munkáltatók fizetési kedvét ez durván visszavetette. Az önkéntes nyugdíjpénztárakba az első félévben csupán 14,34 milliárd forintot fizettek be a cégek, ez nem csak 25 százalékos visszaesés tavalyhoz képest, de 2001 óta vezetett statisztika szerint történelmi mélypont. Az egészség- és önsegélyező pénztáraknál még rosszabb a helyzet, csupán 3,36 milliárd forint folyt be a munkáltatóktól, ez a 2018-as összeg alig 40 százaléka.

A munkavállalók öngondoskodási kedve szerencsére töretlen, az önkéntes nyugdíjpénztárakba a tavalyinál kicsivel többet, 43,26 milliárd forintot fizettek be tagdíj címén, az egészségpénztárakba pedig 11,73 milliárdot, ami 17 százalékkal több a tavalyinál. Mindezek dacára is csökkent a díjbevétel mindkét pénztártípusnál. A nyugdíjkasszákba 7,5, az egészségpénztárakba csaknem 17 százalékkal kevesebb tagdíj folyt be, mint tavaly, ami azért kritikus, mert ezek az intézmények a működésüket legnagyobb részben a frissen befolyó tagdíjakból elvont pénzből fedezik.

Az egészségpénztáraknál ennek a mértéke maximum 10 százalék lehet, ami az első félévi valamivel több mint 15 milliárdnyi tagdíj alapján legfeljebb 1,5 milliárd forint lehet, ez pedig nem elegendő a működési kiadásokra, amelyek az MNB adatai alapján az első hat hónapban meghaladták a 2,1 milliárdot.

Nehezített pálya

Az első negyedév után az önkéntes nyugdíjpénztárak is veszteségesek voltak, a második negyedévben viszont a növekvő befizetéseknek köszönhetően már enyhe pluszban állt a mérlegük, a működési eredményük szektor szinten 20 millió forint lett. Ez nagyon szerény nyereség, tavaly 333 millió volt az eredmény félévkor. Ráadásul ehhez a minimális pluszhoz az idén az is kellett, hogy átcsoportosítsanak 631 millió forintot a működési tartalék számára a tagdíjat nem fizető pénztártagok pozitív hozamából. Korábbi becslések alapján a tagok nagyjából fele nem fizet tagdíjat, az ő esetükben a pénztárak az egyenlegek pozitív hozamából elvonhatnak egy meghatározott összeget.

A hozamok az idén eddig nagyon szépen alakultak. Az első negyedévben már több mint 51 milliárd forint volt az önkéntes nyugdíjpénztárak befektetési tevékenységének az eredménye, ez a félév végére 70,7 milliárd forintra hízott, ami nagyjából 5 százalékos hozam fél év alatt, évesítve pedig meghaladja a 10 százalékot.

Növekvő egyenlegek

A hozamoknak köszönhető főleg, hogy szépen híznak az önkéntes nyugdíjpénztári számlák. A teljes portfólió a félév végén meghaladta az 1460 milliárd forintot, a pénztártagok száma 1,122 millió körül volt, vagyis egy átlagos pénztártag 1,3 milliós megtakarítással rendelkezett. A tagok száma lassan, de folyamatosan csökken, részben a kilépések, részben pedig a nyugdíja vonulások miatt.

Az évek során az átlagos egyenleg persze nő, a nyugdíjkorhatár idején átlagosan már meghaladja a 2,8 millió forintot. Az idén hat hónap alatt 12 581 tag részesült szolgáltatásban - vagyis lett jogosult a nyugdíj-kiegészítés felvételére -, a többségük egy összegben vette fel a pénzt. A kasszák több mint 35,5 milliárd forintot fizettek ki egy összegben, járadékszolgáltatásra kevesebb mint 700 millió forint ment el.

A magánkasszák is hasítottak

A magánnyugdíjpénztárakban mindössze 55 266 tag maradt az első félév végére. A megmaradt négy intézmény esetében a folyamatos taglétszámcsökkenés borítékolható, hiszen új belépők a 2011-es államosítás óta nincsenek, a régiek pedig fogynak főleg annak köszönhetően, hogy egyre többen kerülnek nyugdíjba. Ilyenkor pedig sokaknak megéri visszalépni az egypilléres állami rendszerbe, hiszen így 100 százalékos állami nyugdíjat kapnak, ami mellé felvehetik az úgynevezett reálhozamot is, amely most már átlagosan milliós nagyságrendű lehet.

Az idén az első félévben a visszalépők miatt 2,42 milliárd forintot utaltak vissza a pénztárak a tb-kasszába, de voltak olyan tagok is, akik inkább a csökkentett szintű állami nyugdíjat és a magánkasszából érkező járadékot választották. A magánnyugdíjpénztárak összesen 3,17 millió forintnyi járadékot fizettek ki ezeknek a tagoknak.

Bár az elmúlt években az infláció már magasabb, a pénztárak így is szinte minden évben képesek voltak reálhozamot produkálni legalább a legkockázatosabb, növekedési porfólióikban. Az idén is így volt eddig. Az első félévben csaknem 13,6 milliárd forintnyi hozamot termeltek a magánnyugdíjpénztárak, ami félév alatt csaknem 5,5, évesítve pedig 11 százalék körüli hozamot jelent. A teljes magánnyugdíjpénztári vagyon 258,66 milliárd forint, a tagok átlagos egyenlege lassan eléri a 4,7 milliót. Mivel a megmaradt tagság fegyelmezetten fizeti a tagdíjakat, és a működési támogatást, a magánkasszák működési szinten nyereségesek.

HOZZÁSZÓLÁSOK