Nem elég, ha okos a város: élni is tudni kell benne

Hatodik alkalommal rendezte meg a Napi.hu a Smart City konferenciáját, ám első alkalommal került sor az eseményre online felületen. Az okos város koncepciók átértékeléséről, a koronavírus-járvány kínálta lehetőségekről és a települések rebootjának fontosságáról szóltak az esemény első előadói, majd az okosváros közlekedésfejlesztési nehézségei és a smart city jelenség szociológiai apektusai kerültek terítékre. A Smart City Forum 2020 társszervezője a Lounge Communication volt.
Szabó M. István, 2020. december 11. péntek, 17:25
Fotó: Getty Images

Az idei Smart City konferencia beköszönőjében Leszák Tamás a témakör kifogyhatatlanságának és folyamatos változásának, alakulásának példájaként felidézte, hogy az első alkalommal - egy nappal Donald Trump választási győzelmét követően mennyivel másként és másról, víziókról és egy út elejéről lehetett leginkább beszámolnia az előadóknak, míg most, az idei pandémiás helyzetből eredően már újragondolásról, konkrét részfeladatokról és a technológián túli tényezőkről is beszélniük kell-lehet.

Az online konferencia első előadója, Kolossa József, a Lechner Tudásközpont ügyvezető igazgatója arra vállalkozott, hogy Magyarországot elhelyezze az okos városok - okos megoldások világában, illetve hogy érzékeltesse, hogy az évek óta formálódó, alakuló trenden mit, hogyan módosított a járványhelyzet. Az előadás kiindulópontjának a miniszterelnökségi háttérintézmény vezetője felvázolta,  hogy a magyarországi településfejlesztésről történelmileg érdemes azt tudni, hogy gyakorlatilag mindig központosított rendszerben működött. A középkorban is, a II. világháború után is, és az európai uniós tagországként működőként is.

Az, hogy a települések központosított forrásmegosztásban élnek, ma azt is jelenti, hogy nem arra pályáznak, amire szükségük van, hanem akire lehet. Ez azért érdekes, mert a Covid-19 járvány személyesen szólítja meg az embereket, és a települési vezetőket, és megfogalmazódik az igény a "mit kellene tenni - mire kellene költeni" iránt, ami a hagyományos, központosított településfejlesztési rendszerben feszültségforrás lehet - magyarázta a Lechner Tudásközpont ügyvezető igazgatója.

Napi.hu

Az okos városra nincs ma egyértelmű definíció, de a településfejlesztést csupán a technológia fejlesztések irányából Kolossa József szerint nem érdemes és nem is célszerű értelmezni. Habár a Smart City fogalmát eredetileg piaci szereplők alkották meg, de ma már az okos városnak mintegy 200 élő definíciója használatos. A települések fejlesztésével, fejleszthetőségével kapcsolatban ez azért fontos információ, mert mindez már a napi feladatokkal is összemosódik. Ráadásul: az okoslámpa, okos közlekedés, okospad bár mind-mind ismert fogalmak, de az okos városnak ezek csak akkor a részei, ha az valóban a települési közösségről, a város fejlődéséről is szól, nem csak a technológiai megoldás meglétéről.

Kolossa József, a Lechner Tudásközpont ügyvezető igazgatója

A központ vezetője szerint a kérdés tárgyalásában fontos tétel, hogy a magyar jogrendben definiált (314/2012 Kormányrendelet - 5. paragrafus), mit tekint az állam okos városnak. Ennek egyik kulcspontja, hogy a magyar településfejlesztés integrált egészben gondolkodik. "Vannak olyan kistelepülések, ahol jelenleg is tartanak képviselőtestületi üléseket, folyamatos az oktatás, mindenféle digitalizálás nélkül - "okosan". Ahol lehetőség van a digitális technika bevezetésére, az sok pluszt tud hozni, de ne önmagában ettől lesz okos a település, hanem attól, hogy jobban gondoskodnak egymásról - mondta Kolossa József. Hozzátette: a korszerű, innovatív technológiák felhasználását a települési vezetésnek a lakosság bevonásával végzett feladatmegoldását, gazdasági hatékonyság minőségét, életminőség javítását segíthetik - "és azt, hogy ez a közösen végzett munka mennyire fontos, arra éppen a pandémia mutatott rá".

