Ultimátumot kapott a sárga csekk

Egyre inkább a mindennapok része az elektronikus bankolás a lakossági ügyfelek körében. A K&H e-bankjába közel 11 százalékkal többen léptek be március 16. és április 15. között az egy hónappal korábbi időszakhoz képest. Az e-bankon keresztül 36 ezer, a mobilbank segítségével több mint 50 ezer "csekket" fizettek be, ez 97, illetve 96 százalékos növekedést jelent. A K&H szerint az elektronikus fizetések térnyerése várhatóan a járvány lecsengése után is fokozódni fog, ez pedig a készpénzhasználat és a készpénzállomány csökkenését eredményezheti.
Domokos Erika, 2020. május 10. vasárnap, 15:49
Fotó: Getty Images

A bank lakossági ügyfelei az idén március 16. és április 15. között 1,4 millió alkalommal léptek be az e-banki felületre, ami az egy hónappal korábbi időszakhoz képest közel 11 százalékos növekedést jelent. A mobilbankos alkalmazás pedig 3,8 millió K&H-s belépőt könyvelhetett el, ez 1,5 százalékkal haladja meg az előző havi számokat - írta közleményében a pénzintézet.

A belépések mellett az elektronikus utalásoknál is komoly bővülést tapasztaltak: a mobilbankból küldött átutalások száma március közepéig 31 százalékkal nőtt - napi átlagban - több mint 19 ezerre.

A K&H szakértői az elmúlt időszakban láttak némi átrendeződést az e-bank és mobilbank használat között: az adatokból látható, hogy a mobilbanki szolgáltatásoknál nagyobb a növekedés. Ez összefüggésben van azzal, hogy egyre több nem csak banki szolgáltatás érhető el az okostelefonon, amelyek átveszik részben a számítógépek, notebookok szerepét. A K&H e-bankon keresztül például a kártyalimitek beállítása idén március 16-a és április 15-e között csökkent az egy hónappal korábbi időszakhoz képest, a mobilbankon keresztül történő beállítások viszont 7,7 százalékkal növekedtek.

Sárga csekkes befizetés helyett online fizetés

A koronavírus-járvány hatása, hogy a korlátozások miatt még többen választották az elektronikus megoldásokat a hagyományos ügyintézés helyett, különösen jól látszik a csekkbefizetések alakulásából. A bank ügyfelei március 16. és április 15. között közel 36 ezerszer fizettek be csekket a K&H e-bankjukon keresztül. A mobilbankon pedig több mint 50 ezer csekkbefizetés történt. Előbbi 97 százalékos növekedést jelent az egy hónappal korábbi időszakhoz képest, a mobilbankos fizetéseknél pedig 96 százalékos emelkedés történt. Tehát egy hónap leforgása alatt közel dupla annyian fordultak az online eszközökhöz. A csekkbefizetések mellett a kártyafeltöltési, azaz top-up műveleteknél is jelentős a növekedés: az e-bankon keresztül 27 százalékkal többen tettek pénzt a kártyájukra mint egy hónappal azelőtt.

A kiugró bővülés miatt várhatóan a jövőben is többen bankolnak online, hiszen ezek a megoldások kényelmesek, gyorsak és biztonságosak. A csekkfizetés esetében ez nemzetgazdasági szintén is örömteli lenne, mert Magyarországon a készpénzállomány a jegybank adatai szerint bőven meghaladja a 6000 milliárd forintot, GDP-arányosan pedig több mint 10 százalékos. A készpénzhasználatnak jelentősek a logisztikai, gyártási költségei, ehhez képest az elektronikus fizetési megoldások olcsóbbak - hívják fel a figyelmet a közleményben.

"A K&H mindig is kiemelten kezelte az elektronikus fizetési megoldások fejlesztését, a digitalizációt annak érdekében, hogy a mindennapi bankolás kényelmesebb, egyszerűbb legyen minden érintett számára. Ennek köszönhetően számos digitális megoldás áll az ügyfelek rendelkezésére, és az látjuk, hogy ebben a rendkívüli helyzetben ezeket egyre többen igénybe is veszik. Örülünk neki, hogy egyre többen nyitottak a virtuális megoldások iránt, a vírus miatti megnövekedett forgalmat és ügyfélszámot pedig fennakadás nélkül kezeljük" - mondta Árva András, a K&H lakossági ügyfelek szegmens marketing főosztályvezetője.

