Óriásit kaszálhatnak a külföldiek a leállított magyar erőműveken

Aranyáron szállíthat villamos energiát két, korábban leállított kelet-magyarországi erőmű is - így viszont már érthető, hogy miért küzd megvásárlásukért egy ukrán és egy arab vevő. A felszámoló az előbbit hirdette ki győztesként, az árat már ki is fizették - de a jogi viták még nem zárultak le.
Szakonyi Péter, 2014. július 16. szerda, 07:16

Kiderült, miért folytat küzdelmet két "ócskavas telepért" egy ukrán és egy arab befektető. A három évvel ezelőtt bezárt tiszapalkonyai széntüzelésű és a berentei biomassza alapú erőművet ugyanis újra lehet indítani. Ennek oka, hogy a paksi atomerőmű új blokkjainak üzembe lépésével új, úgynevezett csúcskiegyenlítő és tartalék erőművek belépésére van szükség.

A tartalék erőművek akkor termelnek energiát, ha az atomerőművi blokkok közül akár egy kiesik, míg a csúcskiegyenlítő erőművek akkor, ha ingadozik az atomerőmű teljesítménye. Ez utóbbira alkalmas lehet a Dunamenti Erőmű, a tartalék kapacitásra pedig a két kelet-magyaroszági energiatelep. Az első számítások szerint várhatóan 700 MW-os pluszkapacitásra lesz szükség - ami önmagában indokolhatja a tiszapalkonyai és a berentei erőművek megvételét. A tiszapalkonyai leállás előtti teljesítménye 90 MW, a berenteié 71 MW volt - de erre, illetve nagyobb teljesítményre csak felújítás után lennének képesek ismét.

A két energiatermelő egység korábban egy cégben, a felszámolás alá került AES Borsodi Energetikai Kft.-ben működtek. Ezekre egy arab (Duna Electric Kft.) és egy ukrán befektető (FMG-BUD) konzorcium tett ajánlatot, és a felszámoló BIS Zrt. az utóbbit hirdette ki győztesnek. A hónapok óta tartó küzdelembe mindkét fél megmozgatta lobbierejét is, az erőművek esetleges újraindítása ugyanis azt jelenti, hogy tartalék erőműként bekerülhetnek a hazai energiarendszerbe, míg a Dunamenti Erőmű csúcsidőszakban "aranyáron" szállíthat be villamos energiát a rendszerbe. Így viszonylag gyorsan megtérülhet a vételre és beindításra fordított pénz.

A gigaüzlethez persze komoly kormányzati támogatás is szükséges, hiszen a kiemelt "csúcskiegyenlítői" státuszra alkalmas Dunamenti Erőmű a kormányzati holdudvarhoz is sorolható a MET Magyarország Zrt.-hez (illetve Svájcban bejegyzett tulajdonosához, a MET Holding AG-hez) tartozik, amelyben lapinformációk szerint érdekelt mások mellett Garancsi István is. Szóba jöhetnek még ezen kívül a lőrinci, a bakonyi, a litéri és a sajószögedi nem működő erőművek is, nem beszélve a gönyűi korszerű gázturbinás erőműről.

Jelenleg szintén nem üzemel a 900 MW-os Tisza 2 erőmű, amely - a másik két észak-kelet-magyarországi erőművel ellentétben - jól karbantartva, rajtra készen áll és akár most is alkalmas lenne a tartalék erőművi szerepre. A magyar magántulajdonban levő erőműről az elmúlt hetekben elterjedt az a hír, hogy eladásra kerül, de értesüléseink szerint az értékesítés jelenleg "nem reális alternatíva".

A paksi bővítéshez kapcsolódó üzlet nagyságrendje több tízmilliárd forintos lehet, legyen szó tartalék státuszról vagy csúcskiegyenlító erőművekről.

