Arra számítanak, hogy a pénztárak nagy része már június 1-jén utal. Az egyeztetések elsősorban azokról a tételekről folynak, amelyek nem vagy csak korlátozottan átruházhatók. Mindez azonban nem veszélyezteti a vagyon időben és rendben történő átadását a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba - mondta Borbély. Az alapról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy ha valamely eszköz átadása június 12-ig nem lehetséges, akkor az eszköz értékét pénzben kell átadni.

Az ÁKK a vagyonátadás-átvétel egyeztetésére először márciusban, majd május 6-án kérte fel levélben a magánpénztárakat. Az utóbbira végül is mind a 18 magán nyugdíjpénztár válaszolt, ezen visszajelzések alapján jelenleg is folynak az egyeztetések. Az ÁKK májusi levelében általános kérésként annyi szerepelt, hogy a becsülhető reálhozamnak megfelelő összeget készpénzben vagy gyorsan készpénzzé tehető eszközökben, például MNB kötvényben adják majd át az alapnak a pénztárak. (A portfolióban szereplő állampapírok, miután bevonásra kerülnek, ezúttal nem alkalmas készpénz-helyettesítők.)

A vezérigazgató-helyettes elismerte, hogy az átvett vagyonban maradhat valamennyi problémásnak tekintett tétel. Ezek azonban az alapnak átadott vagyont szerinte nem érintik, esetleg a reálhozamot módosíthatják.

A vagyonátadás után az ÁKK valamennyi kapott értékpapírt, beleértve a tőzsdén jegyzett részvényeket, újra értékeltet, hogy megállapítsa az úgynevezett likvidálási értéket. Az értékelőt még nem jelölték ki, és az értékelés elvégzésére egyelőre nincs kitűzött határidő.

A magánpénztáraknak volt tagjaik vagyonát június 1. és 12 között kell, a május 31-i állapot szerint, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak átadniuk. A pénztárak a vagyonátadás után a május végi állapot alapján kiszámolják a korábbi pénztártagoknak járó reálhozamot, és azt július 20-ig igényelhetik vissza az alapot kezelő ÁKK-tól. Az ÁKK, ha az alapnak nincs akkor elég készpénze, a Kincstári Egységes Számláról igénybe vett áthidaló kölcsönből is fedezheti a reálhozam-kiutalást.