A pandémiás helyzetből adódó közösségi lét változása (távolságtartás, kijárási korlátozás stb.) leginkább az emberi kapcsolattartások befagyását idézték elő. Ez a heylzet egy település számára bénítóan hathat, lehet kritikus csapás, mert a települések saját fejlődése szempontjából is befolyásolják az életet - fogalmazott a Tudásközpont vezetője. Szerinte ez a települési lét újradefiniálását eredményezhetik, de ehhez idő kell. Ezt az időt azonban érdemes jól kihasználni, hiszen a Lechnner Tudásközpont a lehetséges megoldásokat gyűjt és kutatja; az okosváros szolgáltatások vizsgálata és kutatása, a döntés-előkészítés a fő feladata. E munkáknak az egyik, folyamatosan gyarapodó, publikusan hozzáférhető eredménye az intézet honlapjáról elérhető okosváros példatár. Ez a gyűjtemény olyan eseteket és megoldásokat gyűjt-gyűjtött össze önkormányzati szakembereknek, amiből ötleteket meríthetnek saját települési kihívásaik, problémáik számára, és így a jelenleginél jobb megoldásokat tudnak kitalálni.

A magyar településfejlesztés leterheltségére a megoldásnak helyben kell megszületnie, véli Kolossa József, ezért is van most az ideje annak a településvezetők számára, hogy ha a helyzet újrastruktúrálására van szükség, akkor most kell megszólítani a települése lakóit, merre haladjon az adott település. Bármennyire is a kényszer idézte elő ezt a helyzetet, érdemes azon is elgondolkodni, hogy a település a maga működése, működtetése szempontjából hogyan húzhat hasznot a jelenlegi helyzetből - mondta. hozzátéve, hogy nagyon ritkán adódik meg egy település életében ez a fajta lehetőség, mert ha a pandémia sok tekintetben korlátozással is jár, most tényleg meg lehet vitatni olyan kérdéseket, amelyekre a normális hétköznapokban "nincs idő" vagy "túl nagy felfordulással járna". Mint például, hogy jó méretű-e a piac, szükség van-e valamilyen segítő-támogató rendszert építeni, illetve olyan társadalmi, szociális és gazdasági megfontolást, kényszert lereagálni, korábbi megoldásokat újragondolni, amik most nem elég jól működnek.

A kulcs a változásra való hajlandóság

a konferencia második előadása arra kereste a válaszokat, hogy a járvány hogyan írta át az okosváros-koncepciókat. Lánszki Regő, az Urban PM Kft. ügyvezetője bevezetésében elmondta, hogy miközben a világszintű urbanizáció, a városok növekedése megállíthatatlannak tűnik, városok számtalan kihívással találkoznak, a problémáknak sok aspektusa van, de ezek egy ponton már komoly városfejlesztési töréspontot tudnak előidézni.

A népességnövekedésnek rengeteg kihatása van (forgalomnövekedés, lakhatási igények, de levegő-, vízminőség problémák, hősziget problematika, gazdasági szükségeltek, illetve számtalan oktatási, egészségügyi és szociális kérdés), amire eddig az okosváros adta lehetőségek inkább távlatilag, elméletben mutattak megoldást. Ugyanakkor az már kimutatható, hogy milyen előnyökkel jár a városok működtetésére az innováció, az informatikai és digitalizációs megoldások. A városban, mint egy burokban, a feladatok keretrendszerekben fogalmazódnak meg. Az okosváros pedig a jelenlegi helyzetben egy olyan folyamatot jelöl, ami élhetőbbé és ellenállóbbá, életképesebbé teszi a várost - magyarázta Lánszki Regő.

Kidolgozott módszertan alapján vizsgálják meg az adott várost - és azt is, hogyan tudnának előre lépni, és miként lehet ezt lemodellezni. Az ügyvezető szerint:

  • felmérik, mik a város problémái, veszélyei és milyen potenciálokkal rendelkezik,
  • célrendszert dolgoznak ki (közép-, és hosszútávú jövőképet, illetve stratégiai célokat),
  • az egyenlet másik oldalán elkészítenek egy megújuló termékpalettát (eszközöket és terméklistát)
  • és végül e két aspektust összekötik.

Ez egy oda-vissza ható folyamat, és ez alapján készül a megoldhatósági vizsgálat - mondta Lánszki Regő, hozzátéve, hogy gyors-, középtávú célokat, stratégiai pontokat keresnek. Amilyenek a gazdaságilag megtérülő beruházások is - melyek jelenleg az energetikai hálózatok, energiafelhasználás, hatékonyságnövelés témakörökben szinte minden településnél megtalálhatók. Az egyik ügyfelük, Kaposvár például már több mint 10 éve elindult ezen az úton, és jelenleg az a város célja, hogy 2050-re önellátóvá váljon energiafelhasználási szempontból.

