Lassuló béremelés az állami cégeknél: sokba kerülhet

Ha nem jön változás, újra lemarad az állami cégek bérszínvonala a versenyszféra mögött - derül ki a Policy Agenda (PA) friss elemzéséből.
Domokos László, 2019. szeptember 18. szerda, 08:21
Fotó: Pixabay

A mindenkori bértárgyalásoknak van egy különös eleme, ez pedig a kormány szerepe. A kormány egyszerre szabályozó, és munkaadó. A Policy Agenda kutatói újra megvizsgálták a legnagyobb állami vállalatokat és cégcsoportokat, hogyan változtak a bérek 2010 és 2018 között.

A vizsgálatba bevont cégekben éves átlagban 125 ezer fő dolgozott. A két legnagyobb foglalkoztató a MÁV-csoport (37 ezer dolgozó), és a Magyar Posta (30 ezer dolgozó). Ezen kívül egyben vizsgálták a regionális viz-közmű társaságokat (6 ezer dolgozó), a Volán-társaságokat (18 ezer dolgozó), erdészeteket (8 ezer dolgozó) és az egyéb kiemelt társaságokat (26 ezer dolgozó) - ide tartoznak például a MVM Zrt. a Szerencsejáték Zrt, és a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek.

Egy főre jutó bérköltség változása
Cég, cégcsoport2010-20182016-20182018-2017
MÁV57%31%14,6%
Magyar Posta54%25%11,5%
Víziközművek57%42%15%
Volánok76%34%14,6%
Állami vállalati kör összesen61%32%14,2%
Forrás: Policy Agenda

Az állam ebben a körben 2010 óta összesen 61 százalékkal emelte a béreket - ez 4 százalékponttal kisebb, mint a versenyszférában történt emelés.

Idén a versenyszférában magasabb a bruttó keresetek növekedése, mint a minimálbér-emelés mértéke. Az idei béradatok az állami cégeknél egyelőre nem ismertek, csak abból lehet kiindulni, hogy milyen megállapodásokat kötöttek a szakszervezetekkel. A MÁV esetében a hároméves megállapodás alapján idén 5 százalékos béremelés volt. Ez jelentősen alatta van a nemzetgazdasági átlag két számjegyű emelésének. A Magyar Postánál a szakszervezetek a korábbi megállapodást újratárgyalták, és 8-9 százalékos béremeléssel lehet számolni.

Voltak ugyan arra próbálkozások, hogy a közszolgáltatások területén az idei átlagos 5-6 százalékos béremeléseket magasabbra tornásszák fel a szakszervezetek, de az állam eddig elzárkózott ettől. Amennyiben így marad a helyzet, akkor ismét elkezd távolodni egymástól az állami cégek bérszínvonala, és a versenyszféra több része. Ez pedig növelni fogja a belső elvándorlást, a munkaerőhiányt, és a szolgáltatási színvonal romlását - vélik a PA kutatói.

HOZZÁSZÓLÁSOK