A pogácsakirály ismét hadba száll

Ismét ringbe száll a sztárpék: Palásti József idén nyáron startoló új pékiskolája azonban merőben más lesz, mint egykori franchisebirodalma.
Domokos László, 2020. július 1. szerda, 15:47
Fotó: Food Universum

Szakonyi Péter

- Öt éve adta el a Fornettit egy svájci befektetőnek (Aryzta AG) , de két éve a szerződésben vállalt korlátozása véget ért, immár "lisztes lehet a keze". Miért most, és új koncepcióval tér vissza minden idők leghíresebb magyar pékmestere?

- Egykori cégem negyedszázados sikere már szakmatörténelem. Ma teljesen új piaci környezetben, új vevői igényeknek kell, hogy a szakma megfeleljen. Hogy miért most? Régi kereskedelmi partnereim kerestek meg és biztattak, mert az elmúlt 5 évben kiüresedni látszik a szakma, kifogyóban a kreatív innováció, nem jelennek meg aktuális újítások a péksütemények piacán. Kevés kivétellel hiányzik a vevőközpontúság és a szakmai alázat is, amit sokak szerint én képviseltem.

A Hírös P. Pékiskola (rövidítve HIPPI) nem a Fornetti termékkoncepcióit fogja másolni, visszatérésemmel megpróbálok új lendületet adni a termékinnovációnak.

- Mit lehet a látványpékség műfajában újítani? Ma már minden sarkon, kisboltban vagy szupermarketben sütnek kenyeret, akár zsemlét is.

- Újítani mindig lehet és kell. A magyar pékipar jelenkorát és jövőjét meghatározó vállalkozások fejlődnek, az én szerepem csupán katalizátorként példát mutatni a jóknak, az innovációra nyitott kollégáknak. A HIPPI nem egyszerűen gyár, hanem egy kutatás-fejlesztési és oktatási-képzési központ is. Mivel részvételemmel egy sor országban folynak különféle fejlesztések, ezek irányítására, az ottani szakemberek képzésére is szolgál majd az új központ. A gyártórészleget egymilliárd forintos beruházással hoztuk létre, és már idén nyáron találkozhatnak a vásárlók a HIPPI újgenerációs termékeivel.

- Mennyiben lesz saját egykori cégének versenytársa?

- Már két éve nem vagyok a Fornetti márkanagykövete, szerződéses kötelezettségeim lezárultak régi cégemmel szemben. Az a 4000 tonna éves termékkapacitás pedig, amelyet létrehoztam, nem mennyiségével fogja megrázni a piacot, ezért sem a Fornettinek, sem más gyártóknak nem én veszem el a kenyerét. Kihívást inkább a péksütemények és sütéstechnológiák új generációs kifejlesztésében jelentek, de azt gondolom ez segíti a piac fejlődését és a vásárlók ezzel csak jobban járnak.

- Egykor pogácsakirálynak is nevezték, most milyen címre hajt?

- A HIPPI-ben most a királyi Magyarország régi receptjeit fejlesztjük-adaptáljuk a modern gyártási és boltüzemi technológiák követelményei szerint. Így jöhet a sacheres vagy az áfonyás-túrótortás péksütemény, de a kolbászos és hurkás gondola is. A trendiséget pedig a pékburgerünk vagy a sajtos chili-dogunk fogja mutatni.

- A nagy kérdés mindig a forgalmazás. Korábbi cége többezres bolthálózattal rendelkezett, ezt akarja újjáépíteni?

- Más üzleti modellben gondolkodom. Elsősorban azokat a régi partnereimet szeretném ellátni, akik már jó ideje "dörömbölnek az ajtómon", keresve és kérve a termékújdonságokat.

- Két évvel ezelőtt indította be a készételgyártásra szakosodott Food Universum céget, amelybe a hírek szerint 4 milliárd forintot invesztált. Itt a gazdasági siker még csupán negatív számokkal mérhető.

- Ilyen típusú high-tech technológiáknál teljesen természetes, hogy a piacra vezetés első két-három éve nem hoz azonnali profitot. De büszke lehetek arra, hogy hazánkban létrehoztam egy világszínvonalú gyártókultúrát. Ez a gyár a magyar jövőt szolgálja.

- Tegye a szívére a kezét! Nem bánta meg, hogy öt évvel ezelőtt eladta a sikerei csúcsán lévő céget a svájciaknak?

- Csupán üzleti szempontból kiindulva a válaszom egyértelmű: helyesen döntöttem, egy stabilnak látszó cégcsoport kiváló menedzsereivel jó dealt kötöttem, korrekt árat kaptam. Érzelmi alapon viszont a mai tudásom birtokában nem követném el újra ezt a "hibát" - sajnos ma egész Európában tisztán látható, hogy a pénzügyi befektetők kezében a pékmesterek által alapított és felfuttatott vállalkozások hanyatlanak, tönkremennek. A fiskális gondolkodás lehet jó a téglagyártásban vagy más rendszerben, de a tészta élő anyag, a pékmesterek lelkesedését pedig nem lehet csupán technológiákkal kiváltani.

HOZZÁSZÓLÁSOK