Lánszki Regő, az Urban PM Kft. ügyvezetője

A társadalmilag megtérülő beruházások már kicsit nehezebb projekteket takarnak - ide sorolhatók például a közbiztonsági, illetve az egészségügyi fejlesztések. Ezeknél az Urban PM szakemberei azt vizsgálják meg, hogy a megfogalmazott cél mennyibe kerül, vannak-e ilyen fejlesztésekre pályázatok, milyen hitelkonstrukciók jöhetnek szóba, és van-e a lakossági bevonásra lehetőség. Ennek aztán az a következménye, hogy az implementációt el kell végezni, majd az egész folyamatot érdemes felülvizsgálni és újraindítani. Mit jelent ez a mostani helyzetben? A városokat érő kihívások közé bekerült a folyamatos maszkhasználat betartatása, a hogyan a távolságtartási kényszer érvényesítése, az idősávok és online szolgáltatások teljeskörű újraértelmezése is.

Ezek kezelésére folyamatos helyzetelemzés kell, és olyan jövőkép, ami beépíti az új megoldásokat, és kezeli az új kihívásokat is - magyarázta az ügyvezető. Úgy véli, hogy a tervezhetőségi kitettség, a bizonytalanság, és társadalmilag is kiszámíthatatlan jövőkép jelentős kihatással vannak a városi működésre. A kulcs a változásra való hajlandóságban és képességben található, a reziliencia szerepe felértékelődött, mert a a városok működéki töréspontjai (városi levegőszennyezettség, közlekedési terhelés, közbiztonság stb.) felgyorsulva érkeztek meg a mindennapokba.

Magyarországon a városhoz kötődés jelentősen változott. Az urbanizáció, nagyvárosok és  kisvárosok vonzóereje a Dunántúlon megnőtt, főként a fővárosé viszont csökkent. A "digitális nomád" életmód, a nyugat-európai, ún. zoom városok megjelenésére azonban még várni kell, de az jó előjel, hogy a nagy sebességű internetes elérés ma már a legtöbb településen nem jelent leküzdhetetlen problémát. A városokban megváltozott a tér haszánlata és funkciója - leginkább a közterületek változtak:  Brüsszelben autómentes belváros a cél, ezért kiemelten kezelik a kerékpáros közlekedés támogatását; sok nagyvárosban a gócpontok szétszórása és a hihetetlen módon felerősödött zöld felület - igény szerint alakítják át a köztereket. De a lakhatási körülmények zöldítése is hasonló intenzitással zajlik. De ugyanez a történet a közlekedésben is: a londoni dugódíj tipusú külső beavatkozásokat gyakran már a munkavégzéshez kapcsolt forgalmi görbék tudatos ellaposítási megoldásai is kiegészítik. Lánszki Regő tapasztalata az, hogy mindezekhez alaposan hozzájárul, hogy ma már valós idejű mérési adatokkal tudnak dolgozni a rendszerek.

Ezek mind-mind még elég friss válaszok a kihívásokra, de jók az esélyek arra, hogy megfelelő választ adnak a helyzetek kezelhetőségére - mondta az Urban PM ügyvezetője. Hasonló túlterheltség, töréspont-közeli heylzet alakult ki a koronavírus-járvány hatására az egészségügyben is, ahol a telemedicina felértékelődése folyamatossá vált. Barcelonában már kidolgozták az idős emberek folyamatos egészségügyi kontrolljára képes rendszert - ami az online felhasználási területeket segítő platformok nélkül nem volna lehetséges.

Az előadásának a konklúziója Lánszki Regő szerint az, hogy az okos város koncepciókban megfogalmazott kihívások a válság hatására felgyorsultak és közelebb kerültek, így a változásra való képesség felértékelődik, a különböző stratégiák fontossága és precíziós tervezésének szüksége pedig megnőtt.

Lecsökkent az "okosítási" idő

Zsivola Gabriella, a Tungsram Smart Solutions üzletágának értékesítési vezetője bár egyet értett a korábbi előadókkal abban, hogy az okos város kérdéskört nem csak az informatikai fejlesztések oldaláról kell és érdemes vizsgálni, de úgy gondolja hogy a technológia szerepét mégis fontos hangsúlyozni. Nagyon fontos, hogy gyorsan lehessen reagálni a kihívásokra reagálni, hogy érteni lehessen a problémát és arra gyorsan kereshetővé tegyük a megoldást -fogalmazott a szakember.

