A Budapesti Értéktőzsde honlapján péntek hajnalban közzétett, Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerinti jelentése alapján az OTP csoport konszolidált korrigált adózott nyeresége a vártnál kevesebb lett, 5 százalékkal, 62,503 milliárd forintra nőtt 2018 utolsó negyedévében az egy évvel korábbihoz képest, az év egészében - 15 százalékos növekedéssel - 325,335 milliárd forintot ért el.

A jelentésben a pénzintézet a korrigált adózott eredmény javulását a robosztus üzleti aktivitással és volumen-bővüléssel, a mérsékelten szűkülő nettó kamatmarzzsal, továbbá a csökkenő kockázati költségekkel és a folyamatosan javuló portfólió minőséggel magyarázta.

Kapcsolódó

Az utolsó negyedéves adózott eredmény az előző negyedévhez képest 33 százalékkal esett vissza, ami részben a szezonálisan és egyszeri hatások miatt magasabb működési költségek hatását, valamint némely országban a makrogazdasági kilátásokkal kapcsolatos paraméterek felülvizsgálatának hatását tükrözi - idézi az MTI..

Az éves konszolidált korrigált adózott eredményen belül nagyságrendjénél fogva az OTP Core (180 milliárd), a DSK Bank (47,3 milliárd), a horvát (25 milliárd,) az ukrán (24,4 milliárd) és az orosz (16,4 milliárd) leánybankok teljesítménye emelkedik ki. Ezek közül az orosz leánybank profitja éves alapon csökkent, a többi országban viszont javult az adózott eredmény, kiemelkedő mértékben, éves viszonylatban 73 százalékkal az ukrán leánybanké.

Az OTP szerbiai és szlovákiai bankja veszteséges volt, miközben a romániai leányvállalat eredménye 27 százalékkal javult.
A 2018-as korrigált profiton belül a külföldi leánybankok eredményhozzájárulása az előző évi 35 százalékról 38 százalékra emelkedett.

A bankcsoport összes bevétele a 4. negyedévben 227,773 milliárd forintot tett ki, 9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, az éves bevétel 10 százalékkal 881,726 milliárd forintra emelkedett. A működési kiadások 13, illetve 12 százalékkal bővültek.

Újabb fejlesztések, beruházások jöhetnek

A kockázati kiadások a negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva 6 százalékkal 20,2 milliárd forintra csökkentek, 2018-ban 43 százalékos csökkenés mellett 26,1 milliárd forinton alakultak. A bankcsoport mérlegfőösszege 2018 végére 11 százalékkal, 14 590 milliárd forintra nőtt. Az ügyfélhitelek nettó, árfolyamszűrt értéke 13 százalékkal, mintegy 8 066 milliárd forintra nőtt, a betéteké pedig 8 százalékkal, 11 285 milliárd forintra emelkedett.

A jelentés szerint a csoportszintű DPD90+ ráta (a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya) tavaly számottevően, éves alapon 2,9 százalékponttal 6,3 százalékra csökkent, ezen belül Magyarországon 4,5 százalékra mérséklődött, ami a válság előtti szinteket idézi.

Az OTP csoport saját tőkéje 2018-ban 11 százalékkal, 1 826 milliárd forintra emelkedett, az egy részvényre jutó saját tőke értéke 6 524 forintra nőtt.

Ami a 2019-es menedzsment várakozásokat illeti, a jelentés szerint a 2015-ös közgyűlésen megfogalmazott 15 százalékot meghaladó tőkearányos nyereség (ROE) mutatóval kapcsolatos célkitűzés (12,5 százalékos elsődleges tőkemegfelelést feltételezve) továbbra is érvényben marad.

Az organikus növekedés biztosításához szükséges tőkén túlmenően termelődő tőkét a menedzsment jelentős részben további értékteremtő akvizíciókra szándékozik allokálni - olvasható a jelentésben.

A bankban 5 százalékot meghaladó befolyással (szavazati jog) rendelkező tulajdonosok voltak 2018 végén a Mol (8,64), a Kafijat Zrt. (7,49), az OPUS Securities SA (5,22), valamint a Groupama Csoport (5,16). A korábban több mint 8 százalékos szavazati joggal rendelkező Rahimkulov család kikerült ebből a körből.

Az OTP részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában kereskednek. A papír csütörtökön 11 740 forinton zárt, 0,17 százalékkal gyengült az előző nap végéhez képest. Az elmúlt egy évben a legalacsonyabb ára 9 510 forint, a legmagasabb 11 970 forint volt, ami egyben történelmi maximum.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!