Fellázadt a nép Európa utolsó diktátora ellen, Ciprusig elért a bejrúti robbanás ereje - eseménydús volt 2020 augusztusa

Bejrútot hatalmas robbanás rázta meg, ami aztán csak elmélyítette a kormányválságot Libanonban. Donald Trump hadat üzent a tinik kedvenc közösségi oldalának, közben pedig eldőlt, hogy ki lesz az ellenfele a novemberi elnökválasztáson. Fehéroroszországban megtartották az elnökválasztást, ahol Európa utolsó diktátora olyan kihívót kapott, hogy a szavazást el is veszítette, de azt hazudott be, amit akart. Tüntetések indultak, és a rezsim elítélésével nem késlekedett senki Budapest kivételével. A koronavírus pedig fertőzési hullámot indított a magyar kormányban egy balatonfelvidéki vigadalmon. Izgalmas volt 2020 augusztusa.
Szabó Dániel, 2020. december 27. vasárnap, 12:24
Fotó: Napi.hu

Augusztus 1-én az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi háborújában elindult talán a legkülönösebb harc: a tinédzserek millióit megszólító TikTok nevű közösségi médiás platform betiltásával kezdett fenyegetőzni Donald Trump elnök. A TikTok a kínai ByteDance vállalatcsoport tulajdonában volt, világszerte csaknem egymilliárd felhasználója van most is. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pedig azzal indokolta Trump támadását, hogy a platformon keresztül személyes információk garmadája kerül a kínai kommunista párt kezébe.

Az eredeti tulajdonos a hírre közölte, kész csökkenteni a tulajdonrészét a szolgáltatásban, ha nem záródik be előtte az egyik legfontosabb piaca, az Egyesült Államok. Trump pár nap múlva fontosnak nevezte, hogy a ByteDance helyett a TikTok "biztonságos" amerikai vállalat birtokába kerüljön, a hírre pedig meg is jelentek a kérők: az Oracle, a Microsoft és a Wallmart is szívesen hozzájutott volna a platformhoz.

Aztán hosszú pereskedés indult Trump lépése miatt, ami még decemberre is elnyúlt, de azt sikerült megakadályozni a tárgyalások idejére, hogy kikerüljön a program az iphone-os Appstore-ból és az androidos Google Play Áruházból.

Amíg a tőzsdéken a kínai közösségi médiás szolgáltatás sorsát figyelték, a nyugati parton amiatt aggódtak, hogy egyre kiterjedtebbé váltak a kaliforniai erdőtüzek. Augusztus 18-ra már közel 30 különböző bozót- és erdőtűz terjedését próbálták megállítani államszerte, így a kormányzó szükségállapotot hirdetett, sok települést evakuáltak is. Szeptember elejére viszont sikerült megakadályozni a további pusztítást.

Úgy nézett ki, mint egy atomrobbanás

Augusztus 4-én hatalmas robbanás rázta meg Libanon fővárosának kikötőjét a délutáni órákban. Az első hírek legalább tíz halottról és több száz sérültről szóltak, de már a nap végére 27 áldozatot azonosítottak és a sérültek száma elérte az ezres nagyságrendet a Kelet Párizsaként emlegetett Bejrútban. A nagyerejű robbanást 10 kilométerrel messzebb is betörte az épületek ablakait, sokakra rászakadt az álmennyezet. A város fölött vörös füstfelhő lebegett.

Elsőre nem lehetett tudni, hogy terror- vagy akár katonai támadás történt-e Bejrútban, de a hatóságok hamar jelezték, hogy először egy tűzijátékraktár kapott lángra, ott történtek is kisebb robbanások, majd azok gyújtották be a szomszédos műtrágyaraktárat, ahol ammónium-nitrátot tároltak. Végül ez lett az epicentruma a 1,1 kilotonna erejű detonációnak, amit még a több mint 200 kilométerre lévő Cipruson is hallani lehetett.

A napokig tartót mentési feladatok alatt több mint 70 áldozatot találtak, akik a lökéshullám, az összedőlő házak miatt haltak meg. További 4000 ember sérült meg, az okozott kárt 15 milliárd dollárra becsülték. Mivel a hatóságok és a kormány elszámoltatást ígértek, a felelősöket pedig lassan találták meg, az ország pedig már márciusban csődbe ment, izzott a levegő a politikai és társadalmi feszültségektől is, az egész folyamat lázadáshoz hasonló tömegtüntetésekhez, majd a kormány gyors bukásához vezetett: augusztus 10-én be is jelentették a kabinet lemondását.

Eldőlt, hogy Joe Biden száll harcba Trumppal

Ha már 2020-ban a koronavírus kizökkentette a világot, nem szokványosan zajlott az amerikai Demokrata Párt kampánya sem: az már eldőlt, hogy Joe Biden egykori alelnök lesz Trump kihívója a novemberi választáson, de nehéz volt úgy felépíteni a politikai programhirdetést és a népszerűsítést, hogy az egész világon nem volt olyan félrekezelt és súlyos a járványhelyzet, mint az Egyesült Államokban. Emiatt végül élő események nélkül, internetes videoközvetítésekben jelentették be azt is, hogy az USA történetében először lesz alelnökjelölt egy félig dél-ázsiai, félig jamaikai származású nő. Kamala Harris korábban maga is elnökjelölt-aspiráns volt, de gyorsan kiszállt a versenyből, hamar támogatta azt a Bident, akit korábban élesen bírált.