Az adatalapú döntéshozatal lényege a minél több adat, mely a minél alaposabb döntést teszi lehetővé - mondta, hozzátéve: mindezt most annak érdekében is, hogy megfelelően lehessen kezelni a járványhelyzetet. Tapasztalataik szerint nem mindig könnyű meggyőzni egy városvezetést arról, hogy mennyivel hatékonyabban tudna döntést hozni, ha adatokat gyűjtene a város és  azokat ki is tudná értékelni. Ez szólhat a forgalommenedzselésről, arról, hogy adott területen a lakók viselik vagy nem viselik, és hogy jól viselik-e a maszkot, hogyan terjed a vírus, kik hogyan és merre közlekednek.

Technológiai oldalról eddig is fontos volt, hogy megoldják az eszközök, járművek vagy akár emberek követhetőségét, de míg korábban úgy tűnt, hogy a digitalizálásra és az automatizálás megjelenése a városi működésében van még idő, ez az "okosítási idő" a pandémia helyzet beköszöntével lecsökkent, a fontossága pedig megnőtt. Most már az tűnik kifizetődőnek - mondta Zsivola Gabriella, hogy a hatásmechanizmus-vizsgálatot hamarabb kell megtenni, és gyorsabban kell új szabályokat hozni, mint eddig a városok gondolták.

Zsivola Gabriella, a Tungsram Smart Solutions üzletágának értékesítési vezetője

Azonban az fontos, hogy a vírushelyzetben milyen adatokat mérnek. Több esetben az okos városok fejlesztésénél meghatároztak egy feljesztési irányt, azt ,hogy a forrást mire allokálják, de ez nem mindig a leghatékonyabb megoldás a települések számára. Le kell tisztulnia, hogy mik azok a valóban pozitív irányok, melyek segítik a városok fejlődését.

A mostani járvány helyzet ellenőrzésében nagyon fontos szerepe van a technológiának, mivel az emberi erőforrás nem biztos hogy elegendő például annak a helyzetnek a kezelésére, hogy ki, hogyan viseli a maszkot közterületen. erről a technológia segítségével pontos jelentés kapható, és ez alapján meg lehet tenni a szükséges intézkedést. Hasonló a helyzet akkor, ha egy épületben lévő emberek közti távolság szabályszerű fenntartása a cél, de erre való a mai városüzemeltetés számára már megkerülhetetlen automatizáció is, ami az érintésmentes eszközök (gesztusra nyíló-záródó ajtó, hanggal indítható berendezés stb.) működését éppúgy kezelni képes, mint ha a meghatározott területen a megengedettnél nagyobb létszám miatt be kell indítani valamilyen figyelmeztető-riasztási protokollt.

Technológiai alapú segítséget jelent a geolokáció - vagyis a vírus terjedésének figyelése, a kontaktkutatás, és az ezekből az adatokból levonható következtetések (kik vannak veszélyeztetett helyzetben, milyen területeket kell gyorsan lezárni, hogy kell ezt megtervezni stb.), de a döntéshozatal (pl. mindezeknek milyen hatásai lehetnek a forgalomra, az adott városrészre - életviteli szempontból stb.) is. Ugyanígy jelenidejű feladat lett a megfelelő fertőtlenítési lánc menedzsment felépítése és működtetése. Ezen is dolgozunk a Tungsramnál, hogy egy épületben hogyan lehet az elejétől a végéig folyamattal az aktuális járványügyi intézkedéseket betartani és ellenőrizni - mondta Zsivola Gabriella.

Ennek csak egy technológiai tétele érinti a Tungsram eredeti "szakmáját", a világítástechnikát, de mint az üzletági vezető elmondta: a fertőtlenítésben ma is alkalmazott UVC fényt már régóta kutatják és elemzik a cég laborjában, és eszközt is építettek a 99,9 százalékos hatékonyságú fertőtlenítéshez. Az UV-box tárgyak tökéletes baktérium és csíramentesítésére képes 5 perc alatt - ami éppen az okos megoldásokkal úgy kerül közvetlen kapcsolatba, hogy ezen az eszközök (mobiltelefonok, tabletek stb.)  megfelelő tisztasága kulcsfontosságú a vírus terjedésének megfékezéséhez.

