Perelhető a MÁV Biztosító

A társadalmi szervezet hitelezői követeléseiket magával a társadalmi szervezettel szemben érvényesíthetik, ezekben a perekben a társadalmi szervezetet a felszámoló képviseli.
NAPI, 2009. február 4. szerda, 08:54
Fotó:

A Napi Gazdaság cikke

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Jogegységi Tanácsa a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának vezetője által kezdeményezett jogegységi eljárásban úgy döntött, hogy a társadalmi szervezet hitelezői követeléseiket magával a társadalmi szervezettel szemben érvényesíthetik, ezekben a perekben a társadalmi szervezetet a felszámoló képviseli. A jogegységi határozatra azért volt szükség, hogy a MÁV Általános Biztosító Egyesület (ÁBE) hitelezői perelhessék az egyesületet.

Az alapvető jogi probléma az volt, hogy a MÁV ÁBE megszűnt-e tevékenységi engedélyének - a PSZÁF általi - visszavonásával és ezért a biztosítási tevékenységéből eredő, ellene vagy általa indított pereket meg kell-e szüntetni. Ha nem szűnt meg, akkor e perekbe jogutódként a vagyonelszámolási eljárás lefolytatásával megbízott Hitelintézeti Felszámoló Közhasznú Társaság beléphet-e.

A bírói gyakorlat ugyanis nem volt egységes abban, hogy az egyesület mikor szűnik meg. Akkor, amikor egy erre hivatott szervezet - jelen esetben a PSZÁF - kimondja a megszűnést, vagy pedig akkor, amikor kivezetik az egyesületi nyilvántartásból. További probléma: a megszűnésnek a bírósági nyilvántartáson való átvezetéséhez szükség van-e arra, hogy a felszámolók a vagyonelszámolási eljárást lefolytassák. Ha a társadalmi szervezet a nyilvántartásból való törléssel szűnne meg, úgy megszűnne a jogképessége is, ezért a vagyonelszámolás érdekében lefolytatandó pereknek nem lehet az alanya, így az a helyzet állna elő, hogy a felszámolónak egy nem létező jogi személy vagyonát kellene felszámolnia.

Ezt követően a jogegységi határozat áttekinti a szóban forgó problémára vonatkozó jogi előírásokat. Az egyesületi törvény kimondja, hogy a biztosítóegyesület megszűnik, ha tevékenységi engedélyét a felügyelet visszavonja. Megszűnés esetén az egyesületi vagyon felhasználásáról, a fennálló kötelezettségek - ezen belül a biztosítási kötelezettségek - elkülönített rendezéséről a biztosítóegyesület alapszabályában kell rendelkezni.

A MÁV ÁBE alapszabálya az egyesület megszűnése esetére rendelkezik a vagyonfelosztás elveiről. A társadalmi szervezet megszűnésére vonatkozó jogi szabályozás nem mondja ki, hogy a társadalmi szervezet a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. Ugyanakkor a Ptk. 29. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha jogszabály a jogi személy létrejöttét nyilvántartásba vételhez köti, a bejegyzett körülmények megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették. Az előírások értelmezése alapján arra kellene következtetni, hogy a társadalmi szervezet megszűnése a törvényben írt jogi ténnyel - a PSZÁF-engedély visszavonásával - bekövetkezik, és a megszűnés regisztrálásához nincs szükség a vagyon felszámolására, a hitelezők kielégítésére. A Ptk. 29. §-ának (4) bekezdésére figyelemmel arra lehetne következtetni, hogy a megszűnés joghatásait eltérően kell értelmezni a társadalmi szervezet belső és külső jogviszonyaiban. Ez utóbbi értelmezésnek azonban nem lehet elvi alapja, mert lehetővé tenné, hogy a társadalmi szervezet - megszűnése ellenére - vagyonának átruházására, a hitelezők kielégítési alapját elvonva, jóhiszemű személyekkel érvényes megállapodásokat kössön. Ennek viszont ellentmond az a törvényi rendelkezés, amely megszűnés esetén a felszámolók feladatává teszi a hitelezők kielégítését a társadalmi szervezet vagyonából és azzal az alapszabály szerinti rendelkezést.

A teljes körű és ellentmondásoktól mentes jogi szabályozás hiányában a bírói jogértelmezésnek túl kellett lépnie a jogszabályi kereteken és alkalmaznia kellett a jogrendszeren belüli, kontextuális értelmezést - áll a határozatban. Az értelmezés végeredménye: a vagyonnal rendelkező társadalmi szervezet (egyesület) nevében - a legfőbb szervének határozatán vagy bírói ítéleten alapuló, jogutód nélküli megszűnését követően - jognyilatkozatot csak az általa megbízott felszámoló tehet. A társadalmi szervezet megszűnése a bírósági nyilvántartásból való törléssel következik be. A felszámoló feladata, hogy a társadalmi szervezet vagyonát a hitelezők jogos követeléseinek a kielégítésére fordítsa. E célból szükség esetén a társadalmi szervezet vagyonát értékesítse, követeléseit behajtsa és a megmaradt vagyont az alapszabályban vagy a társadalmi szervezet legfelsőbb szervének határozatában kijelölt személynek (szervezetnek) átadja. A társadalmi szervezet hitelezői követeléseiket magával a társadalmi szervezettel szemben érvényesíthetik, viszont ezekben a perekben a társadalmi szervezetet a felszámoló képviseli.

HOZZÁSZÓLÁSOK