Joe Bident végül a Demokrata Párt virtuálisan megtartott augusztus 17-18-i jelölőgyűlésén hivatalosan is megválasztották a párt jelöltjének. Ekkor már magasan vezette a közvélemény-kutatásokat, pedig Trump és csapata támadta fia ukrajnai ügyeivel is, próbáltak képtelen pedofil-vádakat megfogalmazni, de még a Republikánus Párt kezében lévő Szenátus és az amerikai hatóságok is tisztázták ezeket az ügyeket, ha nem egyenesen képtelen baromságoknak címkézték őket. Biden talán azzal tett a legjobbat magának, hogy érdemben nem foglalkozott ezekkel, helyette a koronavírus-járvány és a gazdasági válság kezeléséről beszélt.

Az utolsó diktátort is elérte a történelem

A fehérorosz választásokon már egyáltalán jelöltnek lenni sem biztonságos: a karhatalom sorra börtönözte be már a tavasszal az ellenzéki politikusokat, akik elindultak volna az örökös elnök, Európa utolsó diktátoraként emlegetett Alekszandr Lukasenka ellen a választáson. Ez a karhatalmi elnyomás végül egyesítette az ellenzéket és az augusztus 9-i szavazásra egyetlen jelölt, a politikailag rutintalan Szvjatlana Cihanouszkaja mögé álltak be, akinek férjét már korábban letartóztatta a rezsim.

A választás estéjén aztán Lukasenka megpróbálta azt, amit talán senki nem kockáztatott volna: miután az ellenzéki megfigyelők, független szakértők és külföldi újságírók is figyeltek, valamint még az összehajtás révén az átlátszó szavazatgyűjtő urnákról kívülről is látszó ellenzéki győzelmet megpróbálta teljesen elcsalni. A rendszerváltásra készülő erők szerint ugyanis ők nyertek 70 százalékkal, miközben a fehérorosz választási bizottság szerint a vasárnapi elnökválasztást a hivatalban lévő államfő, Aljakszandr Lukasenka hozta simán 80,23 százalékkal.

Estére tízezrek vonultak az utcákra országszerte, hogy tüntessenek az elnök ellen, az indulatok elszabadultak, az utcai összecsapások során a fehérorosz hatóságok mintegy 3 ezer embert vettek őrizetbe, és hétfőn is előállításokról érkeztek jelentések Minszkből. Sorra jöttek fényképes bizonyítékok, beszámolók arról, hogy a börtönökbe brutálisan bánnak a foglyokkal, ami csak tüzelte az ellenállást, az ellenzék sem hátrált meg, így hónapokig tüntetéshullám kezdődött. Jöttek bizonyítékok a választási csalásról is, így Lukasenka hatalmát lényegében semmilyen külföldi vezető, csak az örökszövetséges Vlagyimir Putyin elnök ismerte el (bár az erőszakos fellépést ő is kritizálta). Az európai kormányok sorra ítélték el a fehérorosz rendőrség brutalitását, egyedül a magyar kormány várt ki sokáig az uniós tagállamok közül. Különösebb ok nem derült ki, hogy miért, de augusztus 19-én Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarország a lengyel álláspontot támogatja és megismételt választásokat sürgetett.

Kiélvezte az ország a nyár utolsó napjait

Magyarországon nagyjából eseménytelenül telt a nyár utolsó hónapja, a legtöbb politikus a szabadságát töltötte, a legtöbb belföldön a Balatonon. Ugyan kiderült, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Horvátországban is üdült, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig az Adrián jachtozott, amit magánügynek nevezett. Politikai szempontból már-már unalmas is volt az augusztus.

Aztán augusztus 20. után felkeverték az állóvizet: a kormány belengette, hogy szeptemberben jön a második hullám, a járványhelyzet miatt szigorítani kell, de a nemzeti konzultáció eredményei (értsd: népakarat) alapján azt mondta a kormány, hogy még egyszer, a tavaszihoz hasonló módon az ország nem áll majd le. Végül augusztus 28-án bejelentették, hogy lezárják az ország határait, mert az esetszámok növekedését a "külföldről történt behurcolással" magyarázták. A lépés után még az Európai Bizottság is figyelmeztette Magyarországot, mert nem szólt időben a tervről, de az év végéig a határok nem nyíltak meg, bár pár kiskapu bekerült a rendszerbe.

Viszont amíg eljutottunk oda, hogy eldőljön a határzár, addig augusztus végén sorra derültek ki, hogy vezető fideszes politikusok megfertőződtek a Covid-19-cel, vagy érintkeztek fertőzöttekkel és karanténba kényszerültek. Majd kiderült, hogy a Veszprém megyei Úrkút melletti kúrián tartották a kicsinek nem nevezhető rendezvényt, amit Schaller-Baross Ernő miniszterelnökségi nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár rendezett a családi ingatlanon. Ide voltak hivatalosak a fideszes politikusok, akik közül a Fidesz kommunikációs igazgatója, Hollik István tesztje lett pozitív. Eközben Brüsszelben Trócsányi László egykori igazságügyi miniszter is megfertőződött, de ő nem járt a Balaton közelében.

HOZZÁSZÓLÁSOK