Élhetőbb legyen, ha már okos

A következő előadást a Budapesti Műszaki Egyetem docense, Simon Vilmos tartotta. A BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékének vezető-helyettese, és az itt működő Medianets labor vezetője az okos közlekedésnek arról az aspektusáról beszélt, hogy vajon élhetőbbé válnak-e a "felokosított" városok. Az elmúlt 5-7 évben a tanszék rengeteget foglakozott okos fejlesztésekkel, de "egyes fejlesztéseknél, nem voltam biztos abban, hogy a városlakóknak attól végül jobb lett, és hogy jobban érzik magukat tőle" - fogalmazott Simon Vilmos. Az szerinte már nemigen tekintető okos város projektnek, ha a főtéren ingyen van a wifi.... Úgy látja, hogy mérnökként az is feladata, hogy az előidézendő változásokat az életminőség ugrás szempontjából is figyelembe vegyék. Sőt: szerinte az okos város kifejezés is elhasználódott, és a buzzword-ség elkerülése érdekében terminológiai megújításra is szükség lenne.

A IoT (a dolgok internete) beszivárog a mindennapi életünkbe, az ipar 4.0 már kisebb város méretű gyárakat szenzorozott fel, mert minden az adatokról, a minél több adatról szól, melynek hiánya ma már súlyos költségeket jelenthet, és a vezérlésben, a beavatkozásban is fontos szerepe van. Hasonló jelenség látszik a távgyógyításban, az okos otthonokban, az élet minden területén, mivel ma már 50 milliárd eszköz kommunikál, és az IoT görbéje 2008 óta exponenciálisan emelkedő.

Dr. Simon Vilmos, a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékének docense

Mindez a megapoliszok közlekedésében is megjelent, Isztambul vagy Bogota lakói már napi 4-5 órás dugókban élnek, ami egészségtelen, és hosszú távon éveket elvesz az életükből. A megoldás a technológiai és adattermelő potenciálok ellenére sem egyszerű, mivel a városok közlekedése végtelenül komplex és bonyolult rendszerek. A intelligens közlekedési rendszerek Simon Vilmos elmondása alapján "tudják" hol vannak megállók, hol járnak a buszok, hol vannak aktuálisan az útvonalakat közvetlenül és közvetve érintő rendezvények, hol-mennyi autó-, milyen sebességgel mozog, és így tovább - nagyon sok adatot kell begyűjtenie, de azt értelmezni is tudnia kell. Nagyon sok projekt azon bukott meg - magyarázta a docens, hogy a tömegesen kihelyezett érzékelők mögé a rendszerbe nem kerültek elemző-értelmező megoldások. Márpedig kevés a jó adatbányász, és a mesterséges intelligencia alapú megoldásokat (melynek lényege, hogy a rendszer megtanulja a mintákat, melyek alapján készülnek az előrejelzések, a predikciók) sem tudja mindenki élesben is használni.

Két ilyen rendszerről tudott beszámolni a BME docense. Az Alibaba ITS (Intelligent Transportation Systems) rendszeréről, a CityBrain-ről mely már több mint 20 nagyváros közlekedési rendszerét felügyeli, és a saját fejlesztésű City AI-ről. Sok minden nem ismert a kínai  rendszerről, de Simon Vilmos szerint az, ha a mentők 7-8 perccel korábban kiérhetnek egy esethez, ha a közlekedők egy-egy útviszonylatban 5 perccel hamarabb célba érnek, az nem csak kisebb a környezetszennyezést és kevesebb elveszett időt, de igen komoly méretű és komplexitású rendszert is jelent. A kínai ITS-hez képest a a magyar City AI még más súlycsoport; de  az első magyar fejlesztésű, mesterséges intelligenciára támaszkodó közlekedésmenedzselő rendszer, nagy reményekre jogosít.

A City AI fejlesztése 2019-ben kezdődött, és az egyetemi labor 4 év alatt szeretné a kutatásokat és a befektetett munkát piacképes termékké formálni. Azt, hogy nem a fióknak kutatnak, Simon Vilmos szerint az is jelzi, hogy Pécsett már folyamatban van az első pilot program (valószínűleg az első demók is itt lesznek majd). De más hazai városokkal is kapcsolatba léptek már, és a pandémia helyzet ellenére európai nagyvárosokkal, illetve Európán kívüli városokkal is tárgyalások kezdődtek. Mindez azt is mutatja, hogy ennek a terméknek van piaca, és a magyar kutatóknak is "van mit keresniük".

