Új botrány Magyarország és Ausztria között

A Miniszterelnökség megtiltotta, hogy Budapestről Bécsbe szállítsák egy kiállításra Pieter Bruegel legendás festményét, amit nemrég adták vissza a Batthyány család tulajdonába. A háttérben egy újabb per állhat.
Szakonyi Péter, 2018. szeptember 28. péntek, 07:08
Fotó: MTI Fotó

Példátlan esetnek lehetnek tanúi jövő héten az osztrák Szépművészeti Múzeum (Kunsthistorisches Museum) látogatói. Az október 2-án megnyíló, a holland Bruegel művészetét bemutató tárlat egyik festményének hűlt helyét láthatják majd annak ellenére, hogy a kép szerepel a kiállítás katalógusában. Az ellentmondás oka, hogy Bruegel Keresztelő Szent János prédikációja című képét a bizonytalan jogi háttér miatt a magyar Szépművészeti Múzeum végül nem adta kölcsön a bécsi társintézménynek - információink szerint ezt a Miniszterelnökség tiltotta meg.

A páratlanul értékes - 100 millió euróra tartott - Keresztelő Szent János prédikációja című festmény tulajdonjogát egy négy évvel ezelőtt keltezett kormányrendelet értelmében adta vissza az állam két évvel ezelőtt a Batthyány családnak. Akkor még arról tárgyaltak az érintettek, hogy a Magyar Nemzeti Bank az Értéktár programja keretében megvásárolja a műkincset, és cserébe a főnemesi család további, páratlanul értékes levéltárának darabjait is átadja Magyarországnak. Minderre azonban nem került sor.

Új tulajdonos jelentkezett be

A festményt a Batthyányak birtokba vették és letétbe is helyezték a Szépművészeti Múzeumban. (Az október végén ismét megnyíló Szépművészeti állandó kiállításának részeként a nagyközönség is megtekintheti Budapesten.) Majd váratlan fordulat történt: a burgenlandi Güssing Alapítvány is igényt formált a képre. Amint arról az osztrák média nyáron beszámolt - lásd keretes írásunkat - a Batthyányak ősi, güssingi (németújvári) várát és annak tárgyait kezelő alapítvány, illetve annak egyik fenntartója, Burgenland tartomány eljárást kezdeményezett a festmény tulajdonosi jogainak tisztázására, illetve a kártalanítás lehetőségének vizsgálatára. Információink szerint a Miniszterelnökség az új igénylő miatt tiltotta le az utolsó pillanatban a kép kölcsönadását az osztrák múzeum kiállítására. A Miniszterelnökség egyelőre nem válaszolt lapunk megkeresésére.

A Bruegel-festmény a Batthyány hercegek székhelyén, a güssingi várban volt fellelhető évszázadon át. Ahogyan erről a bécsi Kurier is beszámolt, az 1870-ben elhunyt Batthyány Fülöp egy alapítványt hozott létre a vár és a kolostor fenntartására. Ez az alapítvány csak 2015-ben szerzett tudomást a festmény visszaadásáról és akkor kezdték el felkutatni a bizonyítékokat, hogy a festmény egykor a vár része volt. A pereskedés megalapozásához a "köztársaságügyvédje", vagyis a Finanzprokurator segítségét kérik. Ennek elnöke, Wolfgang Peschorn a Kuriernak elmondta, hogy az év végéig készítenek szakvéleményt és ennek alapján az alapítvány egyik felügyeleti szerve, a burgenlandi tartomány eztán döntheti el, milyen irányba lépjen. A bécsi lap szerint nem számolnak a kép visszakerülésével (már csak azért sem, mert a festményt a magyar állam védetté nyilvánította, így az nem hagyhatja el az országot), de anyagi jóvátétellel igen.

Végeláthatatlan ügyek

A még Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által szorgalmazott, majd kihirdetett kormányrendelet szerint a kormány ugyan visszaadja azon műkincseket, amelyek esetében az állami tulajdon nem bizonyítható, de a döntéssel a tulajdonost nem állapítja-határozza meg. Így az állam által egykor elzabrált műkincsekért az egykori tulajdonos vagy tulajdonosok több leszármazottja, örököse is bejelentkezhet. (Talán ez vezetett a Bruegel-kép újabb jogi vitájához is; Burgenlandban beszédtéma, hogy az alapítvány pereskedése mögött esetleg a Batthyány család egy vagy több tagja áll, akik így szeretnének pénzhez jutni.)

Az évtizedek óta tartó restitúciós ügyek egyelőre nem zárulnak le, mert értesüléseink szerint neves ügyvédi irodák dolgoznak azon, hogy miként lehetne "visszaszerezni" a restitúciós rendelet nyomán eddig már átadott műkincseket - így elsősorban a legértékesebb Bruegel-festményt, vagy a Liechtenstein-családnak visszajuttatott Canaletto-művet. A restitúciós ügyek úgy tűnik, rendezetlenek. A korábbi, Lázár Jánoshoz köthető csapat távozott a Miniszterelnökségről, új felelőst neveztek ki, állítólag Szalay-Bobrovniczky Vincét. A Miniszterelnökség azonban az erre vonatkozó kérdésünkre nem adott még választ, mint ahogy a Bruegel-festmény "letiltásával" kapcsolatos kérdésünkre sem.

A nyitókép forrása: MTI Fotó/Szépművészeti Múzeum.

HOZZÁSZÓLÁSOK