Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az a tervezet, amelyet ma Európa-szerte vitatnak, a most távozó bizottság javaslata, és annak minden hibáját magán hordozza - mondta el Orbán Viktor miniszterelnök a megbeszélés után.

Jelenleg ugyanis a finn EU-s elnökség célja az, hogy a jogállamisághoz kössék az uniós források elosztását. "Szükségünk van arra, hogy emeljük a klímapolitikák támogatását, szolidaritásra van szükségünk a migráció terén, és biztosítanunk kell, hogy a jogállamiságot minden tagállamban tiszteletben tartsák" - mondta el épp Prágában szeptember végén Antti Rinne finn miniszterelnök.

A magyar kormányfő viszont kedden arról beszélt, ahhoz, hogy a költségvetés igazságos legyen, négy dolognak kell változnia: a rebate-ek (visszatérítések) rendszerét meg kell szüntetni, mert ha újraszámolják a rebate-eket is figyelembe véve, hogy melyik tagállam, mennyit fizet be a saját nemzeti össztermékéhez képest, teljesen igazságtalan képet kapunk.

Azt is figyelembe kell venni, hogy amit a közép-európaiak forrásként kapnak, annak nagy része visszamegy a nyugati tagállamokhoz, és ennek meg kell jelennie az előterjesztésben - érvelt Orbán, aki szerint az is igazságtalan, hogy a kohéziós forrásokat csökkenteni akarják úgy, hogy "minél szegényebb valaki, annál több pénzt vesznek el tőle, és minél gazdagabb valaki, annál kevesebbet". Úgy vélte, az is szükséges, hogy növeljék a rugalmasságot, a bizottsági javaslat "az ellenkező irányba halad", és ez a költségvetés egyre rugalmatlanabb lesz.

"Ennek ellenére is optimisták vagyunk" - mondta, azzal érvelve ezt meg, hogy a V4-ek nagy szerencséjére két volt pénzügyminiszter is van a visegrádi miniszterelnökök között.

A K+F a legrosszabb rendszer

A kutatás-fejlesztés támogatásáról szóló Horizont program az egyik legigazságtalanabb, mert a forrásainak 95 százaléka a régi tagállamokhoz jut, és csak 5 százaléka kerül az újakhoz. "Itt valami nemzeti elemet be kell vezetni" - mondta.

Hasonló a helyzet a klímasemlegesség tekintetében is: kiszámolták, ahhoz, hogy 2050-re a magyar gazdaság karbonsemleges legyen, minden évben a GDP 2,5 százalékát kell a gazdaság átalakítására fordítani, míg ugyanennek a célnak az elérésére Hollandiában 0,5 százalékot - magyarázta Orbán.

Nyilvánvaló, hogy az általános gazdasági fejlettségi szint meghatározó abban, hogy milyen terhet jelent a karbonselmeges gazdaság elérése. Magyarország készen áll arra, hogy 2050-re karbonsemleges gazdasága legyen, de "szeretnénk látni ennek a finanszírozási forrását igazságos alapon a költségvetésben" - tette hozzá.

Orbán Viktor szerint akármelyik pontján nyúlnak a költségvetéshez, "az a baj vele, hogy nem igazságos". "Mi egy fair és korrekt költségvetést szeretnénk" - fogalmazott a kormányfő.

Az EU bővítéséről a miniszterelnök elmondta, hogy a V4-ek csalódottak, hogy nem kezdik meg a tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával, ezért fel kell gyorsítani az egyeztetésekkel azokkal az országokkal - Szerbiával és Montenegróval -, amelyekkel már megkezdték a folyamatot, hogy valamelyest enyhítsék ezt a rossz döntést, és "a bővítés gondolata ne enyésszen el".

Mi az a Kohézió baráti csoport

A Kohézió barátai csoport 2005-ben jött létre lengyel kezdeményezésre, hogy képviselje a kedvezményezett tagországok érdekeit a nettó befizető országokkal szemben, ráirányítsa a figyelmet a kohéziós politika aktuális kérdéseire, összehangolja az álláspontokat és rendezze a vitákat.

A csoport tagjai először 2012-ben üléseztek Bukarestben.

A szervezők tájékoztatása szerint Prágába várják Bulgária, Észtország, Horvátország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia vezetőit, továbbá Ciprus, Lettország, Litvánia, Románia, Olaszország, Spanyolország és Görögország képviselőit, valamint Günther Oettinger uniós biztost.