Az egyetemi docens abban azonban nem hisz, hogy a városi közlekedés irányítását teljes egészében mesterséges intelligenciára (MI) lehetne bízni.  "Az MI rengeteg számolást, számítás végez, de az a konklúzióm, hogy a diszpécser központban ott kell legyenek a tapasztalt operátorok, azok az emberek, akik a döntést a gép által felkínált lehetséges megoldások közül meghozza"- magyarázta a kutató. Hozzátéve, hogy így gondolják a városok is.

Példák: pro és kontra

Tosics Iván, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója szociológusként tartott egy igen színes, példa és adatgazdag kiselőadást "Városok a vírus után" címmel. A  szakember szerint fontos, hogy a sokkszerű koronavírus járvány krízise mellett a városoknak a többi krízist - például a lakhatási, a közlekedési és az egészségügyi krízist - is figyelembe kell vennie, mert nem ezek nem egymástól élesen elkülöníthető környezeti externáliák, ráadásul mindezek eredője és következménye a globális recesszió lesz.

Madridban új digitális térkép segíti az adott lokációban a környék eladóit és vevőit az egymásra találásban, Izrael egyik városában pedig virtuális valutát vezettek be bizonyos közösségi munkák elszámolására.  A távmunka krízisalapból való támogatása is ide sorolható abból az aspektusból, hogy különböző feltételek mellett életben tartja a vállalkozásokat. Ezt több országban is hasonló módon oldották meg az önkormányzatok - sajnos a magyar önkormányzatoknak nincs pénze krízisalapra - közölte Tosics Iván. Ausztriában, ahol kiszámolták, hogy a pandémia a gazdaságban a bevételi oldalon az önkormányzatoknak 10-12 százalékos kiesést, kiadási oldalon pedig ugyanilyen nagyságrendű többletköltést idézett elő, a kormányt arra a döntésre vitte, hogy az osztrák állam 1 milliárd eurót utalt át mindezek kompenzálására. Magyarországon viszont az állam éppen fordított megoldásokat szorgalmazott, amikor a nehéz helyzetre hivatkozva jelentős összegeket vagy bevételi lehetőségeket vont el az önkormányzatoktól.

Tosics Iván, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója
Napi.hu

Európa-szerte átalakult a viszony a távmunkával kapcsolatosan, de a szociológus szerint az is kiderült, új szakadék keletkezett a távmunkások és a nem távmunkásítható dolgozók között, a termelékenység fenntarthatósága érdekében a távmunka mértéke is heti 2 nap körül beállva lehetne normalizálható. Ráadásul a távmunka feszültséget teremt a munkaerőpiacon (például azért, mert a munkáltatók a jellemzően távolabb lakó távmunkásoknak kevesebb lakhatási vagy más támogatást adnának, miközben a munkavállalók pedig távmunkásként jobban tartanak a kiszervezhetőségtől), és mivel kevesebb irodára lesz szükség, mindez még a városközpontokra - és így a városképre is drámai hatással lehet.

Tosics Iván felhívta a figyelmet arra is, hogy a Smart City értelemzési tartománya újra megváltozott; az első generáció az IT-megoldások bűvöletére épült, a következő az emberközpontú megoldásokra, ám jelenleg a kutató szerint a Smart City III. generációja arra fókuszál, hogy a városok a sajátos igényekhez alkalmazkodó megoldásokat keresik - illetve: kell, hogy keressék. Az eddigi megoldásokat mérlegre téve a szociológus három példát mutatott be. A svédországi Hammbary - a Stockholm külvárosában eredetileg szociális problémákra is megoldást kereső új építésű városrész, mint a  "burzsoá környezetvédelem" példája vonult be a smart city történelmébe.

Az osztrák Aspern Seestadt mint Európa legnagyobb és leginnovatívabb energetikai kutatási projektje, afféle élő labor épül és működik, míg a Moszkvában zaljó, a gyenge minőségű, de túl drágává vált ingatlanokon álló Hruscsovka eltüntetése és "átépítése" egyik oldalról hiába szolgálja a városi fejlődést, ha amiatt mégis inkább elrettentő példa, hogy erre hivatkozással egyáltalán nem veszik figyelembe az eredetileg ott lakók jogait. Tosics Iván úgy látja, hogy e téren is igazolódik az a tézis, hogy:  a kis projektek idővel óriás változásokat idézhetnek elő, miközben az óriási projektek sosem hozzák meg a remélt, lényegi változásokat.

HOZZÁSZÓLÁSOK