A két észak-kelet-magyarországi erőműre kiírt felszámolási pályázat legutóbbi fordulójából az arabokat formai okok - lebélyegzett boríték - miatt kizárták, az ukrán vevőjelölt pedig azért nem tud birtokba lépni, mert az ügyben még nem mondta ki a végső szót a Debreceni Ítélőtábla. Ugyanakkor az ukránok már március végén kifizették az általuk ajánlott vételárat, vagyis a 604 millió forintot. Az arabok állítólag ennek a dupláját ígérték, de ezt az ajánlatot a felszámoló érvénytelennek minősítette. Az ukránok - elmondásuk szerint - az erőműveket újraindítanák, és mellé napelemfarmot is telepítenének, míg az arab vevőjelölt ipari parkként hasznosítaná a 160 hektáros területet. Mindkét ajánlat mögött viszont jó eséllyel a paksi bővítés áll, a megtérülés már most borítékolható lenne.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Balt, 2014.07.16 15:35

@Balt: http://www.gter.hu/gazturbinas-eromuvek
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Balt, 2014.07.16 15:31

A cikk maximális hozzá nem értésről tanúskodik.

Tisza I. és Borsod egy hulladékhegy, nem véletlen, hogy az AES - amíg tehette volna - sem üzemeltette őket, hanem átcsoportosította az erőforrásokat a Tisza II.-be. Ami egyébként szénhidrogén-tüzelésű erőmű, manapság szintén nem éri meg üzemeltetni (a MAVIR nem venne tőlük energiát), akárcsak a korszerű, E-on-os gönyűitről.

Ehhez képest az európai villamosenergia-rendszerhez (UCTE) való csatlakozás feltétele (volt, 20 évvel ezelőtt) a megfelelő tartalékok kiépítése, amire épült a zöldmezős sajószögedi és litéri gyorsindítású erőmű, mint "szekunder tartalék", valamint a lőrinci telephelyen (egy háborús jóvátételként utolsó csavarig leszerelt egykori erőmű épületébe "növesztett") a "tercier tartalék". Mind rendkívül gazdaságtalan gázturbinás erőmű évi max. 10-20 üzemórára tervezve.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Hungarianmonexfraud, 2014.07.16 15:15

hungarianmoneyfraud.beep.com


közép- és kelet-európai szocialista országok védelmi katonai-politikai szervezetét tartalmazó Varsói Szerződésben a Szovjetunió kidolgozott egy olyan tranzakciós rendszert, mely a pénzeket a vasfüggöny nyugati oldalán lévő egyetlen kommunista érdekeltségű Central Wechsel- und Creditbankon (CW Bank), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bécsi leányvállalatán keresztül forgatta a háttérben. Fekete János, Kádár János bankárja, szakmai gárdájával karöltve dolgozta ki a fedett pénzügyi manőverek összetett és igen bonyolult rendszerét, mely lehetővé tette a nyugati hitelezők, később pedig az IMF ellenőreinek megtévesztését az államadósság és a kötvénypiac valós adatainak manipulálásával.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

666ORDOG666, 2014.07.16 12:55

@Kotkodus: A Közgazdaság tudomány alkalmazása a Pokol és az Ördög szemszögéből nézve teljesen korrekt, mondhatni alapkövetelmény.
Ugyanez nem mondható el a magyar gazdasági rendszer alapjairól.
Mit gondolsz, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 11 Tudományos Osztálya közül melyik foglalkozik a Közgazdaság tudomány témakörével?
Elárulom nincs ilyen Osztály. Van pl. fontos Osztály: Erdészeti, Történettudományi, kémiai, Biológia, stb
A z MTA számtalan szakbizottsága közül hány foglakozik a közgazdasággal.?
Megszámoltam: zérus (0)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Kotkodus, 2014.07.16 11:06

@666ORDOG666: nos, ha a pokolban lenne közgazdaságtan óra, akkor tudnád, hogy a közgazdaságtan NEM tartja elképzelhetőnek a tökéletes piacot. viszont kimondja, hogy törekedni kell rá.

az állami gazdaság pedig addig nem lehet hosszú távon és széleskörűen jobb gazda, mint a versenyszféra, amíg az emberi természet individualista mivoltát nem győzi le a közösségi (kommunista) szelleme. ez persze nem zárja ki, hogy az állami is érhet el sikereket lokálisan.

végül valamelyik nobel díjas közgazdász mondta, hogy átlagos eredményeket bármilyen gazdaságpolitikai rendszer képes elérni. azonban ahhoz, hogy eljuss a leghatékonyabbak közé, ahhoz demokratikus alapokon nyugvó piacgazdaságra van szükség. ha te úgy érzed ismersz kivételt, alig várom... (kis segítség: ne a gdp-ből indulj ki, hanem egy adott térség átlagemberének életszínvonalából...)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html