A K&H egy hónapos kampányt hirdetett, ezzel is ösztönözve a digitális banki termékek használatát a járvány idején. A 2020. május 1. és 31. között futó adományozási program keretében a lakossági és kkv ügyfelek minden online bankkártyás fizetése és átutalása után 10 forintot adományoz a bank a járványkórházak számára. A végén összegyűlt összeget, mintegy 50 millió forintot, a kórházak koronavírus elleni küzdelméhez szükséges eszközök, berendezések beszerzésére és fenntartására, illetve a munka során felmerülő költségekre fordíthatják. A járvány miatt megnövekedett terhekkel küzdő kórházak támogatását a K&H alapítványai biztosítják.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

efi99, 2020.05.12 22:49

@gtri:
Kisfiam, mi a franc köze van a banki zárlati díjnak ahhoz, hogy a Vízműtől a Posta kihozza a csekket, amit én a Postán befizetek ? Hát csak ennyit értesz hozzá ?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

efi99, 2020.05.12 22:48

@gtri:
Én még nem láttam olyan csekket, amin emelt összeg lett volna. Szerintem te sem. A 2 millió nyugdíjas tömött sorokban menne reklamálni a szolgáltatókhoz, ha neki az ismert napilap előfizetési díjánál, vagy gázszámlájánál 200 Ft-tal magasabb számla jönne. Egyébként sem tudhatja a szolgáltató előre, hogy nem fogom-e én azt átutalni elektronikusan és akkor a Postának mindjárt csak tizedannyi macera volt vele, milyen alapon szedne ő be továbbra is 200Ft-ot ezért, a szolgáltató meg pláne tőlem? Én magam is fizettem sárga csekken, amíg nem élt a csop.beszedésem váltáskor, meg amikor az az idióta kukaholding (NHKV) 1 évig bénázott és csak papírfecnit küldözgetett, mindig CSAK a havidíj volt rajta.
Szóval gondolkodj még kicsit a válaszon.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

terabit, 2020.05.12 17:52

@gtri: jól van látom folytatod a hülye okoskodik szisztémát :D :D :D

Erősen meglepődnék, ha az MNB OS és HW kérdésekbe beleszólna. :D :D
Ahogy azon is ha ezen rendszerek többségén valamelyik Windows verzió futna, ugyanis nem, bár te nyilván másról még nem hallottál. Meg vélhetően az Oraclen kívül sem hallottál más adatbázis motorról (bár szerintem fingos sincs mi az az Oracle) :D :D Ha már kerestél a virtualizációra, meg clusterekre, akkor javaslom olvasd is el a találatokat, mert egyre mélyebbre süllyedsz a hülység mocsarában :D :D :D

Na nézzük a hülyeség újabb felvonását, hátha egyszer addig rizsázol meg terelsz míg véletlenül vissza nem tévedsz a csekk vonalra, ahonnan elmenekültél :D
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Sancho12, 2020.05.12 15:39

@gtri: Csak egy észrevétel a GIRO rendszer már az MNB tulajdona pár éve.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

gtri, 2020.05.12 15:14

A tudás és a képességek hiányát káromkodással pótolja. Gyerekes a viselkedése IT mérnök úr.

Szeretnék egy kicsit világosságot gyújtani a fejében szakmai vonalon:
1.
Ezt állította:
"Az hogy szerinted mi hányszor nullára lett írva, nem igazán mérvadó"

Nos, a pénzügyi szervezeteknek Magyarországon van egy olyan felügyeleti szerve amit úgy hívnak, hogy MNB.
Az MNB 2-3 évente auditot végez az adott pénzügyi szervezetnél. Ennek része az IT audit.
Nem támogatott operációs rendszer nem futhat a gépeken. Új verzióra kell cserélni.
Az operációs rendszer gyártóknak van egy olyan valamilyük, amit úgy hívnak, hogy Harware Compatibility List (HCL). Aki nem az azon szereplő hardverre telepíti az új oprendszert az magára vessen, de támogatás kérésénél problémái lesznek.
Elég ritka eset, hogy mondjuk a 2009-ben telepített windows 2008 server olyan hardveren fut ami szerepel pl. a windows 2016 HCL-jén. :)
A jogi kényszer, hogy megfeleljenek az auditon arra kényszeríti a bankokat, hogy a hardvert is pár évente lecseréljék.

Az MNB véleménye talán mérvadó, tisztelt IT mérnök úr. :) A technikai kötöttségek miatt pedig következmények vannak pl. egy OS cserénél.

A bankok belső szabályzatai is rögzítik, hogy bizony cserélni kell a az operációs rendszereket és hardert is még azok lejárta előtt. Az amortizációs idők is úgy vannak megállapítva, hogy összehangban legyenek ezzel a kívánalommal.

Komoly rendszerekről beszélünk, nem játékszerekről. A komoly rendszerek viszont komoly pénzekbe kerülnek. Az elektronikus adatfeldolgozó komoly rendszerek nem olcsók. :)

2.
Ezt állította:
"Az Oracles rizsád is totál felesleges hogy hány procin fut"

Javaslom a keresést a Google-el. A kulcsszó a "cluster" és a "virtualization". Meg persze az "Oracle".

Nem árulom el a megfejtést, mert némi szellemi teljesítményre akarom ösztökélni. Viszont azt elárulom, hogy adott esetben több százezer vagy millió euró függhet tőle, hogy az az Oracle "hol futhat".

Vagyis igen költséges lehet a dolog. A komoly rendszerek komoly pénzekbe kerülnek, minden részletre figyelni kell mert egy apró tervezési hiányosság még drágábbá teheti őket. A komoly rendszerek nem olcsók. :)

Nem tudom hol dolgozik, de hogy komoly rendszernek a közelébe nem került az biztos. És ezzel a hozzáállással nem is fog IT mérnök úr.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html