Nyugdíjügy: aggódik a felügyelet

A legnagyobb kérdés a megmaradó magánnyugdíjpénztárak működőképessége; több pénztár megszűnése és a maradó szereplők piaci részarányának átrendeződése várható - állítja a PSZÁF.
B. Varga Judit, 2011. június 28. kedd, 08:06
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság keddi számának cikke

A legnagyobb kérdés a megmaradó magánnyugdíjpénztárak működőképessége az új körülmények között rendelkezésre álló költségfedezettel, figyelembe véve a szabályozás és a méretgazdaságosság szabta korlátokat is − emeli ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) idei első kockázati jelentésében. Mint leírják: a bevételek visszatartása és a működési célú levonás felső határának jogszabályi csökkentése a fennmaradó pénztárak gazdálkodását megnehezítette (a meglehetősen abszurdan alacsonyan megszabott költségelszámolási lehetőségről szóló jogszabály ellen a szektor biztonságos működéséért felelős szervezet egy szót sem ejtett). A PSZÁF szerint is több pénztár megszűnése és a maradó szereplők piaci részarányának átrendeződése várható. E kockázatot növeli a magánpénztárak veszteséges működése, mert a fennmaradó pénztárak működési tartalékainak szintje alacsony, így a működőképesség megőrzéséhez már rövid távon is a kiadások nagyarányú mérséklésére van szükség. A magán- és önkéntes pénztárat is üzemeltető pénzügyi csoportok esetében a magánpénztári rendszer költségfedezettségi problémái miatt a jelentés szerint a közvetett keresztfinanszírozás veszélye is megjelenhet.

Becslések szerint egyébként a 2012-ben a beérkező tagdíjakból levonható 0,9 százalékos működési költség fele éppen a kötelező, garanciaalapnak és felügyeletnek fizetendő díjakra megy majd el. A lapunknak korábban nyilatkozó pénztáraknál pedig a most mozgósítható tartalékok nagysága jelentősen eltér, a többségnél azonban kétségtelenül erősen fogytán van vagy már el is fogyott a korábbi években felhalmozott pénz. Kivételt jelenthet az OTP kasszája, amely piaci hírek szerint akkora tartalékokkal rendelkezik, hogy végül akár szinte egyeduralkodó lehet majd a piacon. Azt beszélik, hogy ez is szerepet játszhatott abban, hogy a  tagok megtartásával tulajdonképpen egyáltalán nem foglalkozó pénztár végül mégis folytatta tevékenységét.

Úgy tűnik, hogy a PSZÁF a pénztári formát magát sem igazán preferálja. Miközben ugyanis lényeges feladatnak tartják az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítási forma presztízsének és közkedveltségének erősítését, itt is csökkentenék az elszámolható költségek szintjét. Mint nyomatékosítják: célszerű lehet a szabályozás felülvizsgálata annak érdekében, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak az eddiginél alacsonyabb költségekkel hatékonyabb szolgáltatással szolgálják a kifejezetten nyugdíjcélú önkéntes vagyonfelhalmozás céljait. Meglepő módon a felügyelet úgy véli, hogy kedvező a magánpénztári reálhozamok önkéntes pénztári elhelyezéséhez kapcsolódó adókedvezmény, egyszerűen nem vesznek tehát tudomást arról, hogy mindössze néhány százalék választotta az önkéntes nyugdíjpénztári utalást. Valóban pozitívum viszont, hogy − mint rögzítik − a javuló 2009. és 2010. évi hozamteljesítmény miatt mérséklődött a megtakarítások idő előtti visszavonásának üteme.

HOZZÁSZÓLÁSOK